Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-05 / 4. szám

lí)30 január 5. •BHnnM DW/tó tO? 7 VASARNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, — uj évnek uj emberei — ugyebár el méltóztattak küldeni és meg méltóz­tattak kapni az összes Buék-okat és a szilveszteri robot után megint bent méltóztatnak lenni egy hosszú esztendő változatlan és kegyetlen robotjá­ban?.^ És el méltóztattak mondani az összes szil­veszteri tőrténeteket, mielőtt belesodródunk a vál­tozatlan uj esztendő gyilkos hétköznapjaiba?.» De azért talán mégis maradt egy-két történet, ami helyet kér a Konferansz hasábjain... A legigazibb és Iegmókásabb Szilveszter két­ségtelenül a Feszek Klub-é volt, ahogy most már össze lehet állítani a szilveszteri jelentések ered­ményeit. Alig reggel félnyolcig tartott az egész, — de többen elmenekültek a hatalmas tömeg elöl, akik jókívánságokkal, karrikaturákkal, rigmusokkal és aktuális strófákkal szolgáltak a nagyérdemű szilveszterező közönségnek. A Konferansz gráciát kér számukra és leleplezi őket. Például a Szilvesz­teri Konferanszmk ilyen jövendölései voltak: MIT HOZ AZ UJ ESZTENDŐ: A polgármesternek — még egy Klebelsberg Kunót, Pongrácz Albertnek — gáztámadást és villanyos­széket, ár. Burgernek — végre egy sajtópert, ahol fel­• • mentik az újságírót, Fenyő Lajos pak — hullámzó Balatont a Püspök­bazár helyén, Gál Józsefnek — egy acélos rövidszivart, Kövér Tibornak — szevillai tapasztalatokat Itá­liában, Kelen Hugónak — Paracelsus progresszivát, dr. Kun Izidornak — két hangversenyt á la Juon Prostean, Móra Ferencnek — aranyakat a szőrös, bárány mellé, Magyar Lászlónak — Tarnay Ernőt még 5 évre színigazgatónak, vitéz Szabó Gézának — nyájas üdvözletet Fluck Andrástól, Szőrád Ferencnek — végre egy magas Cé-t, Tarnay Ernőnek — élelfogytigtani szerződést, Vágó Artúrnak — öltözői barátkozás! Szóráddal, Fridi Frigyesnek — egy csellistát a zenekarban, Csellé Lajosnak — könyveket és tóthokat, Sziklai Pipinek — dogokat, amelyek végre rend­ben vannak... Stb., stb. — többit igazán nem lehet leírni... zengő szavára a démonok is bárányokká válnak..» Dr. Barta Dezső aktuális strófádat zenge\t és ; rímeket ezzel az ouverturrel vezette ben összeültek sokan írók és zenészek, Költők, újságírók És szinemüvészek. Orvosok, ügyvédek, Mérnökök, vegyészek, Színházi, zenei És más müitésaek. És bár éppen akkor Egyik sem volt részeg, Gondoltak ők mégis Nagyot és merészet: Mért zülljenek külön Ezek a sok — eszek, Fogjuk hát egy kalap Alá az egészet. A jó ötletükkel Hamar lettek készek, Imigy született meg A szegedi Fészek!..» í Kitűnő Szilveszter volt a Kaszinóban is. har­sogva fogadták dr. Toneili Sándor előadását. El­mondta az alábbi történetet is: <Ezt az anekdotát Mikszáth Kálmánnak egy közeli ismerősétől hallottam: hitelességéért nem én vi­selem a felelősseget. Az egyházpolitikai javasla­tok tárgyalásánál a legnagyobb szerepe Szilágyi Dezső igazságügy miniszternek volt, de nemcsak Budapesten, hanem Bécsben is, ahol éles har­cot kellett folytatni az udvarhoz közel álló kle­rikális körökkel, sőt nem egy esetben le kellett küzdeni a király idegenkedését is a javaslatokkal szemben. Szilágyinak ebben az időben állandó asztaltár­sasága volt a már megszűnt István főherceg szál­lóban, képviselők, magasállásu