Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)
1929-12-25 / 294. szám
1929 de<vmb°r 25. f)f» M * rviPAimJ MJ H — akii januárban megint Londonba hívnak nyilatkozik a magyar politikáról, az angol munkáskormányról és a Rotherm ere-akcióról az angol munkáspárt vezérénél és az angol birodalom akkor még elcsapott miniszterelnökénél... A Gellérthegy oldalába kapált, befödött ut visz fel hozzá, még magasabbra kell menni. És bent a szobájában egy hatalmas Íróasztal, falakat beborító könyvsorok előtt. Itt él Vámbéry Rusztem a könyvei és angol folyóiratai között és innen késziil megint Angliába, hogy előadást tartson — a londoni egyetemen. Derűs jókedvvel és lekötelező szívességgel szakítja ki magát a munka közül, hogy az interjú leneséje elé álljon. Politikáról és külpolitikáról beszélgetünk és a kezében egy világoskék füzetet forgat- »Report oí the Twntg-Nioth Amuel Con. ference of the iMbour Party, Brighton 192!)«, — jelentés a munkáspárt bríghtoni kongresszusáról, — Most olvasom éppen ezt a jelentést, amely beszámol a munkáspárt nagyszerű vitáiról. Remek olvasmány! De nálunk még mindig nem értik meg az angol Labour Party-t, az nem olyan párt, mint a többi szociáldemokrata szervezetek... Aztán visszatér a magyar falak közé és határozott tempóban, világosan fejti ki véleményét: Budapest, Karácsony előtt. (A Délmagyarország kiküldött munkatársától.) Fönt a Gellérthegyen átható téli szél rázza a néma villák ablakait. Lámpasor kúszik fel a Citadelláig, de sehol ember, még szerelmes sem, aki fölmászna ide a Duna fölé e decemberi alkonyatban. Olykor a Tabánból egy taxi dudál fői idáig és a tulsóparton az Országház fölött a pesti élet transzparensei harsonáznak lobbanó, lobogó piros és kék, sárga és zöld fényeikkel. Különös világ ez itt: a Gellérthegy téli némasága és lent Pest világvárosi gyönyörűsége. Csak innen látni egészen a pesti koncertet, a város életét paloták és transzparens-reklámok alatt. Itt lakik e néma villában dr. Vámbéri; Rusztem, a legelső magyar koponyák egyike, aki kriminalista és szociológus, nyugalmazott táblabíró és elcsapott egyetemi professzor, aki ugy jár Londonba, mintha hazamenne, ald szuggesztív tollú publicista és hangos szavú (és mandátumnélküli) politikus. És ő volt az egyetlen, aki kiment a Keleti-pályaudvarra és Budapest és Magyarország nevében fogadta Ramsay MacDonaldot, amikor Ramsay MacDonald még nem volt több Vigasztalan. — A magyar politikai helyzetet egy szóval tudom jellemezni: vigasztalan. Tudniillik az ellenforradalmi kurzusgondolkozás stabilizálódása következtében nem tudunk kiszabadulni a reakcióból. Ez a kurzusgondolkodás a mai rendszert hazafiságnak állítja be, szemben minden progresszióval, amely igy »hazafiatlansággá« sülyed... Minthogy a reakció az egész állami életet penetrálta és százezer szállal, kötelékkel fűzi magáhA az életet, az embereket, — a társadalom egy rétegétől sem várhaló valamilyen megmozdulás, amely ebből a halálos apát ió bői ki tudná mozdítani az országot. Sajnos, meg kell állapitanom, hogy még a parlamenti ellenzék egvrésze is behódolt ennek a gondolatvilágnak és akceptálja az ellenforradalmi szójárásokat. — Amíg ezektől a szólamoktól, ettől a »mentalitástól« nem tudunk szabadulni, addig lehetetlen, hogy a szomszédállamokkal gazdasági megértésre és megegyezésre tudjunk jutni. Osztom a közgazdászok lelkesedését, akik a politikai és gazdasági circulus vitiosust gazdasági oldalról akarják megbontani, csak reménytelennek lálom ezt a szándékot, mert addig, amíg ebből az álomkörből, ebből a bódulatból nem tudnak kiszabadulni, nincs remény, hogy a szomszédokkal sikerrel tárgyalhatnak. — Számukra Magyarországot a mindenkori kormány jelenti és hiába mondjuk, hogy a többség gondolkozása nem azonos a kormányzati rendszerével, mert nr - zctkőzi vonatkozásban az országok mindig azonosak a kormányokkal. Politikai biiine^inket tehát magunknak kell szétfeszíteni., mert addig hiába minden erőlködés. — Primitív gondolkozású kispolgárok hiszik csak azt. hogy lehet az ő egyéni és osztályuk gazdasági nyomorúságán segíteni anélkül, hogy a gazdasági élei politikai talapzata megváltoznék. Nálunk a történelmi materializmus megíorditoítja igaz: nálunk a gazdasáqí helyzet a politikai helyzetnek