Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-05 / 277. szám

1929 'december' 5. OTT, TAKOT?~ T(? sérült cii­ti küniká­ufatartótól glehetősen lét a men* észetü volíi edés ügyé-; •sátőlJ * sfonon ér; f a szegedi !, a készű­íg cimére. ¡ndőrségre ára nagj" készüléket ->i nap ff' jedi rend­nüköde'sbs rségen s<y tása SUDI' az autó­nak dija*»' •aKK perVS" Ifi .1« 1 ésteiev eddigieket messze WöttüBHM toegfialadó tartalom- L ®aI és kiállításban / /eienilc meg az Mén / _ BELMIGYIR0RSZI6 KARÁCSONYI ^AlflNDEKKONYVE TQRfQLtlM: 1. Kaptár 1930-ra. - 2. BiU Lajos: Kétlelkű szerel««. (A Szegedről elszármazott kiváló irénak eddij még: sehol meg nem jelent legújabb munkája.") — 3. Az érv története. -» 4. Szakácskönyv. «» 6. Hasznos tudni­valók. -r 6. Vásárok jegyzéke. Éjszakai szállási keresel! a pincében és tüzei okozott az eldobott cigarettával Délmaggarország munkatársától.') Szer­bi este félnyolc óra tájban a Feketesas­15. számú házból telefonon hivták a ^»Itókát, mert a ház pincéjében tüz ütött A mentők nagy apparátussal vonultak ki ® tűzhöz, melyről az első pillanatban meg­lapították, hogy nem veszélyes. A tüzet, rae­v«t a lakók rövidesen eloltottak, egy öreg ^«flhelyi ember, Selmeczi Béla okozta. Selmeczinek már régebbi idő óta nem volt lakása. Szerdán este lesurrant a Feketesas­ucca 15. számú ház pincéjébe és berendezkedett az éjszakai szállásra. Lefekvés előtt rágyújtott egy cigarettára, melynek a végét gondatlan el­dobta. A piacében gyúlékony faládák voltak felhalmozva. Az egyik ilyen láda meggyulladt és ennek kitóduló füstjét vették észre a lakók. Amikor behatoltak a pincébe, az öreg me­nekülni .igyekezett, de elfogták és átadták a rendőrségnek. tagerősen felmentesték a hírlapírót, eljárás indul meg a feljelentő ellen A Kúria is felmentette a Délmagyarország munkatársát Délmaggarország munkatársától.) Ismere­j.s az a sajtópör, amelyet Szabó Imre szegedi j^atlanforgalmi ügynök indított Gábor Arnold L.'vapiró ellen, mert az a Délmagyar országban ¡ "mán Benő nyugalmazott munkásbiztositó p"a*gató halálával kapcsolatban irt cikkének „készében őt is aposztrofálta. Kálmán József Jpanis halála előtt ugy nyilatkozott, hogy Jabó Imre egy házeladási üggyel kapcsolat­«9? olyan kiielentést tett előtte, hogyha nem gw el házrészét, börtönbe juttatja. Kálmán többek előtt panaszkodott is emiatt, majd em i y naP niulva a piarista gimnázium első ^eletéről az udvarra vetette magát, nyomban ^zenvedett. i-^bó Imre a cikknek rávonatkozó részét in« Afimiaálta és sajtó utján elkövetett rágalma­i zásért feljelentette Gábor Arnoldot, akit a sze­gedi törvényszék Vild-tanácsa azonban felmen­tett, mert a hírlapírónak sikerült a valódiság bizonyítása. Felebbezés folytán a táblához ke­rült az ügy, ahol a Skultéty-ianács szintén fel­mentette Gábort hasonló indokolással. A fel­mentő Ítélet ellen a Kúriához jelentett be Szabó Imre semmiségi panaszt, amelyet a Kúria teg­nap tartott ülésén elutasított & a telmentő íté­letet jogerőre emelte. Az ügynek ezzel azonban még nincs vége, mert az alapitéletben kimondotta a törvényszék, hogy annak jogerőre emelkedése után az Ira­tokat átteszi az ügyészséghez Szabó Imre el­leni eljárás megindítása miatt, miután zsarolás vétsége látszik fennforogni. .„ „Kisteleken tuzzel-vassal hajtják be az adókat" mazásért elitéltek egy kisteleki fuvarost, aki súlyos beadványt intézett a belügyminiszterhez viselőknek tudomására jutott, hogy Hell Ist­ván milyen szövegű beadványt intézett a mi­niszterekhez, felhatalmazást kérlek a bűn­vádi eljárás megindítására. Az ügyészség két vádiratot adott ki Hell István ellen és mind­egyikben öt-öt rendbeli, felhatalmazásra ül­dözendő rágalmazás vétségével vádolta meg. A' szerdai tárgyaláson megjelentek a sér­tettek: Pity István főszolgabíró, Slamler Jó­zsef adóügyi jegyző, Naay Ferenc, Román Sándor és Balassi Mihály végrehajtók. Hell István a tárgyaláson elismerte, hogy ilyen szövegű beadványokat intézett a minisz­tériumokhoz, de naggon el volt akkor kese­^ Magyarország munkatársától.') Érde­neÍragalmazási pórt tárgyalt szerdán a sze­W ,torve'nyszék Vi/d.tanácsa. A vádlott egy tes> i furavos volt> a sértettek Kistelek 'W?