bírák, tisztviselők, újságírók. A társaság minden este összejött és hall­gatta Szilágyi politikai fejtegetéseit és Mikszáth jóízű anekdotáit Ha Szilágyinak Bécsbe kellett utazni királyi kihallgatásokra, vagy fontos tanács­kozásokra, az asztaltársaság együttmaradt, mig a miniszter az esti vonattal megérkezett. Néha jó híreket hozott, néha bosszúsan tért vissza a csá­szárvárosból. Ilyenkor néma csend honolt az asz­tal körül. A haragvó oroszlánt senki sem merte kérdésékkel zavarni. Magyar László ur karrikaturákat rajzolt öles I , Egy Uuyen béf "tról való visszajövet Szilágyi rajzlapokra és ilyen nótákkal színezte a rémes komf haraggal robogott be^ az étterembe. Le­vonalakat- 1 csaPta az u'attaskájat és vésztjósloan dörögte: — Megint nagy veszekedésem volt a Prohászká­val... Le akarta tagadni, amit a múltkor mondott!. A z állása tekintélyes. Mindig édes, ritkán mérges, Kíváncsi vagy ki ez, — várd kr. Jó elnöküuk Jozef Pálfv., Sört megissza, dalt imádja, A muzsika szive vágya, Nem mondom én sohse kétszer: Hisz ösmerik: König Péter,. Hangja vékony, képe széles, Haja göndör, óh! negédes, Kedves fiu, tudják-e ki: Ő az, ő Sziklai Pipi... Ez meg nő lesz, a javából, Szeged város színházából, Édes, drága, cuki könnyes, Erzsébet is, Tóth is, — Könyves..; Volt egy -rigmus is, ami a programot jelezte (leleplezzük; de Kuné minden felelősségi). A szá­mokat jgy verselte: Mikor elütötte az óra a 12-öt Kun .Dóri mond elrettentőt, Utána mindjárt danázik Arany, ha nem is fénylik a hangja, aszongya nincs olyan tenor aibionba, - mint amilyen basszus 5 baritonba. Most jő Étsy a csuda szőke, nem lesz oly dőre ki meghatottan nem hallgatná ., mit eldanol versben ugy prózában abban az órában amikor a szellemek • egyedül j árúak, szigorú próbarendet A kiírás azonban őt percei késett mire Pártos Klári művésznő fázni kez­dett, berohant a tüzoltószobába, lerántotta a kő­szüléket és primadonna dühhel feltelefonált a titkári irodába: — Mégis csak hallatlan, hogy öt perccel elmúlt 8 óra és még nincs itt a kiírási — De kérem... — Semmi kérem! Vegyék tudomásul, ha egy, percen belül... — De bocsánat.. — Semmi bocsánat! Nem várok további — De kérem szépen, ki beszél ott?.. — Az nem fontos 1 Ha nem lesz itt.. — De mégis kérem, ki beszél ott? — Nem fontos! Ha mindenáron tudni akarják, megmondom azt is: itt Pártos Klári beszél! — mégis hallatlan!... Mire egy szerény és jámbor hang válaszolt: — Igazán nagyon örvendek művésznő, itt Kohn Bernát beszél... Az sem utolsó történet egyébként, hogy szín­házunk kitűnő karmestere, Beck Miklós összedi­rigált és összezongorázott magának egy formás kis szegedi házat.. Tetszenek még emlékezni a kitűnő színészre, Főidényi Lászlóra, aki ideges hangulatban távo­zott el a szegedi színháztól nyáron a makói ki­rándulás idején. Az ideges hangulat ügye a szi­nészegyesület elé került, amely első fokon 25 szá­zalékos gázsivesztésre Ítélte a tehetséges és most már sikeres pesti színészt A Színészek Lapjában olvassuk most az ügy végső akkordjait: »5376. Főidényi László felebbezése a fegyelmi bíróság ítélete ellen. Az ügy ismertetése után Föl­déngl László úriemberhez illőleg bocsánatot kér Tarnay Ernő, a szegedi szinház igazgatójától, aki azt elégtételül elfogadja és a felek kézfogássál erősitik ezt meg. A Tanács ez alapon az ügyet tárgytalannak jelenti ki és így a fegyelmi bíróság Ítélete is elesikEzzel az affér befejeződött.. A hét uidonsága a Casanova lesz Harmath Hil­dával. A prózai társulat nagyban készül Berezeli Anzelm Károly darabjára, — Daote: Táray, a fiatalember, akinek Dante megmutatja a poklot: Nagy György... Nemsokára sor kerül Földes Imre Égő városára, valamint Molnár Ferenc Egy, kettő, három-ára, sőt szó van arról is, hogy Könyves Tóth Erzsi és Táray Ferenc eljátszanák a Haj» rtalban, délben, esl&-\, aminek Pesten oly nagy Mindenki összerezzent és rémülten tekintett kö- j sikere volt. Bajor Gizivel és Uray Tivadarral... rül. Amit Szilágyi mondott, elég hangosan volt mondva ahhoz, hogy az étterem közönsége is meghallja. Szilágyi haragja nyomasztó felhő gya­nánt ülte meg az egész társaságot. Amig evett sen­ki sem beszélt. Azután fizetett és amint iött, mo­gorván távozott. Az egész társaság fellélekzett, mikor becsapó­dott mögötte az ajtó. Csak akkor merte Tarkovich államtitkár, a Wekérle kabinet minisztertanácsai­nak jegyzője, egyben a világ legártatlanabb em­bere, megkérdezni: — Ki az a Pro'nászka?..- Váavon haraeszík rá­ja a Dezső... A szomszéd asztaloktól ís odafigyeltek. Senki sem mert a furcsa kérdésre válaszolni. Egyszer­re Mikszáth törte meg a csendet: — A Prohászka?... .Az egy brünni posztőgyáros. Tarkovich tágra meresztette a szemét; — S mi baja van vele a Dezsőnek? — Semmi... szövetet rendelt tőle egy diszma­gyarlioz es nem szállította idejében. Most le akar­ja tagadni a szállítási haláridőt. — Hm... Tudjátok, hogy nagyon szeretem a De­zsőt. <(e most az egyszer majdnem azt mondom, hogy ugy kellett neki... Miért nem nártolia a ma­gyal- ipart!...« Szilveszteren kívül volt egyébként a héten más történet is. Ez a változatosság okáért a színház­ban játszódott le a próbatábla előtt este 8 óra után öt perccel. Az idő és a hely fontos, mert eb­ben az i/őben kell kiakasztani a holnap délelőtti THHWI <t /» «9 A Nemzeti Szinház csak májusra adja le a leg­újabb Móricz-darabot, mig a Vigszinház Matyi­kájához már februárban—márciusban szerencsénk lehet.. Szombaton délben mégis csak összeült a rend­kívüli színházi tőrvényszék és Sümegi ur szigorú elnökségével letárgyalta az ismeretes Páger-jele­netet (amikor humor helyett — egy szék röpkö­dött). A törvényszék szigorúan végigvizsgálta a történetet, a bizonyítékokat, majd végül egyhónapi gázsijának elvesztésére ítélte Págert, de tekintettel volt büntetlen előéletére, valamint arra, hogy bo­csánatot kért és ezért az ítélet végrehajtását egy­hónapi próbaidőre felfüggesztette... Méltóztatik tudni, hogy újév óta uj rendszer van a városházán. Mindenkinek pontosan és szigorúan be kell tartani a hivatalos órákat, üjév napján el­árasztották a polgármestert nemcsak naptárak­kal, de ajándékokkal is. Kapott egy reklámőrát is, ami a legpontosabban mutatja az időt. A po­deszta nézegette egy darabig az órát, odahelyez­te Íróasztalára, azután gondolt egyet, kinyitotta az ajtót és igy szólt a polgármesteri előszoba tün­déréhez, a Jolánkához: — Magának adom ezt az órát hogy be lehessen tartani pontosan a hivatalos órákat... szezon után féükabát és szőrmebunda 5?észfefem?t salát áron. 26 P. REICH ERZSI. r.v-—j,. eumaumii l»—a»—;

Next

/
Thumbnails
Contents