Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-05 / 277. szám

DÉLMAGYAROaSZÁG H^fisiüfiSfe^Sraiiioitciic PemokrafiSiiss Blokkja a nyugdlflníézeií választások és az u) alkalmazotti törvény ügyében. A neveldnS pöre a kereskedő ellen Budapest, december 4. Csinos fiatal leány állt pia zsarolás vétségének kísérletével vádoltan a büntetőtörvényszék előtt. Az volt a vád ellene, hogy egy Kubán István nevű kereskedőnek fenyegető tartalmú levelet küldözgetett Azt irta többek közt, hogy botrányt okoz, ha a kereskedő nem támogatja őt, az összes lapok tele lesznek a botrány hírével, továbbá kellemetlen perceket fog szerezni neki és késő lesz majd a megbánás! A vádlott leány kihallgatása alatt kiderült a zsarolási ügy egész háttere. A leány nevelőnő volt egy kereskedőcsaládnál. Ott ismerkedett meg a kereskedő sógorával, Kubán Istvánnal. A leány előadta, hogy Kubán rávette, hagyja ott állását és ő majd támogatni fogja. Amikor azután közelebbi kapcsolatba kerültek, a kereskedő ecryidcig támogatta is a fiatal leányt — Tudta, hogy nős ember volt? — kérdezte az elnök. — Tudtam — hangzott a válasz —, de kérem szépen, fiatal voltam, csak tizennyolcéves,, , — Házassági Ígéretet tett magának? — Nem, kérem. Elmondotta ezután a vádlott leány, hogy mikor a kereskedő megvonta tőle a támogatást, újból állást akart szerezni Először telefonos kisaszszony volt, majd hímzéssel próbált foglalkozni, később megbetegedett, negyven fokos lázban feküdt hosszú ideig, teljesen elhagyatva és ilyen állapotban irta azután a leveleket Annyira nyomorgott, hogy még az orvosságokat sem tudta megvásárolni. Elismerte, hogy. helytelenül cselekedett, de, azt •nondotta, nem is tudja, mit irt lázas állapotában. Ezután kihallgatták a sértett kereskedőt, Kubán Istvánt, aki vonakodott vallomást tenni. Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolat fűzte őt a leánvhoz, nem akart válaszolni. — Én nős, családos ember vagyok, erre a kérdésre nem válaszolhatok, — jelentette ki. Dr. Tyápai ügyészségi alelnök vádbesze'débea ;ezeket mondotta: — Habár valószínűnek látszik, hogy a »érteit cselekedete erkölcsi szempontból nem érdemli meg { tartalma dióhéjban: a Jogvédelmet, mindazonáltal, mivel kérte a vádlott ' Bécs, decémfrer 4. (A 'Délmagyarörsság bécsi tudósítójától.) Az osztrák államnyomda kiadásában monumentális munka hagyta el a sajtót minden előzetes beharangozás nélkül. Az osztrák kormány nyolc vaskos kötetben, 8144 oldalon »Ausztria—Magyarország külpolitikája« címen kiadta a volt állami levéltár eddig ismeretlen aktáit 1908-tól, a boszniai annexiótól 1914-ig, a világháború kitöréséig. Negyedfélévig dolgoztak a nagyszabású munkán Bittner udvari tanácsos, az állami levéltár igazgatója, Srbik professzor, a jelenlegi közoktatásügyi miniszter, valamint Pribram és Uebersberger egyetemi tanárok. 