Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-25 / 294. szám

IO OfiLM AGVARORSZ \<Í 1Í12Í) december 25. Likvidálni kell tehát a rendszert és a színházat *>érbe kell adni a legtöbbet ígérő vállalkozónak. Ha nem intene óvatosságra azoknak a botrá­nyoknak hosszú sorozata, amely a városi kezelés­be való átvételt megelőzte, akkor csakngyan ez volna a színházi kérdés megoldásának Kolumbus tojása. Ami két és fél esztendő alatt történt, azt szivaccsal lemossuk a fekete tábláról és kezdjük a színházi hercehurcákat előlrőj. Hozunk egy vál­lalkozót, akinek szokás és tapasztalat szerint nincs pénze és aki kéthetenkint fogja ostromolni a várost segítségért. Ez a vállalkozó megint függeni fog a tanácstagok, pártfogoltjaikat elhelyezni akaró bi­zottsági tagok és különböző háttérben meghúzó­dó nagyhatalmasságok jóindulatától. Ha ezt akar­juk, akkor csakugyan a legokosabb, ha a házike­zelés rendszeréről visszatérünk a vállalkozás és bérbeadás rendszeréhez, Mielőtt azonban erre határoznánk el magunkat, arra kérem a szakértőket, kegyeskedjenek tudo­másul venni, hogy a szinházügy az egész világon válságban van. Budapesten a magánszínházak a kényszeregyezség mcsgyéjén táncolnak; Bécsben egy óv alatt négy színház zárta be a kapuit; Ber­linben megbukott a Piscator-Bühne és egész sor magánszínház; Rcinhardt külföldi turnéi és a salz­burgi ünnepi játékok fiaskóval végződtek; Grác­ban a városi támogatáson tulmenőleg színházba­rátok egyesülelét kellett alakítani, amely önkéntes megadóztatással akarja lehetővé tenni a színházi kultura fenntartását. Az általános pénztelenség en­nek a színházi válságnak a legtöbb okozója. Ezt érzi elsősorban a szegedi házikezeléses színház !s. És ha ez így van, akkor épen a mai időpont a legrosszabb a bérbeadáshoz való visszatérésre. Dc ha meg akarjuk tartani a házikezeléses rend­szert. akkor az általános színházi válságra való utaláson kivül pontosan meg kell állapítani és őszintén fel jceU tárni a szegedi szinház speciális bajait is, nehogy azok állandósuljanak. Mert el­végre lehetetlen állapot az, hogy a házikezelés harmadik szezonjában a felelősséget mindenki el­hárítsa magáról. A színháznál, amelynek van in­tendánsa és művészi igazgatója, a felelősséget csak átvitt hatáskörben viselheti a polgármester, de semmiesetre sem viselheti az a városi szám­vevő, aki esténkint a bevételt bckasszálja és be­szállítja a városi főpénztárba. Tartom PáJfy Józsefet olyan önérzetes és ke- í Imény embernek, hogy osztja ezt a felfogásomat és elhárilja magától jóakaró barátainak olyan vé­delmét, hogy ő nem felelhet a történtekért, mert bem ért a színházhoz. Ezt a kényelmes álláspon­tot éppen róla, aki tudott mindenről, résztvett az igazgató szerződtető kőrútjában és aki a Fodor­rezsimet, amely a szinház anyagi ügyeinek ke­mény ellenőrzésében látta egyetlen hivatását, tu­datosan és sok jóakarattal intendánsi rendszerré fejlesztette ki, nem tételezhetem fel. Aki a házi­kezdés virágkorában vállalta az elismerés ötven százalékát, annak vállalni kell a deficit idején a felelősség ötven százalékát is. Ez alól azon az egyetlen módon lehet kitérni, ha az intendáns lep­lezetlenül a nyilvánosság elé viszi azokat a rejtett bajokat, amelyek a sziuház körül mutatkoznak. Neki kell megmondani, hogy a szinház az úgy­nevezett kulturális szempont és a jövedelmezőség malomkövet között őrlődik. A színháznak sorozatos előadásai nincsenek, ellenben gyors egymásután­ban mlmlent adni kell, klasszikus darabot, társa­dalmi drámát, vigjátékot, operát, operettet ós ha­difogoly-tárgy n darabokat, ezért nagy a rezsije. A színészek ki nem pihenhetik magukat, ellen­ben, ha véletlenül egy könnyű fajsúlyú operett megnyeri a közönség tetszését, az álszentek fel­hördülnek, hogy a színház elhanyagolja művészi szempontokat. Ivó vetélik a kasszasikert, de ugyan­akkor követelik, hogy a szinház »nevelje« a kö­zönséget olyan darabokkal, amelyeket világszer­te mindenütt legfeljebb az erkölcsi siker számlá­ján lehet elkönyvelui. Támadják, hogy nincs »iro­dalomé a szinház műsorán, de támadják, ha nincs bevétel, mert a közönség nem akarja be­venni az irodalmat. Klasszikus darabokat köve­telnek azok, akik Shakespearenél távolmaradásuk­kal tüntetnek, de kegyes szemforgatással nézik meg azokat a darabokat, melyeknek azután a mű­sorról való levételét követelik. Teljeseu igazat kell adnom Pálfy Józsefnek, aki a gírí-iskola ügyének mesterséges felfuvása alkalmával azt mondta, liogy az álszentcskodők másutt és nc a színháznál akar­ják megkezdeni az erkölcsök megreformálását. De éppen azért, mert a tapasztalatok ezek és Ilyenek, azt. kell mondanom, hogy vigye az inten­dáns mindenkor kíméletlenül a nyilvánosság elé, valahányszor külső téuyezők akarnak beleszólni a műsor összeállításába vagy megváltoztatásába, vagy ha névjegyekkel és levélkékkel akarnak pro­tezsálni egyeseket, akiket szerződtetni muszáj. Mondja meg az intendáns, történtek-c az idén ilyen szerződtetések, általában történtek-e feles­Jeacs kiadások R szinház kontójára és ha ¡¿jen, mennyivel terhelik meg azok a szinház költség­vetését. A kívülálló közönség és a közgyűlés is csak ezeknek az adatoknak birtokában tud képet alkotni a valódi helyzetről. Általában az inten­dánsnak legyen akarata, ereje és hatalma, hogy vissza tudja utasitaní kegyes álszenteskedők és tolakodó művészetbarátok illetéktelen beavatkozá­sait. Ha ugyanis ilyen dolgok történhetnek a szín­háznál, akkor csakugyan nincs ember, aki vál­lalhassa a felelősséget az anyagi sikertelenségért. Hadsereget, lapot és színházat parlamentáris módon vezetni nem lehet és a szinház nem lehet a városnak az az intézménye, amelynek ügyeibe felelőtlen módon mindenki beleávalkozhatik. aki­nek valaha egy darabja megbukott, vagy műked­velői előadások nívójáról nézi a világot. A vj­mérlege miként alakul. Elvileg a jutalékrészesedés helyes, de ebben a formában nem. A feltétlenül já­ró jutalékot le kell szállítani, a további jutalékra pedig ki kell mondani, hogy a szezon végén fize­tendő, az elért eredményhez képest. Hogy a fi­zetés milyen alapon történjék, az kalkuláció dol­ga. Én csak az elvet jelölöm meg, ha azt mondom, hogy például egy százalékot kapjon az igazgató az összes előadások bruttó bevétele után, ha a költ­ségvetésileg megállapított keretet nem kellett túl­lépni, ezenfelül pedig a szubvencióból megtakari- j tolt minden ezer pengő után növekvő skála sze­rinti jutalmat kapjon. Ez esetben a takarékossá- | gi elv keresztülviteléhez az igazgatónak legsajá­tabb anyagi erdeke fog hozzáfüződni. De en­nek ellenében ugy az igazgatót, mint az ellenőr­ző városi tanácsnokot mentesíteni kell minden idegen beavatkozás lehetőségétől. Divatos kife­jezéssel élve, ebben keresem a város színházi üze­mének racionalizálását. Ez a felfogásom érthetővé teszi, hogy idegenke­dem a szín ügyi bizottság reaktiválásnak gondo­latától. A szinügyi bízottság nem szabályrendele. ten alapuló szerv és így tulajdonképeni hatás­köre amúgy sincs. De a szinügyi bizottság azért sem okos dolog, mert ha a közgyűlésen párt­kompromisszum alapján, vagy pártszempontok sze­rint választják, akkor legnagyobb valószínűség sze­rint nem azok kerülnek bele, akik a színház dolgához és a szinügyekhez értenek. Ha'viszont esetről-esetre összeülő, hatáskör nélküli koníül-' itativ testületnek akarjuk, akkor jobb, ha még sem alakul, hanem szükség esetén a polgármes­ter vagy az ellenőrző tanácsnok ad hoc értekezle­teket hiv össze egyes adott színházi kérdések megbeszélésére. Az állandó szinügyi bizottság néni volna egyéb, mint intézményes biztosítása a kon­társág kultuszának és elhomályosiiása a felelős­ség elvének. Már pedig a tapasztalatok szerint ezt a két veszedelmet kell a városi kezelésben megtartandó színháztól minden módon távol tar­tani Nagy ujevi vasar szabott árak melleit. Felhívjuk a nagyérdemű közönség szíves flpyelmét kirakataink mecitekintésére. Igen tisztelt vevőink kényelmére üzlelilnkei december hónapban a déli órákban Is nyiíva farijuk. 436 MaraáélcoU mélyen leszállítóit árban ! hDIVATÁRUHÁZ A „KÉK CSILLAGHOZ" »vit^nrrTTTTrrvrTTTnintmmm-rtTrrTrTYra-TTTreWTTT II V 1 iHétysfileszáüM árharc kerülnek etasMsra Láncz Jenénél Szeged, Széchenyi fór 13 (Barcsay-patifca mellett) Karácsonyi és újévi ajándékok mélyet' leszállítóit ^rban ­reiiKülöfe és pénstziárcák. a legújabb divat szerint, Lovagló- és vadászkellékek dus választékban. Ne mulassza el szép áruim és olcsó áraimról meggyőződni. 676 Berendezett kazetták minden méretben meglepő olcsó árban kaphatók, £3 tfwfc, m Sja^ ma | 1 ncn m « M angol nyeregkészttő és böröndösmester %r U la? US I jf «J O ra üs 8 Szeged, Fekeíesas ucca 21. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents