Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-10 / 7. szám

1930 január 10. ; A FLORIDAI SZŰZ BILUE DOWE, ROD IA ROQUE a Sárga liliom mnavar «zéos~<je és fószereol^ével héllőtJl KerdAlq n BclvAroíIbnn ÁRULÁS TRIPOLISZBAN LIANE HAID ALFONS FRIELAND SSf ifiilrtn, kedden a Korzó Moziban 15-ére összehívták a közgyűlést Felsőházi tagválasztás és a városi lisztviselők karácsonyi segélye (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter rendelete értelmében — mint ismeretes — az uj közgyűlésnek január 7. és 15-ike között meg kell választania a város Uj felsőházi rendes és póttagját, mert a régi közgyűlés által választott tagok mandátuma az uj közgyűlés megalakulásakor érvényét ve­szítette. Dr. Aigner Károly főispán a felsőházi tagokat megválasztó rendkívüli közgyü ést ja­nuár tizenötödikére hívta össze. Két nappal a rendkívüli közgyűlés előtt, tehát hétfőn dél­ben tizenkét órakor összeül a kisgyűlés, hogy előkészítse a közgyűlés tárgysorozatát. A kisgyűlés hétfői ülésének napirendjén a felsőházi rendes tag és póttag megválasztására vonatkozó polgármesteri előterjesztés szere­pel, de a polgármester előterjesztést tesz a Fodor Jenő nyugalomba vonulásával és dr. Pálfy József polgármesterhelyettesé történt megválasztásával megüresedett kisgyülési tag­ság betöltésére is. A kisgyülésnek azokon a főtisztviselőkön kivül, akik hivatalból tagjai, tagja még két tanácsnok ís, akiket a közgyűlés választ meg. A közgyűlés a két legidősrbb tanácsnokot, Rack Lipótot és dr. Pálfy Jó­zsefet választotta ní5g, Fodor Jenő viszont, mint polgármestcrhelyettes, hivatalból lett tag­ja a kisgyülésnek. Most Pálfy József foglalta el a nyugalomba vonuló Fodor Jenő helyét, a köz­gyűlésnek tehát tulajdonkcpcn Pálfy József helyett kell uj tagot választania. Hogy a pol­gármester kinek a megválasz'ását fogja java­solni. az egyelőre még bizon \ talan, valószínű azoi ban, hogy mint a legidősebb tanácsnok, Csonka Miklós nyeri el ezt a mandátumot. A kisgyűlés napirendjének lesz még egy pontja, még pedig az a kérelem, amelyet a városi tisztviselők nyújtottak be karácsony előtt és amelyben karácsonyi segélyt kértek a várostól. Ennek a kérelemnek a letárgyalá­sára csak most kerülhet sor, de a jelek sze­rint a tisztviselők nem igen remélhetnek ked­vező elintézést, mert fedezel nincs erre a rendkívüli segélyre Öngyilkossági kisérlef az Emke~kávéházban A kávéház volt társtulajdonosnője másodszor mérgezte meg magát veronállal (A Délmagyarország munk~'ár;ától.) Szer­dáról csütörtökre virradó éjjel nagy riadal. mat okozott egy öngyilkossági kisérlet az Emke-kávéházban. Gál Józsefné, aki nemré­giben még társtulajdonosnője volt a kávéház­nak, akarta eldobni magától az életet. Gál Józsefné egy izben már megkísérelt öngyil­kosságot, amikor ugyancsak anyagi gondok miatt akart elmenekülni a halálba. Gál Józsefné régebben férjével együtt te­kintélyes vagyonnal rendelkezett, két házuk volt, tekintélyes összegű pénzük. A katasztro­fális gazdasági viszonyok azonban az ő anyagi erejüket is felőrölték, elúsztak az ingatlanok, a vagyonuk odaveszett. Később férje betársult az Emke-kávéházba és csak nemrégen váltak ki az üzletből. Gálékat egyre nyomasztóbb anyagi gondok gyötörték, amelyekkel Gálné