300.000 gépelt oldalnyi aktát tanulmányoztok át. A nyolckötetes munka 11.204 aktát tartalmaz szószerinti szövegben. A feldolgozók tartózkodtak minden állásfoglalástól és felesleges kommentároktól és utalásoktól. Kétségtelen, hogy a nagyszabású publikáció egyik legfontosabb forrásmüve a háború előtti európai politikának és aki ezentúl a világháború kitörésével foglalkozik, az nem mellőzheti ennek a nyolc vaskos kötetnek áttanulmányozását. _ Az osztrák-magyar külpolitikáról eddig hiányzott ilyen autentikus és részletes publikáció és ezért a háboruirodalom általában Ausztria—Magyarországot, elsősorban pedig Aehrenthal gróf és Berchtold gróf külügyminisztereket minősítette főbünösökként a világháború előidézésében. A most megjelent nyolc kötet azonban megcáfolja ezt. a legendát. Az akták azt bizonyítják, hogy a világháború kitörésének egyik főoka Anglia és nevezetesen Edward király politikája. Lord Grey ir. igen rosszul kerül ki az akták elolvasása után és a szerbek felelőssége még nagyobbnak bizonyul, amint eddig hittük. íme a 8144 oldal megbüntetését, kénytelen vagyok fentartani a vádat. A bíróság rövid tanácskozás után bűnösnek tnondoita ki a vádlott leányt zsarolás vétségének kísérletében és ötven pengő pénzbüntetésre liélle de a végrehatási három évre felfüggesztette. Az ítélet indokolása szerint annyira nyomatékos enyhítő körülmények jelentkeztek, hogy ez a büntetés állt: arányban a leány bűnösségével. Az ítélet joggrftfe. Mikulásest na!! HwMsifflwa tánciskolába!!!! WiwndM HaoBuI«.!! Meglepetés!! m ¿SÍÜSIRAOIÓ H I k u I i s r a Miniatűr fcrarausz . . 5© m\ér Kis tiirniés firattíiiysz. 1"- p-miő Rozéss szőrmés krampusz 1"20 pengő mv szőrmés krampusz 1"50 pengő 5® *s .... 20 mim "Íltísí "úlonsííéR minden elképzelOetíÖ gyermekjátékokban. 273 ffirisiMaav faházSie9ed> Csekon!cs f&SISSSJütttíSBS j ^BSSSffi® 'SSBSg, amely tulajdonképe: or;rírák magyar miniszterelnökök, yaiammt a közös miniszterek 1908 augusztus , .„ ., * .... , , ít'Sf^inÍSZteríÍaácsot tartottak, amelyen elha- ^ott velük, később —^'degüIt. ^ hogyEo^a-Hercegovináb/n életbe- JZ Stítlvol rénylet 19-én mimsxtprtnná».«* t.JL ' állott veiuk, később azonoan, ílyezték, ez a viszony eihide Az osztrák köztársaságtol ^ régi monarchia ^¡^SJT^f leptetik a tartomanygyülést, amoly azonoan az »egyidejű annexió nélkül nem lehetséges«. A közös minisztertanács 1908 szeptember 10-én újra összeült és a külügyminiszter ezen már referált az egyes európai hatalmak hangulatáról. Aehrenthal külügyminiszter 1908 szeptember 18-an talalkozott Buchlauban Izvolszki gróf orosz külügyminiszterrel. A találkozóról szóló akta szerűit Aehrenthal közölte Izvolszkival, hogy az annexió már valószínűleg október első napjaiban, közvetlenül a delegációs ülésszak megkezdése előtt megtörténhetik. Izvolszki erre azt felelte, hogy szivesebben venné, ha Aehrenthal várna október közepéig, amíg ő újra czer.tpétervárott lesz és irányithatja az orosz közvéleményt. Aehrenthal azonban hangsúlyozta, hogy a monarchia kényszerhelyzetben van, tehát a külügyminisztérium nem várhat a delegációk összeüléséig. Mindenesetre azonban idejekorán értesíteni fogja Izvolszkit. Igen érdekes képet fest Anglia magatartásáról az annexiós krízis idején a monarchia akKon párisi nagykövete, Khevenhüüer gróf 1908 november ll-én kelt jelentésében. A Casablanca-affér következtében (a német konzulati» vedehnébe vette és elszállította a francia idegenlégió tobb szökevényét) a viszony Németország és Franciaország között igen feszültté vált. Erre vonatkozólag Khevenhüüer azt jeminden ^ nélkül. fiaid na talp,MM Keze meg nem HalyÓaUS^écpenyt ¡BOR .