expoziturája. Vámbéry most a kibontakozás kérdését vitatta meg. — A történelem tanúsága szerint a valóságos, vagy akár az álcázott diktatúrából csak két kivezető ul lehetséges. Az egyik a belső forradalom. Ennek veszélyétől azonban nálunk azért sem kell tartani, mert az erre a célra alkalmas elemek már t>el vannak használva*. A gépei: korszaka' különben is megnehezítette a forradalmakat, -- tankokkal szemben nem lehet barrikádharc. Ez tehát teljesen kizártnak mondható. — A másik ut a történelem tanúsága szerint valamilyen külső konfliktus volna, ami kikényszeritené a változást. A következő kérdés: * ', |Bacti - fa, szén, koksz - vektít| mert csak ez változtatná át a kontinenst az angol termékek számára felvevő piaccá, csak ez teszi lehetővé a kontinensen a munkabérek olyan emelkedését, amelyek mellett az angol ipar egyenrangú versenytársává válhat a ma még alacsonyabb munkabérekkel dolgozó szárazföldi iparnak. — Ki van zárva, hogy ebben a kérdésben akár Franciaország, akár Németország az angol munkáskormánytól eltérő nézetet valljon. És azt talán a magyar rendszer legnaivabb imádói sem hiszik el, hogy az olasz szövetség Magyarországnak olyan garanciát nyújt, amelynek birtokában e három nagyhatalommal szembeszállhat. — Mindebből pedig az következik, hogyi Magyarorszáa az anaol munkáskormány támogatására csak akkor számithat, ha felhány az álomképek kergeíésével. És mobt a Roíhermere akció következett. Elöljáróban csak annyit, hogy Vámbéry Rusztem januárra ismét meghívást kapott a konzervatív lordtól. — A föntebb vámoltakat — mondta — nyilván Rothermere is tisztán látja, ezért szorította a revízió programját az ismert keretek: közé. Ezért követelte ismételten a demokratikus átalakulást, de sajnos, itthon ugylátszik a lordnak magyarra fordiiolt angol üzenetét sem értik meg, mert mint a vásott gyerek a kalácsból a mazsolát kiszedi, felköszöntőkkel és díszpolgársággal udvarolnak, csak a lord által megcsillogia.ot. reményt veszik észre, de nem óhajtják a lord által teladott leckét. megtanulni. —- Ezért nagyon kétes, hogy lord Rothermere — aki nyilván a legrobbanóbb lelkesedéssel és önzetlenséggel állt a magyar ügyi mellé —, meddig lesz hajlandó a revízió akadályával Magyarországon megküzdeni ahelyett, hogy egész erejét a külföldi akadályok leküzdésére, fordíthassa. Az interjú befejeződött. Vámbéry januárban a londoni egyetemen a dunai kanfőderdj ciörol fog előadást tartani. így zárja le a beszélgetési: — Én még mindig olyan reakciós vagyok,' aki Kossuth Lajos elgondolásában látom a kibontakozást«. Vér György. . Mii remélliink az angol munkáskormánylól ? Az angol helyzet pontos és személyes ismeretében Vámbéry igy válaszolt: — Aki Hugh Daltonnak, a londoni volt professzornak és a munkáskormány külügyi államtitkárának a munkáspárt külpolitikájával foglalkozó munkáját elolvasta, sőt mindenki, aki Angliában a kormány külpolitikai tényezőivel érintkezett, tisz'ában van azzal, hogy a munkáskormány rokonszenvét a béke revíziójára másképp, mint békés eszközökkel megnyerni nem lehet. — Lehet vitatkorni, hogv mi a munkáskormány külpolitikája, dc az bizonyos, hogy MacDonald és munkatársai becsületes őszinfeséqgel. a kultúrember átérzett meggyőződésével akarják az igazi békét, nemcsak az ájtatos pacifista szólamokkal, de az angol gazdasági politika érdekeben. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a munkanélküliség problémáját más módon, mint egy pacifikált Európával megoldani nem lehet, Praktikus újévi ajándékot vegyen!!! Gyönyörű divaternyőt TW a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig kaphat Steiner Józsefnénál PiflCSey u.12.(Feketesas u. ésTiszaLajos körút sarok.) Nagy rilauléktl uléve mé'yen leszMI'tott áron bocsát» íróba. Használja bl lehat a kedvező alkalmat. Ugyancsak nagy Tá'asitek van setabolok, ítlztik, harisnyalartAb «s melltartókban- 597 ** V1CTORIA" kaptafa és faipari rt. SZEGED, KIST1SZA UCCA 6. Ajánlja legújabb téli, tavaszi KAPTAFA ^modellleit és S A M F A készítményeit ROY Záróra 4 órakor. a« a legszolidabb csaiáúi találkozóhely, n)ennan átalakított termel legkellemesebb szórakozóhely, -ban minden este elsőrendű cigányzene. Szives pártfogást kér Kovács József, a volt Corso-kávéház tulajdonosa.