Délmagyarország, 1930. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-05 / 4. szám

Dft?.M4GVABOI?S/AG 1930 január 5. Teleíon: 3oe DéSmagy®r©rszli$ jegyiroda Telefon : 306 Január 13» HARMÓNIA V. Bériéi. bodo jejrlzsx Arin- És daleatle Tisza. Január OLLÁR FÁ.X;¿* zongoraestje Tisza. Jegyeit elővételben a Délmanyarország |egylrodá}ában. jjj •HnnMnnKMmMiiii 'LkH JW Luxemburg az adózók eldorádója A fejedelemség uj adózási törvényekkel csábítja Európa tőkéjét — Lévy Alfréd, a „koronázatlan nagyherceg" Luxemburg, január hó. (A Délmagyar­ország tudósítójától.) A kicsiny Luxem­burg egyre nagyobb erőfeszítéseket lesz, hogy elsőrangú fontosságú gazdasági centrummá váljon. Habár a bányaipar, a vas- és acél­müvek, valamint a nemzetközi nyersacél­tröszt székhelye a kicsiny országocskának bi­zonyos gazdasági jelentőséget kölcsönöznek, hatásköre mégis természetesen korlátozott, Luxemburg két nagy koncernje tekintélyes érdekeltségekkel rendelkezik Németországban, Franciaországban és Brazíliában, sőt az Ar­bed- és Hadir-koncernek érdekeltségei ezek­ben az országokban már tulmennek a tu­lajdonképeni munkaterületükön: a bányaipa­ron. Svájc és néhány amerikai állam példá­jára Luxemburg arra törekedik, hogy a ha­talmas nemzetközi koncernek, holding-társa­ságok és trösztök székhelyeit Luxemburg te­rületen birja letelepedésre. Ennek érdekében a nagyhercegség valóságos animáló pénzügyi törvényeket léptetett legújabban életbe. A hol­ding-társaságok, bármilyen eredetűek és ki­terjedésüek legyenek, hihetetlenül nagy ked­vezményekben részesülnek. Ugy az alapitási költségek, mint az évenkénti adók lényegesen alacsonyabbak, mint Európa adózásilag leg­olcsóbb országaiban: Hollandiában, Svájcban és Liechtensteinben. A luxemburgi adóhivata­lok ezen felül nem törődnek avval, hogy az } iüeíő vállalatok milyen idegen részvényekkel cs érdekeltségekkel rendelkeznek és a nyílt és titkos tarlalékok sem esnek adóbevallás alá. Ennek a szinte adómentességet jelentő tör­vénykezésnek Lévij Alfréd bankár, Luxem­burg »koronázatlan nagyhercege« az apja. Lévy, aki ma mintegy 35 esztendős, a háború után a berlini Deutsche Bank képviselője volt Saarbrückenben. A német infláció ide­jén ügyesen spekulált és meglehetős vagyont szerzett. Később banküzletet alapított Luxem­burgban a Deutsche Bank kommanditálásá­val. Tavaly már Belgium fővárosában, Brüsz­szelben is megnyitotta fiókját Lévy. bankja. Lévy főként olyan üzletekkel foglalkozik, amelyeket mások kilátástalanoknak tartanak, így Luxemburgban összevásárolta az összes rosszul ment gyárakat, amelyekért nem fize­tett többet telekértéküknél és azután a Iegerő. sebb racionalizálással virágzó üzemeket csi­nált belőlük. Legújabb terve az, hogy Luxemburg a ma­gas adózású Európában a nemzetkőzi trösztök eldorádója legyen. Terve alighanem sikerrel fog járni. A nagy Investmenl-Trust, amely­nek megalakulása már hónapok óta kisért, tavasz elején előreláthatólag Luxemburgban alakul meg. * ** Grófi ágy a külvárosban — 40 fillérért (A Déhnagt/arország munkatársától.) A levegőben tavaszi illatok lengenek, a tél komor profiljából alig mutatott még valamit. Az aszfalton: tavaszi pocsolyák; a szivakbeu: tavaszi örömök... \ perifériákon egyszerre megváltozik a kép. Mindenfelé végeláthatatlan sár és óröm — se­hol.. . Kendős asszonyok baktatnak a kuíra, rossz­ruliáju férfiak cuppognak a térdig érő sárban... Mosolygós arc sehol, az emberek szivére ráfeküdt a sár, ez a csúnya, könyörtelen, hideg, piszkos massza... Egv elátkozott város, sápadt arcu. éhes, beteg lakókkal... Kis házak sorakoznak egymás mellé. Oly kicsik, hogy látni rajtok: itt csak összehúzódó, kenyér­telen emberek lakhatnak. A kapukon esőverte cé­dulákon, öreg, szarkalábbelük jelzik: iU ágy kiadó! Majdnem minden kapun cédula fehérlik: min­denki az ágyát kínálja... Nyolc óra felé jár az idő. Az ucca kihalt, az emberek beletemetkeztek parányi ház-koporsíikbi. — Agyat tetszik keresni? — szólal meg a túlsó oldalról egy sötét árnyék. — Akkor tessék velem jönni... Megyünk az öregasszonnyal. — Negyven fillérért elalhat nálam — mondja Útközben. Ugy fog aludni, mint egy gróf... Ez megnyugtató. 