Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-13 / 284. szám

'1929 december 13. DÉUTAGYUROBSZlfí 3 Az első 6 éra alatt 600 munkanélküli Jelentkezett szükségmunkára Soha nem volí olyan nagy a munkanélküliség, mini most X'A Délmagyarország munkatársától.) Csü­törtökön jelent meg a szegedi lapokban a polgármesternek a munkanélküliekhez inté­zett felhivása, amely szerint minden munka­nélküli kaphat munkát a várostól, ha a mun­kaközvetítő hivatalban jelentkezik. Csütörtö­kön délig nem kevesebb, mint hatszáz munkanélküli jelentkezett a hatósági munkaközvetítő hivatal Tá­bor-uccai hivatalában. fA munkanélküliek ilyen nagyarányú jelentke­zésére senki sem számított. Arra gondoltak a városházán, hogy a polgármester által fel­kínált munkaalkalmat legfeljebb ötven-száz munkanélküli veszi igénybe, mert hiszen a munkanélküliek javarésze képzett ipari szak­munkás, akinek nem sok kedvük lehet a csa­tornatisztitásra és a sárkaparásra. A jelent­kező munkanélküliek hatalmas tömege viszont art bizonyítja, hogy soha nem volt még a szegedi mun­kásság táborában olyan nagy a nyo­morúság, mint az idei tél küszöbén, amikor a munkanélküliek minden munkára vállalkoznak már, csakhogy néhány pengő keresethez juthassanak. Nem volt felkészülve ilyen nagyarányú meg­rohanásra a hatósági munkaközvetítő hiva­tal sem. Lung Mihály, a hivatal vezetője, a kora reggeli órákban, amikor a munkanélkü­liek hatalmas tömege megjelent a munkaköz­vetítő hivatal előtt, szinte ijedten telefonált a város mérnöki hivatalának városrendezési osztályába, Mihályffy László műszaki taná­csosnak, akitől aziránt érdeklődött, hogy makszimálisan mennyi munkás jelentkezését fogadhatja él. Mihályffy tanácsos a helyzetről a polgármesternek tett jelentést, aki kiadta az utasítást, hogy kivétel nélkül minden szegedi jelentkezőt fel kell fogadni azzal, hogy pén­teken reggel már munkába is állhat. A mér­nöki hivatal városrendezési osztályát pedig arra utasította, hogy pénteken reggel hét óra­kor ossza megfelelő rajokba a jelentkező mun­kásokat és jelölje ki minden csoportnak a munkahelyét. A hatósági munkaközvetítő hivatal igy mind a hatszáz jelentkező munkanélkülit jegyzékbe foglalta, miután mindenkiről egyenkint meg­állapította, hogy szegedi-e, azután pedig kö­zölte a munkásokkal, hogy reggel hét órakor, ásóval, lapáttal, talicskával fölszerelve jelen­jenek meg a munkaközvetítő hivatal előtt, ahol megtörténik beosztásuk és ahonnan rajokban indulnak majd el munkahelyükre. A lapáttal, ásóval fölszerelt munkások 38 fillér órabért kapnak, azok pedig, akik talics­kát is visznek magukkal, 42 fillért. Szombaton keresetükre kisebb előleget utal ki a város, egész keresetüket azonban a munka elvég­zése után, két hét múlva fizeti ki, hogy a ka­rácsonyi ünnepek alatt legyen valamennyi pénzük. A polgármester arra számit, hogy karácsonyra már leesik a hó, amikor a hó el­takarítása körül foglalkoztathatja a város to­vább a munkanélkülieket. Viia a 1 emplom-íérre í&rveszeit passsziófáíélkolzFél Hevesi Sándor sxeriní a tér nem alkalmas a játékokra (A Délmaggarország munkatársától.) Emlékeze­tes, hogy a Templom-téri építkezések megkezdése idején bukkant föl a passziójátékok terve Szege­den. Hogy eredetileg kinek volt az ötlete ez, azt ma már nem igen lehet megállapítani, annyi azon­ban bizonyos, hogy a polgármester vállalkozott a gondolat