megbirkózni nem tudott. Szerdán este nagyobb társaságban tar­tózkodott az Emke-kávéházban. Éjfél után 2 órakor az asszony néhány percre eltávozott az egyik mellékhelyiségbe. Amikor vissza­tért, sápadtsága feltűnt az egész társaságnak. Azonban tovább beszélgettek, majd nemsokára Gálné hirtelen lefordult a székről és áiultan terült el a földön, A kávéházban nagy riadalmat keltett az ösz­szeesés, miután pedig Gálné állapota egyre rosszabbra fordult, kihívták a mentőket, okik megállapították, hogy Gálné nagy adag verő nállal megmérgezte magát. Egy órán keresz tül folytatták a mentők élesztési kísérletei ket, amig az öngyilkos asszonyt magához tud ták téríteni. Ezután beszállították a közkór házba, ahol ápolás a!á vették. Állapota súlyos de nem életveszélyes. Milyen feltételekhez kofi a polgármester a gázgyári szerződés meghosszaliMtásáí (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön délelőtt fontos tanácskozások voltak a polgármesternél a gázgyár ügyében. A meg­beszélésen résztvett Chorin Ferenc felsőház: tag, a Salgótarjáni Bányavállalat vezére, Ernszt Rezső és Jasznvs:ky János, a légszesz­gyár pesti igazgatói, Pongrátz Albert igaz­gató, dr. Széli Gyula felsőházi tag, a gáz­gyár ügyésze, Rack Lipót pénzügyi tanácsnok és Scultéty Sándor főszámvevő. A légszesz­gyár pesti igazgatói láthatásukat már há­rom nappal ezelőtt b jcienlették a polgár­mesternek. A megbeszélés tiz óra után kezdő­dött és csak egy óra uián ért véget. A polgár­mester akkor a következőket mondotta a Dél­magyarország munkatársának: — A gázgyár budapesti igazgatói az5rt jöt­tek, hogy informálódjanak a város szándékai­ról, hogy megtudják, vájjon a város hatóságá­ban megvan-e a hajlandóság a szerződés meg­hosszabitásál célzó tárgyalásokra. Én vázla­tosan közöltem velük azokat az alapfölléLele­ket, amelyeknek alapján szó lehel a tárgya­lások megkezdéséről. A város kétségtelenül előnyös helyzetben van a szerződés értelmé­j ben a gázgyárral szemben és igy ki kell hasz­nálnia ezt a helyzeti előnyt abban az esetben, J ha esetleg hajlandóságot érezne a gázayár koncessziójának meghosszabbításához. A szer. ződés értelmében a gázgyár teljes üzeme 1935-ben minden ellenszolgáltatás nélkül a város tulajdonába kerül. Ebben a pillanat­ban tehát a város már magáénak mondhatja a gázgyár 35/40 részét, mert a negyven évre kötött szerződésből harmincöt esztendő már letelt. Közöltem tehát a gázgyár igazgatóival, hogy a tárgyalások első alapfeltétele az, hogy a város megkapja ennek az értéinek az ellenértékét vala­milyen formában. A gázgyárnak biztosítania kell a város szá­mára megfelelő haszonrészesedést a bruttó jövedelemből. Biztosítson a gázgyár a város számára körül­belül tízmillió pengős hosszú lejáratú olcsó kölcsönt. végül ragaszkodnunk kell az egységárak méltányos meg­állapításához is, ami alatt én egységárleszállitást értek. — A gázgyár igazgatói természetesen 80' kallotlák ezeket a kívánságokat. Azt mondot­ták, hogy ha már a város megkapja a gyári vagyon 35/40 részének megfelelő ellenértéket, akkor ne reflektáljon még az olcsó kölcsönre is, amely a gyárat terhelné meg, mert hiszen a kamatdifferenciát a gyárnak kellene visel­nie. Én közöltem az urakkal, hogy a komoly Étárgyalás csak ezeknek a feltételeknek elvi. akceptálása esetén indulhat meg a gyár és a város képviselői között a koncesszió meghos­szabbításáról. Chorinék közölték velem, hogy alaposan megfontolják feltételeimet és elha­tározásukról rövidesen értesíteni fognak. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy az a gázgyári bizottság, amely a mult év utolsó­előtti napján kezdte meg a Slark-féle szakvé­lemény tárgyalását, de amely elnapolta ön­magát. hogy a bizottság tagjai alaposan átta­nulmányozhassák a szükséges adatokat, mi­kor ül ismét össze és mikor folytatja félbe­szakított megbeszéléseit. A polgármester el­mondotta, hogy a szükséges iratok sokszorosí­tását már befejezték, most az egyes példá­nyokat eljuttatják a bftottság tagjaihoz és tiz­tizenkét nap múlva a bizottság ismét összeül, hogy letárgyalja a kérdést. A Zsidó tisitiiiité kmBwiém (A Délmagyarország munkatársától.) A Zsidó Szentegylet csütörtökön délután tartotta tisztújító közgyűlését. A közgyűlés iránt igen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg és a Szentegvlet Margit-uccal helyiségeit zsúfolásig megtöltötték a tagok, akik kőzött a szegedi zsidó hitélet vezetői csaknem teljes számban ott voltak. Dr. Bicdl Samu elnö­költ a közgyűlésen. Rövid megnyitóbeszéde után Fuchs Vilmos titkár terjesztette elő a Szentegylet 1930-iki költségvetését, amely a kiadásokra het­venezer pengőt irányoz elő. Ebből az összegből segélyezésekre, menház fenntartására, temetésekre hatvanezer pengőt fordítanak. A költségvetést a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta, majd l aragó Lajos, Hesser Lajos, Patzauer Sándor, Székely Albert és Türk Salamon személyé­ben öt számvizsgálót, a menhelyi orvosi tisztségig dr. Deutsch Mátyást választotta meg. A menház volt orvosának, dr. Ács Vümosnak érdemdús mű­ködéséért a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet sza­vazott Miután az elöljáróság mandátuma lejárt, dr. Biedl elnök a tisztújítást tűzte napirendre és be­jelentette, hogy az ügyészi állás betöltését fel­ügyeleti jogánál fogva leveszi a napirendről. Dr. Schwartz József és dr. Pálfy Zoltán indítványoz­ták, hogy a közgyűlés töltse be az ügyészi tiszt­séget, mire az elnök bejelentette, hogy felügyeleti jogánál fogva nem engedi meg az ügyészi állásra a szavazást. Ezután megkezdődtek a választások. Elnöknek egyhangúlag és három évre újból Bokor Adolfot választották meg, akit dr. Biedl meleg szavakkal üdvözölt. Bokor Adolf me-gilletödöttt hangon kö­szönte meg az egyhangú bizalom megnyilvánulását Gondnokok lettek: Bach Miksa, Beck Jenő, Déry Sándor, Gerő Adolf, Hirschfeld Lipót, Kellner Mór, Varga Dezső, Wiesner Salamon, Szécsi Izsó és Varga Mihály. Pénztárnok: Domán Mátyás. Vá­lasztmányi tagok: Bauer József, dr. Biedl Samu, dr. Deutsch Mátyás, Fogel Ede, dr. Frenkel Jenő, Goltlieb Dávid, Grüner Géza, dr. Katona Dávid, Kelen Hugó, Kertész Adolf, dr. László Adolf, Lendvai Sándor, dr. Lőw Immánuel, Müller Mór, dr. Pap Róbert, Patzauer Sándor, Pick Jenő, Politzer Jónás, Reitzer Lipót, Sandberg Henrik, Schwarz Béla, Schwarz Jenő, Schwarz Manó, Se­bestyén József, Statter Hugó, Szécsi Ede, Taussif; Ármin. Vermes Izsó, Vértes Miksa. Wimmer Fülöp, Winter Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents