Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-25 / 294. szám

1929 december 25. I)f:LMu; VAFORSZÁG 17 01 lámpás készüléke van: kereskedőnek és iparosnak 52 kisbirtokosnak, földművesnek 1 értelmiségnek, szabadfoglalkozásnak 69 munkásságnak " 1 tanulónak — intézeteknek 3 nyilvános helyiségeknek 4 magánzóknak — dsszesen 130 Hal-héf-nyolc lámpás készüléke van: kereskedőnek és iparosnak 17 kisbirtokosnak, földművesnek — értelmiségnek, szabadfoglalkozásunak 25 munkásságnak — tanulónak — intézetnek 1 nyilvános helyiségnek 1 magánzóknak — összesen 44 Van tehát: detektoros készülék 2895 1 lámpásos készülék 490 2 lámpásos készülék 593 3 lámpásos készülék 646 4 lámpásos készülék '277 5 lámpásos készülék 130 6, 7, 8 lámpásos készüléí 44 összesen 5075 Mindenki tudja, hogy a rádió hallgatása fejé­ben havi két pengő negyven fillért kell fizetni a postának, de azt kevesen tudják, hogy a posta a világtalanoknak, a teljesen rokkantaknak díjmen­tesen ad engedélgt a hallgatásra, mig iskolák és kórházak havonta egy pengő husz fillért fizet­nek. így például a szegedi női klinika száz ággá fejhallgatóul van felszerelve és a klinika mind­ezért csak egy pengő husz fillért fizet havonkint A rádió tehát közkincs lett, fejlődése belátha­tatlan perspektívákat nyújt és már a rádió-mozi sem tartozik az álmok közé. mint ahogy rádió­val akarják meghódítani a Marsot is. -r -d. DÉLMAGYARQRfZÁG JEGYIRODA telefon: 306 HARMÓNIA h Január 13 Tisza átralévö 4 bérleti hangversenye BODÓ ERZSI ária- és dalestje. Kísér: Berg Ottó. Február Mozi ünday Piroska ária- és dalestje. Kísér: Kóüa György. Március Tisza Laurisin Lajos ének Kerpely Jenő gordonka. Kísér: Welgeríh Aladár. Április MOZI Lésier quartett BérleifegyeU a Harmónia Igazgató­ságánál Zrínyi u. 5. Telefon 12-38. December 25-iől kezdve PARACELSUS SÖR különlegesség 6?7 állandóan frissen csapolva a „Hági" étteremben LELTÁROZÁS MIATT mélyen leszállított áron árusítunk. Csak megbízható minőségű árut lartunk. Mindenkit jól és olcsón szolgálunk ki. Kérjük kirakataink megtekintését. Dr.Salgó és Társa Divatáruháza Városi bérház. Károlyi ucca és Feketesas ucca sarok. Lehel-e és szükséges-e a munkanélküliség ellen védekezni? Irta: Lájcr Dezső) a szociáldemokrata párt titkára. Most már mindenki a maga bőrén győződhe­tett meg arról, hogy a munkanélküliség és az alacsony keresetek nemcsak a fizikai és szellemi munkásokat pusztítja, hanem mindazokat, akik rá vannak utalva fogyasztásukra. Értem ezek alatt az iparosokat, kereskedőket és termelőket. A gazdasági válságot általános világjelenségnek mondják és ugyanígy a munkanélküliséget is. El­felejtik azonban, hogy ennek a két, életeket pusz­tító betegségnek hatásai sehol sem olyan rette­netesek, mint nálunk. Mi ennek az oka? Könnyű rá megfelelni. Ahol demokratikus rendszer a dolgozó tömegek be­folyását biztosítja az államéletben, ott a heti 48, vagy ennél is rövidebb munkaidő kötelezővé té­telével, munkaalkalmak teremtésével és kiadós szo­ciálpolitikai ¡ntézkedésekkel, elsősorban a mun­kanélküliség esetére szóló biztosítással mentik meg a munkanélkülieket. Természetes következménye ennek, hogy a fogyasztói válság is enyhül az ilyen intézkedések nyomán. Nálunk az ilyen intézkedések hiányzanak. Hiába az eddigi ismeretlen arányú munkanélküliség, a 8 órás munkanap kötelezővé tételére vontakozó törvényes intézkedés hiányzik, pedig ez ellen ilyen I súlyos viszonyok közölt még munkáltatói szem­I pontból sem tehető kifogás. Nem