Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-13 / 284. szám

DÉLM4GYAR0RSZAG 1929 december 13. MesdSbfesssitő adatok az elszakított magyarság sorsáról K Népszövetség nem orvosolja a kisebbségek sérelmeit — mondotta a miniszterelnök a parlament ülésén Budapest, december 12. A képviselőhúz ülésén az elnök bejelentette, hogy Kenéz Béla, az utódállamok területén élő magyar állampolgárok üldözéséről kiván interpellálni és erre az interpellációra megadta a sürgősséget. Mesterségesen csökkenik a magyarok számarányát — A közéleti érettségre emelkedett modern állam céljaiból és törekvéseiből önként következik — kezdte Kenéz Béla beszédét —, hogy vallásra, nemzetiségre és társadalmi különbségekre való tekintet nélkül minden állam polgárának törekvéseit jogi, anyagi és kulturális szempontokból, az állampolgárok boldogulását egyformán elősegíteni köteles minden állam. — A tiszta magyar örményeket és a magyar Isidókat külön nemzetiségek gyanánt tekintik. A görögkatoükus és görögkeleti vallásuakat kivétel nélkül a románok és szerbek közé sorolják. A népszámlálási lap nemzetiségbevallási adatainak egyszerű meghamisítása arra az eredményre vezetett, hogy példa az erdélyi magyarság számaránya, amely az 1910-es népszámlálás adatai szerint 32 százalékot tett ki, most 23 százalékra esett vissza, tehát kereken 400.000 fővel csökkent. Csehországban pedig 325.000-el kevesebb magyart mutattak ki ezek a hamisított népszámlálási adatok. Jugoszláviában a magyarok száma lSO.OOO-el csökkent. Még mindig üldözik a magyarokat a megszállt területeken — Kassán a cseh népszámlálási adatok szerint a magyarság csak 22 százalékát teszi ki az összlakosságnak. A legutóbbi választásukon a szavazatok 70 százaléka eselt magyar jelöltre, ami világos bizonyíték» a cseh magyarokat eliüntelö népszámlálási politikájának. Kenéz Béla további beszéde során azt hangoztatta, hogy a magyarság számbeli jogának lefokozását még más intézkedések is szolgálják, még pedig a magyarságnak kiüldözése és a közigazgatási és birói kerületek uj beosztása. Nemcsak a megszállás első éveiben özönlöttek át a trianoni határokon a magyarok tízezrei, de tűrhetetlen helyzetükben az irredentapörök lavináival vádolva, a különböző üldözéseknek kitéve, a menekülni igyekvés által gyorsított ütemben tart még egyre a magyarság átszivárgása. De tartanak még most is a kiüldözések, sőt az egyenes kiutasítások is. Kiutasítanak olyan magyarokat, akik az elszakítod területeken születtek, vagy negyven-ötven éve olt éliek már. A magyar nyelv a közigazgatásból Is számtízre van és az erdélyi közigazgatási törvény egy szóval sem emiékezik meg a magyarság nyelvhasználati jogáról, ellenben megköveteli a román nyelv tudását a legkisebb háromszéki magyar falu birájátói is. Jugoszláviában a magyarság 1927-ig egyetlen kép. viselőt sem tudott a kamarába küldeni, ma pedig, a katonai diktatúra alatt, politikai jogainak gyakorlásáról szó sem lehet, Csehszlovákiában szintén agyafúrtan működik a választási geometria. A magyar választók ezreit hagyták ki a névjegyzékből. — Pop C. kijelenti, hogy a magyar uralom alatt nyiltan szavazhattak a román nemzeti pártra, most pedig (1922-ben) egész falvaknak tiltották meg, hogy az urnákhoz járuljanak. A szavazóurnák tartalmát meghamisították, az egyéni szabadságot lábbal tiporták, a közigazgatást és a bíróságot a korrupció és a választási erőszak eszközévé tették. — Ezt a nyilatkozatot — mondotta Kenéz Béla — Maniu mostani román miniszterelnök irta alá elsőnek és kívüle még őt tagja a mai román kormánynak. Megtiltják a magyar egyházi éneket, a magyar prédikációt, Szent István napjának megemlékezését, elveszik a magyar templomokat, a magyar pap lakását, a magyar egyházközségek birtokát. A csehek a Felvidékről kiutasították a magyar katolikus püspököt. A katolikus egyházak 200.000 hold földjét vették el és a magyar egyházak államsegélyét megvonták. A magyar egyházaktól elveszik a földeket, a magyar iskolákat bezárják — Egész sora van a katolikus, református és unitárius egyházaknak, amelyektől még a törvényben előirt 16 holdas birtokminimumot is elvették és ezzel az egyházi és iskolai feladatok teljesítésére képtelenekké tették. Stefanek cseh tanfelügyelő kijelentette, hogy elve: magyartalaniíani és IÓÍDsilani. A majdnem l,l<Ht.