40 fillérért grófi alvás. Oceasió. — Még jó, hogy velem találkozott — mondja a kapu előtt —, betévedhetett volna valamilyen rossz helyre is... Az udvaron majd elmerülünk mind a ketlcj. Sze­rencsésen elvergődünk a küszöbig, aztán benyi­tunk a konyhába. Kellemes meleg van, tüz ég, petróleumlámpa világit. A fai mellett két ágy áll. Az egyikben alszik valaki. • f v *• — .4 leányom — mondja az asszony -- már le­feküdt A rövidhaju. csinos, 16—17 év körüli ledny fel­riad és felül. Világoskék batiszt hálóing van rajta. A leány a fejére rántja a takarót... Bemegyünk a belső szobába, ahol majd ug> alhatok, mint egy gróf. Az asszony behozza a lámpát: a szoba kivilágosodik. A parányi szobában hat ágy, hal vaságy áll ka­tonás sorrendben. Öt már foglalt Az ágyak előtt sáros, óriási bakkancs'ík állanak. A »grófok« bak­kancsai... A világosságra két-három vendég felül az ágyban és kíváncsian bámul a jövevény felé. Az egyiken szabályos sávozott fürdőtrikó feszül, a másik semmit sem ¿asznál hálóingnek. — Uj lakó —, mutat bs az asszony. A többiek is felébrednek. Lekezelünk. Súlyos, nehéz kézfogások. — Hát az ott az ágya... Negyven fillér... Leszurkolom a pénzt, amit a többiek fejcsó­válva néznek. Leülök az ágyra. Az asszony egy utolsó pillantást vet a szobára, aztán kiviszi a lámpát. — Minek fizette ki? — szólal meg az egyik ágyból egy hang. Ez biztosan nekem szóL — Mit minek fizettem ki? .¿/t * — Az ágyat... — Hát kérte... — Persze, hogy kérte, de azért nem kell sietni... Nem értem a dolgot Aztán rájövök, hogy mé­lyen megsértettem az érdekeikel azzal, hogy fizet­tem, mivel ők régi idő óta nem fizetnek. — Eszméletre tér az asszony —, dörmögi az egyik ágy. — Van egy cigarettája? — kérdi egy másik ágy. Sorba kínálom mindegyiket. Es tetszik nekik. Ileiyreütőttem az előbbi csorbát, „ »• — Csak vetkőzzön egész nyugodtan, — biz­tatnak —, ne szégyelje magát., t Egy ideig csönd van. A cigaretták parazslanak a sötétben. Lefekszem én is, magamra húzom a takarói és megindul a beszélgetés. Az első ágy kezdi, aki érettségizett ember, ő a szoba esze. A többiek is résztvesznek a társal­gásban: a pincér, a kereskedősegéd, a napszá­mos és a volt diinok. Beszélgetés közben urazzák egymást — Ezt, ezt, a munkanélküliséget kellene meg-»' szűntetni. A kormány semmit sem tesz — ma­gyarázza a szoba esze —. Hát miből éljünk, mi? Erre senki sem tud felelni. Hallgatnak. Gondol­koznak. Öt munkanélküli gondolkozik: miből le­hetne élni... — Az Isten verje meg, még kenyérre való sincs i .. — szólal meg valaki. — Hát hiszen éppen ez a baj... Ha kenyér volna... * Nem álmodoznak elegáns ruhákról, moziról, szín­házról, bécsiszeletről, csak kenyérről, a minden­napi, egy falat kenyérről... — Mcqa volt a szükségmunkán — mondják a kereskedőnek —, maga keresett.. .1 — De még mennyit, direkt folyószámlát nyitot­tam a bankban... Nagyobb baj az, hogy nem esik a hó. Idén nem lesz hótakaritás, nem lesz pénz... Ez bizony óriási baj... Ez a tavaszi idő, mely odabenn a városban örömöket szül. idekünn kese­rűségeket teremt így beszélgetnek a munkanélküliek még egy ideig, aztán egyik is kiesik a beszélgetésből, a másik is, végül ketten maradunk a szoba eszével, A konyhából is horkolás hallatszik., , — Durmoljunk mi is —, mondja álmosan a szoba esze... És álmukban méteres hő esik, tele a Széchenyi­tér, a Kárász-ucca csillogó, fehér, eltakarításra váró hóval... Olcsó tortSIi&ns éScszer a legszebb ajándék. 6 havi részletfizetés! 250 ROSENBERG, Károlyi 11. 1. kihordásra íl® 919 fillér llíerfe © Viszonfeladftbn&k termelői Arak. ViddU sz&Hilts. M ÖRDÖG VINCE, Kálvária U. 16. BALLY Cl B©Bwár®$i Clpőiia CIPöK !PoK 338 T5„rv.0,Szeped, Széchenyi i B t.'ri i.Váro«) hérhíi ^wv^véov, Gá-Ef-üé a viláshM t kftvetkez?' minősegekben Lapható: Közép szálú, eíflsí jegyű . - P 5*80 Közép szálú, wany Segyü . . P 4*50 Finom szálú, ezüst jegyű . , P 4*30 Finom szálú, arany fegyű . . P 5*20 Erős szálú, ezüst iegyíl. . . P 5*— Erös szálú, arany jegyű . . P 6"— Diva№arisnyáb,hirazeii és a jour nyilas Minden párért "^nva'osságot válla'unV. Gé-EMé gyáffcrsnyu 18,3 kötöttáru killoSeisssifsk gyári lerakató Pollik Testvérek Széchenyi tér és Csekonics ucca.

Next

/
Thumbnails
Contents