£abiráia. adóügyi jegyzője és három s'enajtója. István fuvaros a mult 'év novembei'é­j^« beadványt intézett a népjóléti miniszter­en e:\a belügyminiszterhez. A beadványok­^ elpanaszolta, hogy Kisteleken tűzzel­»0 ¿1 bfí az adókat, az adóügyi jegy« rsJVa végrehajtók a főszolgabiró parancsára 'és 1 karhatalommal járnak házról-házra fogatják a polgárokat. Amikor a tiszt­U.^1 Mozi December Vén, csülrtrtOMn Bm í pokolkerék, 3 felkelő. ö'dSunk Hsa« StUwedriinV Kenete ... 7. visar- és linnenr.»p 3, 5. 7. 0 órakor Korxó MMI December Sín, csí ört6'fln Haria Jacobinl, fclfred Abel ISarerep'íjívelt TurtdMók - AaonWvfll MARCELLA ALBANI val: HArom a párom. Kif«dAtok keidete .1, 7. 9. vatdr- és Onr,epn»n 3. 5, 7, a flrak r redve. Ezután sirva beszélte el, hogyan tette tőnkre őt és családját az adó. Először házáf vitték el adóba, majd négy lova közül kettőt árvereztek el. Családja nyomorba jutott, le­rongyolódott és mindezt a súlyos adóteher­nek köszönhette. A beadványokat akkor küldte el, amikor két lovát elhajtották a végrehajtók. Azért irt a minisztériumokba, mert , onnan várt segítséget és védelmet. Most már belátja, hogy rosszul cselekedett — Ha belátja, miért nem kér bocsánatot az uraktól? — kérdezte Vild elnök. — Bocsánatot kérek az uraktól — mondta ezután Hell István sirva a végrehajtók felé. A tőrvényszék bűnösnek mondotta ki Hell Istvánt rágalmazás vétségében és ezért az enyhítő körülmények figyelembevételével, 60 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ar Ítélet jogerős. 48 százalékkal emelkedett a kényszeregyességek száma Hz OHE sürgős kormányintézkedést kíván 'Budapest, december 4. Az Országos Hitel­védő Egyesület most közzétett közlése meg­döbbentő képet fest a fizetésképtelenségek számának rohamos növekedéséről. Az egyes­ségi ügyek az elmúlt évhez képest i8 száza­lékkal emelkedtek, mig az összes inzolven­ciik százalékokban kifejezett gyarapodásá­nak száma nyolcvanat tesz ki. A novemberi fizetésképtelenségek az 1929-es év legmaga­sabb számaiban vetiti elénk a depresszió tü­neteit és grafikonja erősen elhagyja az in« zolvenciák téli emelkedésének és idényszerű ingadozásainak vonalát. A' különböző kereskedelmi érdekeltségek nap-nap után olyan értesüléseket nyernek, hogy évtizedek óta magyarországi ügyfeleik­kel élénk kontaktusban levő külföldi keres­kedőházak kivonulnak a magyar piacról és felmondják a magyar üzletfelekkel fennálló összeköttetést. A kényszeregyességi 'tó csőd­eljárás rendezésének régóta vajúdó reformja lenne hivatva olyan állapotokat teremteni, amelyek folytán nyugalmi helyzet következne be, de hogy addig is tisztázódjanak a vi­szonyok, az OHE olyan kormányintézkedések megtételét sürgeti, amelyek révén legalább viszonylagos javulás mutatlsozm. Erre vo­natkozólag dr. Weiszberger Imre, az OHE ügyésze a következőket mondta: — Az Országos Hitelvédfi Egyesület köré­ben egyrészt a kényszeregyességek járványos terjedésének leküzdésére, másrészt a likvi­dálások következtében előállott árromlások megakadályozására igen hathatós eszközök igénybevételéről és intézkedések foganatosí­tásáról folynak tárgyalások. Ettől függetlenül azonban lehetetlen napirendre térni a hite­lezői körökben tapasztalható és folyton foko­zódó nyugtalanság fölött, amely a fizetéskép­telenségek ijesztő szaporodása következtében állott elő, Viszont a fizetésképtelenségi jog reformja még mindig késik. Igaz, hogy e reform hatalmas joganyagot ölel fel és. köz­érdek, hogy a szerves és nagyobbszabásu tör­vényalkotások ne siettessenek el, hanem meg­felelő előkészítés után kerüljenek tető alá, de a hitelélet válsága annyira fokozódott, hogy elmondhatjuk: iam proximns ardet... — Gyorssegélyként a szerves reform előtt i& szükségesnek látszik a többségi akarattól füg­gő kényszeregyességi likvidáció ép még szük­ségesebb, hogy az OHE-nak megadassék ugyanazon jog, amely megilleti a Pénzinté­zeti Központot. Ez abból áll, hogy kényszer­egyesség nélkül, tehát a birói eljárás teljes kikapcsolásával, az OHE-nál tett fizetéskép­telenség bejelentése bizonyos meghatározott ideig immunitást biztosítson ff felügyelet alá helyezett adósnak, akinek vagyonára ez idő alatt semmiféle jogot szerezni nem lehet. E záros határidő az esetek túlnyomó többségé­ben alkalmas lesz a tiszta magánegyesség keresztülvitelére és a kénvszeregyességgel járó Vérveszteségek eliminá'ásáre.«

Next

/
Thumbnails
Contents