„ vn«« " 4* ¿5 ÖROÖQ VINCE, Káivório^^^ Hegeivé. r A párizsi Olor-müvek tisztelettel a hívják a szegedi hö!gykózönseo legújabb párizsi találmánynak OÜO ^ radioaktív bőrápolószernek atjn» bemutató kezeléséreHerczegaaé kozmeílkaJ tafézelében. Vér Ma katonazene a Royal-kávéházban. tStlt* 1929 dece Dcccmwr g-ási úCielöíí a l&sző&an 8144 oldal dióhéjban Az osztrák kormány nyolc kötetben kiadta a monarchia külügyminisztériumának aktáit lenti, hogy igen megbízható helyről szerzed értesülései szerint: »Anglia itt igen ^ tató tanácsokat ad. Háborúba akarja kws Franciaországot. Azt mondottak „mának és Pichonnak, hogy itt a ^evanche^ nata és ilyen kedvezően sohasem wk van térni. Ausztria-Magyarország a BalKano elfoglalva, igy tehát nem »gen,..f f"^ áUari metországnak, amely igy egyedei Oroszországgal, Franciaországgal esT " jeheszemben. Olaszország számara V1?f°"^vetsétővé kell tenni, hogy kivonja magat sí" gi kötelezettségei alól.« „ . et? amc Igen érdekesek azok a feljegywseK' . ^ lyek 1. Ferenc József és Edward angoi m 1908 augusztus 12-én és 13-an tórtw ^ , találkozásáról számolnak be. Az a??°,0£doni kát kitűnően megvilágítja a monarchia 1 n0. nagykövetének, Mensdorff grofnaK * ^rdvember 12-én kelt beszámolója Rosewry ^ fl dal történt beszélgetéséről. Rosebe9wLegy. véleménye, hogy Anglia FrancIaorszag| cl ha Németország és Francíaorszag «« Iord lenségeskedés törne ki. Greyről Roseny ^ azt mondotta, hogy »a kulugymimsz^^ és dent túlságosan francia szempontDoi mindent alárendel ennek«. .^.„mpntutt10 Az utolsó kötetben számos uj aoKme cgy találunk a szerajevói merényletről. ^ 1914 junias 26-án kelt kémjelentes ^ « bl. ból közli a »Narodna Odbrana^ Kozp zottságának aznap kelt proklamaeroj^' lóban junius 28-ára nacy dolgokat jósol*, . ^nezen a napon töríént Ferenc FerdlödU örökös meggyilkolása. hiá Végül meg kell emlékezni a mónarcm» tantínáoolyi nagykövetének, Pallavie№ nak jelentéséről, amelyben közli,. a?=ynéháitf római bolgár követ, aki juüus közepén ^ napot Konstantinápolyban töltött, fiolás» neki, hogy Ferenc Ferdinánd m||gí XII5 I «óra 30 perc A Somogyiötán 4—7-ig. délután zárra Egyetemi k let) nyitva d Szegeden a tanak: Barcs; 270.) Franki , Gergely Jenő 62.) Lőbl Imr ványi Lajos, Selmeczy Bél — Penlekei kandidáló bi; tásra ejti maj pénteken délf Valószínűnek lólik, akik m akiknek így e csak utánuk zottság állapi lyázók közül tott feltételei tási törvény k — Szegcdi Szépségű aján jára Szegedrő »Otthon« káv hónappal eze tette feltaláló egy diványpá nak, miáltal 1 Elefánt t: kiállítás alka elfogadta a n kab a napokb Párna fehér s ros motivumi lila bársonny. végződnek. E mutatta a fő lyettesnek. — A papuc papucsosmest< délelőtt a polj hogy azok a pucsokra van a szegényház nem a papu a cipészektől, ros papucsszc panaszt indok séggel, hogy mények vezet mel tartására. x Gáz- és Nézze meg, 1 — Ford fel Jelentik: Az E munkásai bér most éve mám a munkásokn — Joachim 6 óráig láthat x Amerikai és villanyvasa Női, i 1 Leáiay Agy» F 846 Pollá Csekoriics