Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-15 / 286. szám

BBBH^MiBiiiMBCMWMfl^ ni iwiiHi iiiiPiiwmflflwwiBHigi 8XBOED. SterkMCIMiat Somooji neca , _ _ ELŐFirETÉSi Havonta helyben 3-2« 22.Lem.Telelon: l3-33.'KladóKlvalal. VfiSafnAD fiftflPIUnftJ' O vldíKen é» Budopojten 3-ÖO, «UllöWtlii kOlc«OnkiJnyT«af ét legylroda Áradt watMUJfa UVWJUUVI 6-40 pengő. ^ Egye» teám Ara hélkBiucca 8. Telefon 3A6 ^ Nyomda l»w Ara 24 fillér nap 16, va<Ar> «> Ünnepnap 24 dil.Blr< Llpól ucca ÍO. Telelőn 16-34. TAvlreíl •mr , - — •• _ _ - detések lelveiele tarifa uerlnt Meq[eei lev«lclmi D«lmaayaroiwag »»eged. CVIOiyolTI, SZcMU lenlk héimklvélelível naponta regge) Statisztikák Egy szóval se mondjuk, hogy ez a téma «api aktualitás, — nekünk az juttatta eszünkbe, hogy lapozgattunk azokban az óriási kötetekben, amelyeket statisztikusaink most adtak ki a magyar életről és a magyar főváros ¡életéről. Elképesztő tömegei a számoknak, amelyeknek az összeállításába sokkal több agy fáradt bele, mint amennyi olvasója lesz ezeknek a nyalábbal mérhető köteteknek. És amikor arra gondolunk, hogy esztendő szombatjára értünk és az irodákban, a hivatalokban most mindenütt fáradt fejek hajolnak a rovatos ivek fölé, mindenütt lezárják az évet és számokba foglalják az eredményeket, akkor fölvetődik akaratlanul is a kérdés: megérik-e minálunk a statisztikai kiadványok azt a tömérdek energiát és azt a töméntelen pénzt, amibe kerülnek? Hogy gyümölcsöző tudománya a magyar glóbuson a statisztika, vagy éppen csak illendő tudomány, ami éppen csak azért van, mert ilyennek is lenni kell? Az bizonyos, hogy a statisztika a legnépszerűbb és a legnépszerütlenebb minden tudományok közt. Akkor nagyon népszerű, mikor nekünk van tőle valami kérdezni valónk és a feleletével a mi igazunkat tudjuk bizonyítani. Ellenben nincs tudomány, amelyik ngy meg tudná káromkodtatni az embereket, mint a statisztika olyankor, mikor neki van kérdezni valója az emberektől és bizonyos rovatos nyomtatványok kitöltését kívánja tőlük. Ilyenkor jelennek meg az újságokban a statisztikai humorok és ilyenkor szokás felvetni hol elmés, hol elmétlen kérdéseket arról, hogy mi kóze ahoz az államnak, kinek a tyúkja hány tojást tojik és hogy tórődfk-e azzal a borjú, latin, vagy görög ritus szerint vet-e a gazdája keresztet. Hála Istennek, azért Magyarországon is vagyunk már annyira, hogy a nagyközönség is hajlandó tudománynak elismerni a statisztikát. Még pedig nem csupán abban a képeslapok által kultivált formájában, amely azt számítja ki, hogy egy köbméríöldes kockába hányszor lehetne belerakni a Cheopsz piramisát, meg a Szent Péter-templomot s hogy mekkora várost lehetne az alá a szivarhamu alá temetni, amit egy jóravaló dohányos polgár tizennyolc éves korától hatvan éves koráig kitermel. Az intelligens emberek kezdik már sejteni, hogy ezekhez a számtani játékokhoz semmi köze sincs a statisztikának, mert az valami nagyon komoly dolog. Sokszor kétségbe vonták és talán nem is minden ok nélkül annak a több évezredes tételnek az igazságát, hogy a történelem az élet mestere. A történelem csak lehetne az élet mestere és kellene, hogy az legyen, de az élet nem tanul a történelemtől, hanem uj utakat keres és uj törvényekel csinál magának. Ezeknek a törvényeknek a kutatója és magyarázója a lelkiismeretes és becsületes statisztika — és ha tudományról beszélünk, csak ilyenről lehet szó — és talán el fog jönni a kor, amikor a statisztika lesz az élet tanítómestere a történelem helyett, amely nem vált be ilyennek. Magyarországon egyelőre aligha tartunk itt, ezt minden politikától mentesen is be kell látni mindenkinek, aki nyitott szemmel nézi a magyar életet. A magyar statisztika bizonyára nagyon lelkiismeretes és nagyon becsületes s bizonyára független minden hatalmi irányítástól, de alapos munkájának egyelőre semmi foganatját nem láthatjuk. Aki csak egy kicsit is kirándult az uj kiítch árr okhnn a m.tgvar statisztika számerdeibe. annak hrmar megfájósodik a feje, attól, amit lát és gyötrő víziói támadnak afelől a jövő felől, ami ezek mögött a számerdők mögött van. Milyen lerongyoítság. menynyi testi, lelki nyomorúság, mennyi egyre mélyülő szakadék, milyen visszafejlődés akár egy félszázadhoz, akár egy decenniumhoz, — akár a mult esztendőhöz képesti És ez a legkétségbeejtőbb, az estének a reggellel való összevetése. Reggel még csak az ágy lábánál állt a halál, de most már az ágy szélén ül... Csakhogy azoknak a fejét nem fájdítják meg a magyar statisztikai hivatal legújabb kiadványai, akik a magyar sorsot a kezükben tartják. Sok minden foglalkozást űznek ők, sokféle tudományban jeleskednek, elsősorban a közgazdaságiakban, de a statisztika, a legmodernebb tudomány, nem tartozik ked-, venc studiumaik közé s a magyar kormány, évi jelentését közállapotainkról a statisztikai; évkönyv keretében nyilván egyik miniszterünk se tartja az éjjeli szekrényén. Egy halálos ítélet, 3 életfogytiglani fegyházbüntetés; a tiszazugi tömegmérgezési bünpör első Ítélete Az öreg Llpka Pálnéf négy gyilkosság miatt Ítélték halálra - 4 törvényszék nem fogadia el a beismerő vallomások visszavonását — Döntő bizonyíték: az orvosszakértők véleménye Januárban ujabb vádlottak kerülnek a biróság elé Szolnok, december 14. A szolnoki törvényszék szombaton folytatta a tiszazugi méreekeverő aszszonyok bűnügyének tárgyalását. Péntekről szombatra virradó éjszakán megszólalt Hoiybáné és Kötelesné lelkiismeret». Éjfél ntán a két asszony, mintegy közös jelre, kikopogtatott cellája ablakán. — Vallani akarónk, | beismer5 vallomást akarónk tenni, a Ielldismerei tünk nem enged tovább.•• A két asszony reggel izgatottan ült le a falócára, de amikor a tanácselnök a zsúfolt tárgvalótercra előtt megnyitotta a tárgyalást és a két asszonyt maga elé szólította, hogy tegyék meg hát beismerő vallomásukat, Holybáné és Kötelesné sodorni kezdték ujjaikat és hallgatlak. Nem tellek beismerő vallomást. Dr. Vlrágh Gyula védő ezután a következő előterjesztést tette: Kérem Baltazár Dezső püspök kihallgatását elrendelni, mert a püspök ur külőnósképen arról tehet tanúbizonyságot, hogy milyenek voltak Nagyréven hosszú évtizedeken keresztül • vallási és erkölcsi viszonyok s hogy miért kellett ezeknek a nagyrévi tömegmérgezéseknek bekövetkezni«. Éppen a püspök ur intézkedései következtében a nagyrévi református lel• készt kicserélték. Kérem továbbá a megye alispán• jának kihallgatását. A törvényszék elutasította az Indítványokat, Az elnök