Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-25 / 294. szám

DELMATIVARORSZÁG 1920 december 25. nyával és a tanyai nép a várossal közvetlenül érintkezésbe jusson. Viszont ma is keserűen tapasztaljuk, hogy a tanyaiak még nem egy esetben 10—15 km. távolságra is szállítják betegeiket az orvoshoz, újszülötteiket a keresztelőre és halottaikat, hogy eltemesse a pap. 'A csecsemőhalandóság, a tuderkulózis folyton szedi áldozatait. Éppen a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen hallottuk, hogy kétezernél több traebomás beteg rendszeres orvosi kezelés nélkül él a tanyákon. Ezek az állapotok pedig nem mondhatók európaiaknak és szöges ellentétben vannak azzal a kulturális és nagyvárosi fejlődéssel, amely, Szegeden bent a városban észlelhető. • A fejlődés irányát abban jelölöm meg, hogy, amit Szeged városa már eddig is követett, Mabb tanyai központokat kell létesíteni. Kaán Károly is megállapítja, hogy e tekintetben a szegcdi tanyai rendszer a legelőrehaladottabb, mert a tanyai központok rendszere sehol sincs kifejlődve, csak Szegeden. Szeged, melynek halárában régebb idő óta két sz'épen fejlődött, faluszerü település van — Szenlmihálytelek 1200 és Röszke 3500 lakossal — centrálisán és a forgalmi ut mentén fekvő helyen — már jóval a háború előtt két tanyaközpontot létesített, ide telepitette a templomot, plébániát és iskolát. Ide helyezte el a közigazgatás épületét, a tanyai kapitányságot. Itt lakik az orvos, szülésznő slb. Ujabban az alsótanyai központban 600, a felsőfanyai központban 1500 házhelyet jelöltetett ki a város és bocsájtott a jelentkezők rendelkezésére. Kaán Károly szerint Szeged város nagy halárára még ez a tagozódás sem elég; kétségkívül szükséges, hogy ujabb ( központokat létesítsünk. Fontos városproblémának lartom a vizes területek lecsapolásának kérdéi " sét, a szikes területeknek megjavítását J és fásítását. Kiss Ferenc hervadhatatlan érdemeket szerzett a nagy területek erdősítésével és fásításával. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a mű tovább folytatható. Bizton hiszem, hogy vannak még területek, amelyek fásításra alkalmasak. A fásításnak pedig nemcsak azért .van nagy jelentősége, mert a klímát megjavítja, htyiem azért is, mert köztudomásúlag, a kereskedelmi mérlegünk legsúlyosabb pasz6ziv tétele az a fabehozatal, amellyel az utódállamok kereskedelmi mérlegünket a legjobban rontják. A legtragikusabb pedig, hogy éppen azokról a területekről kell fát behoznunk, amelyek Trianon előtt a mi országunkhoz tartoztak. Az öntözés kérdése a legközelebbi jövő megoldásra váró problémája. Sokan vagyunk szegediek, akik a nagy háború idején Felsőolaszországban harcoltunk. Saját szemeinkkel láttuk azt a paradicsomot, amelyet a munkás kéz varázsolt. A szántóföldeket fák és szöllők koszorúzzák. A szöllőt Olaszországban nem ugy ültetik, mint nálunk. Nem külön területen, hanem szántóföldek szélén, ahol lugasszerüen vezetik a szöllővenyigéket. Nem uj termelési módot ajánlok, hanem arra gondolok, bogy ha Olaszországban megoldhatták a csatornázás kérdését, sőt folytonosan ujabb és ujabb csatornarendszereket létesítenek, akkor nálunk is ki kell terjednie az állami beavatkozásnak és áldozatkészségnek, hogy az 'Alföld e problémája megoldassák. Meggyőződésem továbbá, hogy az ut- és közlekedési kérdések még nincsenek kimerítve. Ha a bajai mi'iut kiépül, ugy a haladás utján nagy szolgálatot teljesítettünk. Viszont azonban ez a kérdés még megoldva nincs, mert mindazokat a területeket, amelyek megmaradtak és amelyek természetszerűleg Szegedre gravitálnak, komoly eszközökkel ide kell kapcsolnunk. Kelet-Csanád, amely eddig Aradra iránuitofta emberim i divaíáruháza Klauzál íér Maradékok beszerzési áron még egy hétig S; meőeit, most természetesen Szegedre irányítaná, ba volna megfelelő közlekedési eszköz. Pedig a vasútvonal megvan, de a Plakötől Ketetre esö részek vasúti menetrendje oly rossz, iiogu a battonyal, medgyesegybázl és egyéb községek és falvak lakosai Csabán keresztül rövidebb ido alatt érnek Budapestre, mint Szegedre. Sürgős orvoslást keres és érdemel ez a kérdés. Halaszthatatlan kérdés az uj tiszai hid feiépitése, mert Vásárhely és környéke ma autóval megközelíthetetlen és lehet, hogy a város vezetőségének ilyirányu állandó sürgetése az eredményt a közeljövőben meg is hozná. Vasúti forgalom nélkül nem fejlődhetik egy város, már pedig Szeged vasúti torgalma még ma sem teltesen kielégítő, noha örömmel kell megá!lapítanunk, hogy a mindenfelé beállított motorközlekedés a szomszéd városokkal való érintkezést lényegesen megkönnyítette. Felhívom a város közönségének és vezetőségének érdeklődését abban az irányban is, hogy a megmaradt Bácskának, Kelebiának és vidékének