Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-05 / 277. szám
1929 'december' 5. OTT, TAKOT?~ T(? sérült ciiti künikáufatartótól glehetősen lét a men* észetü volíi edés ügyé-; •sátőlJ * sfonon ér; f a szegedi !, a készűíg cimére. ¡ndőrségre ára nagj" készüléket ->i nap ff' jedi rendnüköde'sbs rségen s<y tása SUDI' az autónak dija*»' •aKK perVS" Ifi .1« 1 ésteiev eddigieket messze WöttüBHM toegfialadó tartalom- L ®aI és kiállításban / /eienilc meg az Mén / _ BELMIGYIR0RSZI6 KARÁCSONYI ^AlflNDEKKONYVE TQRfQLtlM: 1. Kaptár 1930-ra. - 2. BiU Lajos: Kétlelkű szerel««. (A Szegedről elszármazott kiváló irénak eddij még: sehol meg nem jelent legújabb munkája.") — 3. Az érv története. -» 4. Szakácskönyv. «» 6. Hasznos tudnivalók. -r 6. Vásárok jegyzéke. Éjszakai szállási keresel! a pincében és tüzei okozott az eldobott cigarettával Délmaggarország munkatársától.') Szerbi este félnyolc óra tájban a Feketesas15. számú házból telefonon hivták a ^»Itókát, mert a ház pincéjében tüz ütött A mentők nagy apparátussal vonultak ki ® tűzhöz, melyről az első pillanatban meglapították, hogy nem veszélyes. A tüzet, raev«t a lakók rövidesen eloltottak, egy öreg ^«flhelyi ember, Selmeczi Béla okozta. Selmeczinek már régebbi idő óta nem volt lakása. Szerdán este lesurrant a Feketesasucca 15. számú ház pincéjébe és berendezkedett az éjszakai szállásra. Lefekvés előtt rágyújtott egy cigarettára, melynek a végét gondatlan eldobta. A piacében gyúlékony faládák voltak felhalmozva. Az egyik ilyen láda meggyulladt és ennek kitóduló füstjét vették észre a lakók. Amikor behatoltak a pincébe, az öreg menekülni .igyekezett, de elfogták és átadták a rendőrségnek. tagerősen felmentesték a hírlapírót, eljárás indul meg a feljelentő ellen A Kúria is felmentette a Délmagyarország munkatársát Délmaggarország munkatársától.) Ismerej.s az a sajtópör, amelyet Szabó Imre szegedi j^atlanforgalmi ügynök indított Gábor Arnold L.'vapiró ellen, mert az a Délmagyar országban ¡ "mán Benő nyugalmazott munkásbiztositó p"a*gató halálával kapcsolatban irt cikkének „készében őt is aposztrofálta. Kálmán József Jpanis halála előtt ugy nyilatkozott, hogy Jabó Imre egy házeladási üggyel kapcsolat«9? olyan kiielentést tett előtte, hogyha nem gw el házrészét, börtönbe juttatja. Kálmán többek előtt panaszkodott is emiatt, majd em i y naP niulva a piarista gimnázium első ^eletéről az udvarra vetette magát, nyomban ^zenvedett. i-^bó Imre a cikknek rávonatkozó részét in« Afimiaálta és sajtó utján elkövetett rágalmai zásért feljelentette Gábor Arnoldot, akit a szegedi törvényszék Vild-tanácsa azonban felmentett, mert a hírlapírónak sikerült a valódiság bizonyítása. Felebbezés folytán a táblához került az ügy, ahol a Skultéty-ianács szintén felmentette Gábort hasonló indokolással. A felmentő Ítélet ellen a Kúriához jelentett be Szabó Imre semmiségi panaszt, amelyet a Kúria tegnap tartott ülésén elutasított & a telmentő ítéletet jogerőre emelte. Az ügynek ezzel azonban még nincs vége, mert az alapitéletben kimondotta a törvényszék, hogy annak jogerőre emelkedése után az Iratokat átteszi az ügyészséghez Szabó Imre elleni eljárás megindítása miatt, miután zsarolás vétsége látszik fennforogni. .„ „Kisteleken tuzzel-vassal hajtják be az adókat" mazásért elitéltek egy kisteleki fuvarost, aki súlyos beadványt intézett a belügyminiszterhez viselőknek tudomására jutott, hogy Hell István milyen szövegű beadványt intézett a miniszterekhez, felhatalmazást kérlek a bűnvádi eljárás megindítására. Az ügyészség két vádiratot adott ki Hell István ellen és mindegyikben öt-öt rendbeli, felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségével vádolta meg. A' szerdai tárgyaláson megjelentek a sértettek: Pity István főszolgabíró, Slamler József adóügyi jegyző, Naay Ferenc, Román Sándor és Balassi Mihály végrehajtók. Hell István a tárgyaláson elismerte, hogy ilyen szövegű beadványokat intézett a minisztériumokhoz, de naggon el volt akkor kese^ Magyarország munkatársától.') ÉrdeneÍragalmazási pórt tárgyalt szerdán a szeW ,torve'nyszék Vi/d.tanácsa. A vádlott egy tes> i furavos volt> a sértettek Kistelek 'W?