propagálására. Annakidején többször nyilatkozott is erről a tervről, elmondotta, hogy a Templom-téren rendezendő passziójátékokíól a város idegenforgalmának nagyarányú föllendülését várja, hogy a szegedi színház társulatát kívánja belekapcsolni ebbe az egyházi vonatkozású játék­tervbe, hogy szegedi írókkal kiván megfelelő elő­adásra alkalmas színdarabokat, bibliai jelenete­ket íratni és az előadások megrendezését a leg­kiválóbb, a legképzettebb rendezőkre bízza. Arra számított a polgármester, hogy ezek az ünnepi játékok, különösen a nagy ünnepek idejére, leg­alább annyira ¿elkeltik még a külföldi katolikusok érdeklődését is, mint az Oberammergauban ren­dezett világhírű passzió játékok, amelyek világhí­rűvé tették a jelentéktelen kis német falucskát A polgármester nemrégen hozzákezdett a terv gyakorlati keresztülvitelének előkészítéséhez. Elgon­dolását közölte a kultuszminiszterrel, aki azt nagy örömmel fogadta és kijelentette, hogy annak meg­valósítását minden felhasználható eszközzel szí­vesen előmozdítja. A laikusok ugy gondolták, hogy a szegedi passziójátékok rendezéséhez alkalma­sabb helyet a most épülő, árkádokkal szegélye­zett uj Templom-térnél keresve sem találhatnának, így gondolta maga a kultuszminiszter is, aki fel­kérte Hevesi Sándort, a budapesti Nemzeti Szín­ház igazgatóját, hogy tartson helyszíni szemlét Szegeden és állapítsa meg, vájjon tényleg alkal­mas-e a kívánt célra a Templom-tér és azután dolgozza ki a passzió játékok megrendezésének I Bohnban 5271 Szómba Ion Disznótor Férfi fodrászat megnySft Kofíma&oé n6ifodrász flzic,ében 5,2 Hétfőn fövökt lít lessek! Pomjstv&an fogunk mulatni a Gyáva f)ÖS.ö3j. Jlviszontnézésrctl /MROCÖ CCOYJ). Váratlanul uibél taszáMták Kéllaj Alberi ucca 1. SÍAIII. technikai tervezetét Hevesi Sándor a napokban Szegeden volt és itt találkozott a kultuszminiszterrel is. Alaposan meg­vizsgálta a Templom-teret és még aznap elutazott anélkül, hogy véleményéről nyilatkozott volna. Most azután kerülő uton sikerült megtudnunk, hogy a Nemzeti Szinház igazgatója milyen impressziókat szerzett a helyszíni szemle alkalmával. Hevesi Sándor még Szegeden közölte a kultuszminiszterrel, hogy felfogása szerint az uj Templom-tér nem lesz alkalmas a passziójátékok megrendezésére, még pedig tulnagy méretei miatt A színpad cél­jainak a fogadalmi templom előtt kiképzett szé­les terrasz kifogástalanul megfelelne, azonban a terrasz előtt olyan hatalmas tér terül el, amelyen ötezer ember is elveszne. Mivel pedig ötezer em­bernél nagyobb közönsége nem ic'V lenne a passziójátékoknak, a szabadban rendezendő elő­adások megtartásának színpadtechnikai akadálya van. Ez az akadály pedig Hevesi Sándor szerint az, hogy a terraszon játszó színészek nem érezné­nek a téren elszórtan lézengő közönséggel kon­taktust és a szükséges kontaktus hiánya miatt nem produkálhatnának olyant, ami a művészet és az egyházi szempontoknak megfelelne. Hevesi Sándor szakvéleménye, értesülésünk sze­rint, már el is döntötte a passziójátékok tervének a sorsát: az illetékesek lemondtak a szép terv megvalósításáról, bár Hevesi véleményével szem­ben kialakult már a kérdés körül más és Heve­siével ellentétes vélemény is. Vannak, akik azt fejtegetik, hogy a színészek és a közönség közötti úgynevezett kontaktus nem nélkülözhetetlen kel­léke az ilyen passziójátékoknak, még a közön­séges színjátszásnak