határozottan ide gravitáló része ma is teljesen megközelíthetetlen és egy egész napot kell, hogy rászánjon az az ulas, aki Kelebiát megközelíteni akarja. Nem vagyok gazdaember és igy nem akarok szakkérdésekbe beleavatkozni, de mégis rá kell mutatnom: hogy a gazdasági termelés mai színvonala nem maradhat meg a szegedi tanyákon. A decemberi közigazgatási bizottsági ülésen Vámosy Mihály gazdasági felügyelő általános érdeklődés közepette mutatott rá arra, hogy 700 fajta búzát számolt össze a szegedi tanyákon. Hol vagyunk a tipustermeléstől? Mert ma már minden újságolvasó tudja, hogy tipuslermelés nélkül nem lehet a gabonatermelés terén boldogulnunk és hogy a lisztfajaink minőségének csökkenésével katasztrófának visszük neki az országot. A gyümölcstermelésre még nagyobb gondot kell fordítanunk és meggyőződésem, hogy e tekintetben, ha népünket tanítjuk, nagy fejlődésre van kilátás. Néhány szót akarok szólni még a baromfitenyésztésről is. A legutóbbi évben baromliért, totósért és basonlö termékekért 70 miiiiö pengő tölt be az országba, az összes gabonanemüekért pedig mintegy 100 millió pengő. A háború előtt alig törődtünk a baromfitenyésztéssel. Szegeden csak azóia van komoly baromfitenyésztés, mióta a Hűtőház működik, amely összevásárolja a baromfit, tojást, sőt nyulat is és külföldre exportálja. A kereskedelem és mezőgazdaság karöltve halad. Ha megvannak a kereskedelmi előfeltételek és az exportlehetőségek, ugy a termelés is kifejlődik. A város vezetőségének minden gondoskodása irányuljon arra, hogy a baromfi- és tojástermelés minél magasabb fokra emelkedjék, mert nincs az a mennyiség, amelyet a kereskedelem fel nem vásárol és az országból kiszállítani nem tud. * 'A' városnak két jövedelmi forrása van. Az egyik: polgárainak megfeszített adózása, a másik pedig saját vagyonának, földjeinek jövedelme. Az utóbbi közvetett jövedelemhez is juttatja a várostA mert ha a tanyán élő 40 ezer szegedi lélek jobb gazdasági viszonyok közé kerül, akkor a város bevétele is emel-: kedik. Ennélfogva elsősorban az a kötelességünk, bogii a tanyai gazdálkodás felvirágoztatásáról gondoskodtunk. Jól tudom, hogy ehhez nagy befektetések kellenek. Községi kötvények kibocsátására pédig a mai közgazdasági helyzet nem alkalmas. Ennek is eljön újra az ideje. Minthogy, 40 ezer maggar lélekről, de egyben a város összjövedelmének fokozásáról is van szó, a tanyai beruházások kérdése — nézetem sserint — a legsürgősebb és legfontosabb, úgyhogy ennek sorrendben meg kell előznie bármely más városrendezési, csatornázási és vízvezetéki programot. Nem azért, mintha azt nem tartanám fontosnak és szükségesnek, de elsősorban azt kell tennünk, ami a közgazda-, sági élet ereibe *pezsgést« hoz be. • A szegedi tanyákon 10 éven belül minden analfabétának el kell tűnnie. A közoktatásügyi miniszter gondoskodása igen sok uj iskolát létesített, még pedig Trianon óta 47 iskolát. A szegedi tanfelügyelőség legutóbbi kimutatása szerint még 57 iskolára van szükség, hogy a tanyának 6007 oktatásra köteles gyermeke iskoláztatásban részesüljön. Már pedig az iskoláztatás ma sem tökéletes. Folytonosan érintkezem a tanya népével és igazán megdöbbentő jelenség, hogy arra a megrögzött szokásommá vált kérdésre, hogy ki volt Kossuth Lajos, a legkevesebb tanyai magyar tudja a választ megadni. Pedig minden téren ott áll Kossuth szobra és minden iskola falán Kossuth arcképe. A nemzeti érzésnek legkisebb követelménye, hogy minden tanyai magyar tudja, hogy ki volt a jobbágyfelszabadító. De azt sem tudják, hogy ki volt Ferenc József és ismereteik általában nagyon fogyatékosak. Érős és megalapozott meggondolásom, hogy. Szeged város vezetőségének Kaán Károllyal összeköttetést kellene keresnie abból a célból, hogy nevezett bölcs tanácsának igénybevétele mellett részletes és átfogó programot dolgozzon ki, amely az uj törvényhatóság tanyai programja volna. A programnak éppen ugy fel kellene ölelnie a gazdasági, vízszabályozási, vizöntözési és forgalmi, mint a kulturális és népnevelési kérdéseket. A súlyos sorscsapás dacára dolgozott a város. Hatalmas kulturális létesítmények hirdetik az elmúlt 10 esztendő tevékenységét. Az uj törvényhatóságnak munkája csak akkor lehet eredményes, ha céltudatos lesz. Szeged mindig példaadó volt s a példaadás munkájában most is Szeged fogja mutatni azt az utat, mely a város és az egész ország gazdasági és kulturális életének újjáépítéséhez vezet. Mindennemű párnásoii buior elsörendU Készítése №9 Winter Adolf Kdrplíosmesíemél Szeged, Korona u. 3. Telefon 13-56. Helyiseg tö monűasa miatt leszállított olcsó Arak! vásznak, aszlalnemQek, fehérnemű és harisnyafélékben, kötött- és rövidárukban, zsebkendők és nyakkendőkben. 501 Kelengyeház, Kelemen DL 5.