ezután felszólította az ügyészt a vádbeszéd megtartására. — Át kell érezni a történteket —• kezdte az ügyész —, ha azokat megítélni akarjuk, csak igy lehet igazságos Ítéletet hozni és ha a törvényszék meg akarja Ítélni a mérgezések ügyét, akkor meg kell ismernie a mérgezést, a mérgezés tüneteit, azt a határtalan szenvedést, amelyet a méreggel előidézett halál okoz, ismerni kell az arzénmérgezés tudományát. Rettenetes szenvedést állottak kl azok, akik miatt a vádlottak most idekerültek. Képzelje el a tekintetes tőrvényszék azt a jelenetet. amikor a kínoktól el'orzuti arccal) re«», ketve vonalának az ágyakban apák, anyák, gyermekek és az ágyak mellett résztvevő arcba bújva alávaló gyilkosok állnak, akik a fájdalomcsillapító orvosi szerekben ujabb mérgeket ódnak be. — Ezek a gyilkosok nem is emberek, ezek lelkivilágának aljasságát megérteni nem lehet Ebbe a mélységbe nem tud senkisem leszállni, nem tud a biróság sem, ezt az aliassáfiot csak _ elképzelni lehet. Az ügyész végül megállapította, hogy • vádlottaknál enyhítő körülmény nincs. — A felsorolt bünösségi körülményeket figyelembe véve, nem tehetek egyebet, minthogy mind a négy vádlottra nézve a halálbüntetés kiszabását kérjem. . Ezután dr. Vlrágh Gyula ügyvéd mondotta el védőbeszédét. * Részletesen foglalkozott a bűncselekményekkel és a tárgyalás során felmerült bizonyításokkal és arra a konklúzióra Jutott, hogy ezek a bizony!-' tékok nem elegendők arra, hogy a törvényszék a vádlottakkal szemben teljes megnyugvással Itéietet hozzon. Foglalkozott Nagyrév község viszonyaival. Kimutatta, hogy Nagyrév és vidéke ax országban az analfabétizmus szempontjából a második helyet foglalja el. Vázolta azokat a szomorú vallási és erkölcsi viszonyokat, amelyekben a község lakossága élv ahova kuUura egyá'lalán nem jutott el. — Az életet — folytatta a védő — nekünk nem szabad elvennünk, mert azt nem adhatjuk vissza. Ez a gondolat áradjon szét ebből a teremből és a magyar bíró bölcs legyen az ember megismerésében és szent az Ítélet meghozatalában. Az elnök ezután a tárgyalást félbeszakította, majd délután 3 órakor a többi védők mondották el beszédeiket. Az Ítélet Fuehs elnök este fél 7. órakor hirdette ki a törvényszék ítéletét. Az ítélet a kővetkező: — A Magyar AHam nevében! A bűn tető törvényszék bűnösnek mondja ki Holyba Károlynél egyrendbeli gyilkosság bűntettében, Sebestyén Bélánét egyrendbeli gyilkosság bűntettében mint felbujtót, Llpka Pálnél háromrendbeli gyilkosság bűntettében, egyrendbeli gyilkosság bün<eUében mint felbujiót és egyrendbeli gyilkosság bűntettének ldsérieíében mint bűnsegéd! bűntársai, végűi Köteles Istvánnét egyrendbeli gyilkosság bűntettében. — Ezért a törvénvszék Llpka pálnét kőtél általi halálra, Holyba Károlyné», Köteles Istvánnét és Sebestyén , Bélánét életfogytig tarló fegyházbüntetésre ítélte. Az itélet Indokolása szerint a törvényszék a vádlottak bűnösségét a főtárgyalás adatai alapján, még pedig a vádlottaknak a csendőrség és a vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomásai alapján, amelyeknek a főtárgyaláson történt visszavonását nem tudják megindokolni, továbbá ®z orvosszak. ériők véleménye és a tanúvallomások alapján ál. lapította meg Kétcógfelr-n. b«"»j»y