£abiráia. adóügyi jegyzője és három s'enajtója. István fuvaros a mult 'év novembei'éj^« beadványt intézett a népjóléti miniszteren e:\a belügyminiszterhez. A beadványok^ elpanaszolta, hogy Kisteleken tűzzel»0 ¿1 bfí az adókat, az adóügyi jegy« rsJVa végrehajtók a főszolgabiró parancsára 'és 1 karhatalommal járnak házról-házra fogatják a polgárokat. Amikor a tisztU.^1 Mozi December Vén, csülrtrtOMn Bm í pokolkerék, 3 felkelő. ö'dSunk Hsa« StUwedriinV Kenete ... 7. visar- és linnenr.»p 3, 5. 7. 0 órakor Korxó MMI December Sín, csí ört6'fln Haria Jacobinl, fclfred Abel ISarerep'íjívelt TurtdMók - AaonWvfll MARCELLA ALBANI val: HArom a párom. Kif«dAtok keidete .1, 7. 9. vatdr- és Onr,epn»n 3. 5, 7, a flrak r redve. Ezután sirva beszélte el, hogyan tette tőnkre őt és családját az adó. Először házáf vitték el adóba, majd négy lova közül kettőt árvereztek el. Családja nyomorba jutott, lerongyolódott és mindezt a súlyos adótehernek köszönhette. A beadványokat akkor küldte el, amikor két lovát elhajtották a végrehajtók. Azért irt a minisztériumokba, mert , onnan várt segítséget és védelmet. Most már belátja, hogy rosszul cselekedett — Ha belátja, miért nem kér bocsánatot az uraktól? — kérdezte Vild elnök. — Bocsánatot kérek az uraktól — mondta ezután Hell István sirva a végrehajtók felé. A tőrvényszék bűnösnek mondotta ki Hell Istvánt rágalmazás vétségében és ezért az enyhítő körülmények figyelembevételével, 60 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ar Ítélet jogerős. 48 százalékkal emelkedett a kényszeregyességek száma Hz OHE sürgős kormányintézkedést kíván 'Budapest, december 4. Az Országos Hitelvédő Egyesület most közzétett közlése megdöbbentő képet fest a fizetésképtelenségek számának rohamos növekedéséről. Az egyességi ügyek az elmúlt évhez képest i8 százalékkal emelkedtek, mig az összes inzolvenciik százalékokban kifejezett gyarapodásának száma nyolcvanat tesz ki. A novemberi fizetésképtelenségek az 1929-es év legmagasabb számaiban vetiti elénk a depresszió tüneteit és grafikonja erősen elhagyja az in« zolvenciák téli emelkedésének és idényszerű ingadozásainak vonalát. A' különböző kereskedelmi érdekeltségek nap-nap után olyan értesüléseket nyernek, hogy évtizedek óta magyarországi ügyfeleikkel élénk kontaktusban levő külföldi kereskedőházak kivonulnak a magyar piacról és felmondják a magyar üzletfelekkel fennálló összeköttetést. A kényszeregyességi 'tó csődeljárás rendezésének régóta vajúdó reformja lenne hivatva olyan állapotokat teremteni, amelyek folytán nyugalmi helyzet következne be, de hogy addig is tisztázódjanak a viszonyok, az OHE olyan kormányintézkedések megtételét sürgeti, amelyek révén legalább viszonylagos javulás mutatlsozm. Erre vonatkozólag dr. Weiszberger Imre, az OHE ügyésze a következőket mondta: — Az Országos Hitelvédfi Egyesület körében egyrészt a kényszeregyességek járványos terjedésének leküzdésére, másrészt a likvidálások következtében előállott árromlások megakadályozására igen hathatós eszközök igénybevételéről és intézkedések foganatosításáról folynak tárgyalások. Ettől függetlenül azonban lehetetlen napirendre térni a hitelezői körökben tapasztalható és folyton fokozódó nyugtalanság fölött, amely a fizetésképtelenségek ijesztő szaporodása következtében állott elő, Viszont a fizetésképtelenségi jog reformja még mindig késik. Igaz, hogy e reform hatalmas joganyagot ölel fel és. közérdek, hogy a szerves és nagyobbszabásu törvényalkotások ne siettessenek el, hanem megfelelő előkészítés után kerüljenek tető alá, de a hitelélet válsága annyira fokozódott, hogy elmondhatjuk: iam proximns ardet... — Gyorssegélyként a szerves reform előtt i& szükségesnek látszik a többségi akarattól függő kényszeregyességi likvidáció ép még szükségesebb, hogy az OHE-nak megadassék ugyanazon jog, amely megilleti a Pénzintézeti Központot. Ez abból áll, hogy kényszeregyesség nélkül, tehát a birói eljárás teljes kikapcsolásával, az OHE-nál tett fizetésképtelenség bejelentése bizonyos meghatározott ideig immunitást biztosítson ff felügyelet alá helyezett adósnak, akinek vagyonára ez idő alatt semmiféle jogot szerezni nem lehet. E záros határidő az esetek túlnyomó többségében alkalmas lesz a tiszta magánegyesség keresztülvitelére és a kénvszeregyességgel járó Vérveszteségek eliminá'ásáre.«