vitatom, hogy az öregség, munkában meg­rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás megalkotása már régen esedékes volt, ezt tehát meg kellett csinálni. Bizonyos azonban, hogy ezt meg kellett volna előznie a munkanélküliség eseféro vonatkozó biz« losilásnak. Hiába mondja ki az öregségi biztosításról szóló törvény, hogy a járulékok felét a munkáltató tar­tozik a sajátjából fizetni, a nagy munkanélküliség következményekép a legtöbb foglalkozási ágban sikerült a teljes járulékkal a munkabéreket meg­terhelni. így tehát a munkásság most már kény­telen viselni ennek a biztosítási ágnak is teljes terhét és az ezen a cimen fizetett hatalmas ösz­szeg a gazdásági élet nagy területére nem tér visz. sza, mivel csak tíz esztendő letelte után részesülhet a biztosítottak kis része ellenszolgáltatásban. A A munkahiány esetére szóló biztosítás életbelépte­tésével a befizetett járulékok gyorsan visszake­rültek volna oda, ahonnan el vonattak. — a gazda­sági életbe. Tisztában vagyok azzal, hogy a munkanélküli­ség elleni biziositás megalkotása és a kötelező heti 48 órás munkaidő csak enyhítené a munkanélkü­liek helyzetének borzalmasságát. Ám az ilyen eny­hítés is kötelesség azok számára, akik felelősséget éreznek a dolgozó tömegek szenvedései miatt. I Igazi gyógyulást csak a kiadós munkaal­kalmak teremtése hozhat* És az teszi a jövőt sötétté és vigasztalanná, hogy üyen intézkedéseket nem látunk. ígéret ugyan hangzik el, de a komoly tettek hiányzanak. A ma­gántőkére nem számithatunk. Az koncentrálódik, racionalizál és leépít. Áruinak nincs fogyasztója. A hitel drága, a közterhek magasak. így az állam, vármegyék, a városok és községek kötelessége, hogy a munkanélküliség rémét megfékezzék. De nem ugy, hogy egyik a másiktól várja ezt. Nincs pénz, — kapjuk a választ. Nem fogad­hatjuk el, Kell lennie, mert összeomlik minden, cl« ' pusztul az ország és maga alá temeti a . népet. Aki nem ezt akarja, annak pénzt kell szerezni. Itt­hon nincs. Van a külföldnek. Jöjjön onnan. Tenni­való tengersok van. Rossz ulak, népbetegségeket kitenyésztő' lakásviszonyok, hiányzó és primitív iskolák és kórházak, elhanyagolt középületek, a modern élet követelményeitől távol álló városok és városrészek sfb. — mind-mind munkaalkalmat és hasznos befektetést jelentenének kölcsönpénz­ből is. Itt Szegeden is »temérdek a tennivaló«, a polgár, mester ur megállapítása szerint. A Nagyszeged Párt is, a Külvárosi Párt is ezt hirdette a választá­sok előtt. Munkaalkalmat, városrendezést,, lakás­építést, hidakat, utakat ígértek. A munkanélküliek száma ma már 4000 körűt mozog. Ennyi munkáskezet tétlenségre és pusztulásra ítfl­ni, megbocsáthatatlan bűn volna. Nincs a város­nak pénze. Ezzel elintézni a kérdést nem lehet, mert katasztrófát hoz. A katasztrófát pedig el kelt hárítani akár hosszulejáratu kölcsön felvételével, vagy ha ennek elháríthatatlan akadályai lennének, akár városi vagyonnak értékesítésével is. Csak Igy nem maradhat, ahogyan van és ahogyan a jövő reménytelensége mutatja. Azt hiszem különben, hogy a legközelebbi köz­gyűlésen községi frakciónknak módjában leszólván indítványokkal jönni, amelyek munkaalkalmakat jelentenek. Kíváncsian várjuk, hogy a többi köz­gyűlési párt állásfoglalása milyen lesz. Újévre fényképeit IRIT Z fényképésznél KKK.IS 420 készíttesse ucca 24. 26. szerez szerelteinek vásárolt bőrárukkal. Nagy választékban: pénztárcák, divatos ridf külök, aktatáskák slb. 623

Next

/
Thumbnails
Contents