(H№ főnyi felvidéki magyarságnak egyetlen főiskolája sincs, sőt a magyar egyetemek diplomáit nosztrifikálni Csehországban tilos. — Ugyanez a helyzet Romániában is. Az állami iskolákban, színmagyar vidékeken is román a tanitás nyelve. Hat év alatt 357 magyar Iskolát zárlak be. A magyarságnak egyetlen állami középiskolája sincs, a még meglevő néhány felekezeti iskolától megvonták a nyilvánossági jogot, vagyis ezek a magyar iskolák állami érvényességű bizonyítványt nem adhatnak. — Jugoszláviában az ulolsó három év alatt 64 magyar iskolát zártak be és ott a több mint GC0.000 főnyi magyarságnak egy középiskolája sincs. Ez év őszén 89 magyar tanítót, laniióné't és óvónőt bocsátotlak el. Ezt a tragédiát szóvá kellett itt tenni, mert nem engedhetjük, hogy az utódállamok területe testvéreink kinzókamrája, siralomháza és temetője legyen. Szóvá kell tenni párt- és osztálykülönbség nélkül. Szólnak ezek a szavak a Nemzetek Szövetségéhez is, amely ünnepélyes garanciája alá helyezte a kisebbségeket, tehát az utódállamok magyarságát is. A miniszterelnök válasza Gróf Bethlen István általános érdeklődés közepette áll fel szólásra. — Nem az én feladatom, hogy a szívfacsaró adatokhoz, amelyeket hallottunk és amelyek véreink sorsára vonatkoznak, a magam részéről adatokkal hozzájáruljak. Sajnos, az aditok megfelelnek mindazoknak az információknak, melyeket kapunk. — Mi ismerjük ezeket az adatokat, tudjuk valamennyit. Halljuk családi összeköttetéseink révén és barátaink utján. Azt hiszem, hogyha a külföld fogja olvasni ezeket az adatokat cs csak a felét fogja elhinni, felnyitik a szeme, hogy mit kövelett el Trianon és miért nehéz Magyarországon olyan politikát követni, amely szomszédainknak békejobbot nyújt. Л magyar kormány nem szűnhet meg érdeklődni fajlestvéreinek sorsa iránt. — 1924-ben, amikor a szanálással kapcsolatban arról volt szó, hogy a szomszéd államokkal barátságos viszonyba kerüljünk, már akkor kijelentettem, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a magyar kisebbség a tőlünk elszakított területeken megfelelő elbánásban részesül. Kénytelenek leszünk a Népszövetségnél napról-napra védelmet kérni a magyar kisebbség számára. Ez a törekvésünk azonban csak akkor lehet eredményes, ha a Népszövetség komolyan foglalkozik ezzel a kéréssel. Az a procedúra, amely а Népszövetségnéi van használatban, nem megfelelő. Nincs állandó szervezete a Népszövetségnek a kisebbségi politika folytatására. A Népszövetség nem foglalkozik ezzel a kérdéssel és ugy látszik, nem is kiván foglalkozni, hanem ismét a háború szelleme válik úrrá a Népszövetségen. Biztosítja az interpelláló képviselőt és a Házat, hogy a magyar kormány egy percet és egy alkalmat sem mulaszt arra, hogy a Népszövet• ségnél mindent elkövessen a kisebbségek crcteJ kében. Az ülés féltizenkét órakor véget ért A tiszazugi Jáper Marik biinporének főlárgyalása pénteken kezdődik Szolnokon (Budapesti tudósítónk telefonjetente se.) Szolnokról jelentik: A szolnoki törvényszék pénteken kezdi meg a tiszazugi »arzénesekc ügyének első főtárgyalását. Az egész világ sajtóját bejárta azoknak a példátlanul borzalmas és sorozatos gyilkosságoknak a hire, amelyeket a tiszazugi kis községekben követtek el, többnyire asszonyok, akik legközelebbi hozzátartozóikat férjüket, apósukat és fivérüket tették el láb alól arzénnel. Lipka Béláné és Bód] Rozál állnak pénteken biráik elé. Lipkáné öt gyilkosságért fog felelni, Bódi Rózáitól férjének halálát kéri számon a törvényszék. A védők kérelmére a bíróság dr. Kelemen Zoltán tanársegédet ellenőrző orvosszakértőnek rendelte ki, ellenben a tiszazugi falvak erkölcsi életének és színvonalának megfestésére a védelem által kihallgatni kért Baltazár püspök ég több tanú uiegidézését mellőzte. Letartóztattak egy Babona nagykereskedőt aki nem tud elszámolni 150 ezer pengft értékű búzával (A Délmagnarország munkatársától.) A békési /¿náír-gabonacég összeomlása, amelyről már hirt adtak, nagy megdöbbenést keltett a beraktározók között. A cég raktáraiba az aratás óta száznál több kisgazda helyezte el gabonáját azzal a megbízással, hogy Jenák alkalomadtán jó áron adjon tul rajta. Ilyen módon mintegy 1C0—150 ezer pengő értékű gabona halmozódott fel a cég raktáraiban és még többet is vittek volna a raktárba, ha ki Bembergselyem harisnyák ЭДЧ5 VI kékróka, acél. füst, kék. kreol 366 u}, divat9zinekben érkeztek, gyűri lerakat Pollák Testvérek Csekonkf u. és Széchenyi tér. nem dorül, hogy a raktárakban egy deka buza sincs, mindenki gabonája eltűnt. Amikor a cég összeomlása kiderült, nagy tömeg gyűlt össze a raktár előtt. A kétségbeejtően jajveszékelő emberek meg akarták lincselni a cég vezetőjét, csak a csendőrök erélyes közbelépése mentette meg Jenák Istvánt a tömeg dühétől. " "* Jenák Istvánt őrizetbe vették, ugyanekkor megindultak az egyezkedési tárgyalások. A kereskedő fedezetül 58 holdas tanyásbirtokát, egy ház felerészét és 20 ezer pengő kétes künnlevőségét ajánlotta fel, mindez azonban elenyészően csekély, mert még 50 százalékos fedezetet sem nyújt. Az eltűnt gabonamennyiség értéke meghaladja a 150 ezer pengőt, aminek elveszését Jenák nem tudja elfogadhatóan megmagyarázni. Jenákot az ügyészség lelurtózlatla.