sem. Hivatkoznak a film­színészekre, akik nem igen játszanak közönség előtt és játékukat a rendezőkön és az operatőrö­kön kivül más nem igen nézi végig a felvételek alkalmával, mégis jól játszanak minden helyzetben és mindenfajta színen. Mások viszont Hevesi Sán­dor kifogását akceptálják, azonban nem tartják perdöntőnek, mert el tudnak képzelni olyan meg­oldást, amely kiküszöböli a nagy nézőtér követ­keztében előálló kontaktushiányt Ez a megoldás pedig az lenne, ha a közönség számára közvetlenül a színpadnak használható terrasz előtt jelölnének ki a térből me^clelö nagysfigti helyet. az London, december 12. Csütörtökön délben néhány perccel egy óra után hivatalosan köz­zétették, hogy az angol bank főtanácsa a bankrátát 5.5 százalékról 5 százalékra mér­sékelte. Délelőtt senki sem gondolta komoly­nak a kamatmérséklést, jóllehet, Páris az an­gol fonttal szemben az utolsó két napon állan­dóan szilárdult. 124.30 francia frankot kellett' fizetni még két nappal ezelőtt a fontért és ma már csak 123.925 frankba került egy angol font. Ennek ellenére senki sem várta a Bank or England mai határozatát, hiszen Amerikában és Angliában inkább felfelé tendált a kamat, sőt árnyalaülag emelkedett is ott. Ezzel szem­ben azonban az a tény, hogy a Bank of Eng­land aranyállománya az utolsó időben sza­porodott és hogy a veszélyes pont a francia frank és az angol font közölt London javára tolódott el. A felsőház illés® Budapest, december 12. A felsőház csütörtöki ülését 11 órakor nyitotta meg TVlassics Gyula báró elnök. Az elnöki előterjesztések után vita nélkül elfogadták Somsics László gróf határozati javasla­tát a haszonbérleti szerződésekről szóló törvény benyújtási idejének elhalasztása tárgyában. Vita nélkül fogadták el a székesfőváros mandá­tumainak meghosszabbításáról szóló törvényjavas­latot is és áttértek a korlátolt felelősségű társa­ságokról és a csendes társakról szóló törvényja­vaslat tárgyalására. Gál Vilmos előadó hosszabb beszédben ismer­tette a javaslatot s indítványt terjesztett be, kérje fel a Ház a pénzügyminisztert olyan tőrvényja­vaslat benyújtására, amely a korlátolt felelősségű társaságot kiveszi c társulati adó alanyai közül. A képviselőház határozatával is foglalkozott az előadó, amely szerint az igazsá^ügyminisztert és a kereskedelmi minisztert utasítsa a Ház, hogy^ a részvényjog reformjáról terjesszen be törvényja­vaslatot. Az előadó indítványozta, hogy a felsőház térjen napirendre az indítvány felett, mert a rész­vényjog reformja nincsen közvetlen kapcsolatban a tárgyalás alatt álló javaslattal. Hadik János gróf felszólalásában kijelentette, hogy a javaslatot elfogadja. Hangoztatta, hogy a javaslat alkalmas arra, hogy a kisebb gazdasági exisztenciáknak lehetőséget adjon gazdasági tevé­kenységek folytatására. Különösen fontos ez ma, amikor oly nagy a tőkeszegénység. Véleménye szerint azonban kerülni kell a felesleges megkö­téseket és beavatkozásokat, amelyek a vállalkozási kedvet megbénítják. Ezután hosszasan foglalkozott a korlátolt felelősségű társaságok mérlegkészíté­sére vonatkozó rendelkezésekkel. A javaslathoz még Teleszky János szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a javaslatban foglalt ellenőr­zésnek nem szabad oly erősnek lenni, hogy a vál­lalkozási kedvet lelohassza. A felsőház legközelebbi ülését penteken brtjik.

Next

/
Thumbnails
Contents