Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-07 / 253. szám

0*r M'AGYAWlRSZírt Hulgáriíi 'Paris ellen A miniszterelnök ujabb beszédben támadta a Jóvátételi határozatot i f (Budapesti tudósítónk telcfonjetcntése.) Szófiából jelentik: Liapcseu bolgár miniszterelnök ma egymásután két nagy beszédet mondott a jóvátétel kérdéséről. Mindkél beszédében újból leszögezte, hogy a bolgár kormány a Párisban tervezett megoldáshoz nem járul hozzá. Délelőtt a többségi pártok vezéreit tájékoztat la a miniszterelnök, délután a szobránje ülésén mondott beszédet és kijelentette, hogy Bulgária a keleti' jóvátételi konferencia áüal kivetett összeget semmi esel re sem fizeti meg és a maga részéről reméli, hogy a második hágai konferem ia nagyobb megértéssel lesz Bulgária iránt. A &ágai Konferencia elé Jterfessztíls. a jóvátételi hissottság Jelentését Páris, november 6. A keleti jóvátételek kérdésével foglalkozó bizottság ma délután ülést tartott, amelynek során az osztrák bizottság Jelentését hallgatták meg. Holnap a bolgár bizottság jelentése kerül sorra. A. bizottság körében remélik, hogy a hét vége előtt sikerül megszerkeszteni azt az általános jelentést, amelyet a hágai értekezlet elé terjesztenek, teidntet nélkül arra, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek-c vagy sem. IiíferpeSiáci a a magyar hadifoglyokról és a íirvéiwiiafesáp választásokról Vliaros ülés volt a Házban — 8 szocaíísták nem vesznek részt a katonai javaslat tárgyalásában Áttérve az interpellációkra, Kélhly Anna nem vette tudomásul a népjóléti miniszter Írásbéli válaszát a lakásrendelet ügyében elhangzott egy régebbi interpellációjára. Fábián Béla a magyar hadifoglyok hazahozatala érdekében interpellált. A szolovjevSzki szigeteken — mondotta — 208 magyar hadifogoly ét kényszermuflfctbBn. Megbízható adatai szerint tiibb, mint tízezer hadifogoly sínylődik Oroszországban és nem tud pénzhiány míaU hazajönni. Kérdi a kormányt, hajlandó-e nemzetközi akciót kezdeményezni a hadifoglyok hazaszállítása érdekében. Az interpellációt kiadták a külügyminiszternek. Farkas István a törvényhatósági választások során történt szabálytalanságok ügyében interpellált Scltovszky Béla belügyminiszter válaszában azt mondotta, hogy a belügyminiszternek nincsen ingerenciája a választásokra. A választások szerte az országban csendbe« és rendben folytak le. Szórványosan ujynn előfordulhattak viszásságok, de azokat nem lehet általánosítani. A hatóságok mindenütt a törvény értelmében jártak el és tw> valaki törvénysértést topasztalt, forduljon panaszával a közigazgatási bírósághoz. Farkas István viszontválaszában kijelentette, hogy a miniszter személyében nyilvánul meg az erőszakosság szelleme és válaszát nem fogadja el. Seilovszky miniszter ujabb felszólalásában Farkas István állítását visszautasította. Az ölés délután négy órakor ért véget. Budapesl, november 6. A képviselőház mai ülésén megkezdték a katonai biintetöíörvénykönyvjavaslat vitáját. Erödi-liarrach Tihamér csaknem teljesen üres padsorok előtt ismertette a törvényjavaslatot. A katonaság politikai működése nem helyeselhető, valamint az sem, hogy katonatiszt poljllkai lap szerkesztésével foglalkozzék. A szolgálati szabályzat eltiltja a katonatiszteket politikai napilap szerkesztésétől, egyéb lapok szerkesztését megengedi nekik, de ehez is a honvédelmi miniszter eugedélye szükséges. A törvényjavaslat kibővíti a tisztek fegyverhasználat! jogát becsület elleni jogtalan támadás esetén és behozza a halálbüntetést a fiatalkorúak elieu is hűtlenség, hazaárulás eseteiben. Farkas István a szociáldemokrata párt nevében deklarációt olvan tel, amely szerint a párt tiltakozik az u| katonai bünteiftlörvénykönyv tárgyalása ellen, amellyel a kormány a feülső én belső ellenség ellen való felkerülést szolgálja. A magyar nem ismer sem külső, sem belső ellenséget, ellenfeleinek azokat tekinti, akik a nyíliszavazásos reakcióval gazdasági boldogulását és politikai fölszabadulását megakadályozzák. A javaslat tárgyalása ma jógos bizalmatlanságot kelt Magyarország békés törekvései iránt. A magyar nép soha semmiféle körülmények között nem akar háborút, élesen Muiasiija magától a háborús szellemnek és gondolatnak még a látszatát is. A szociáldemokrata párt állandóan sürgette egy uj, a modern büntetőjogi alapelveknek, a haladás és béke szellemének megtelelő katonai büntelötörvcöykönyv megalkotását a régi katonai páteus embertelen és a háború szellemétől átitatott rendelkezései helyébe. Ezen álláspontunk fen tartása melleit tiltakozunk az elölerjes/is'il javasíal tárgyalása elieu — mondja a deklaráció —, mert az az erkölcsi és fizikai terror, anieiy a katonai kérdések teljesen őszinte megvitatását minden fórumon lehetetlenné leszi, meggátolja a szociáldemokrata frakciót abban, hogy tiszta elvi álláspontját a militarizmus és a háború kérdésében kifejtse. A szociáldemokraták ennek köveikeztéiwn a javadat lúrgyaiitsánitn réazt nem vesznek. Szilágyi Lajos a szociáldemokrata párt deklarációjára kijelenti, hogy a Ház minden egyes tagja aláifja a deklarációnak azt a megállapítását, amely szerint a magyar ncp nem akar háborúi. kénytelen azonban visszautasítani azokat a megállapításokat, amelyek ezzel a törvénnyel kapcsolatban azt a vádat akarják emelni, mintha Magyarország háborúra készülne fel. A magyar nép igenis ismer külső ellenséget azokban az államokban, amelyek Triauounul megnyomorították :íl országot s minden törekvésük oda irányul, hogy IrtCteUenné tegyék az ország fejlődését. Belső ellenséget is ismer, azokat, akik egyszer már tönkretették az országot s akiknek visszatértétől joggal fél. Foglalkozott ezután a bolbünletés bevezetésével, »melyet ugyan töröltek a javaslatból. A botbüntelé-s* bevezetését egyes bűncselekményeknél éppen a haditapasztalatok alapján tartaná érthetőnek, mivel ezáltal sok felesleges kivégzést lehetne elkerülni ott, ahol a betű holt és rideg szava halálos Ítéletet kövelel. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szólalt fel ezután. A szociáldemokrata párt deklarációjára az a válaszom, hogy ez nem szolgálja az ország érdekét. Nem szolgálja azért, mert beállítása sértő az országra. A honvédségről szóló törvény első paragrafusa értelmében a honvédségnek a belső rend és biztonság fentartása és az ország határainak a megvédése a feladata. Olyan értelemben beállítani a kérdést, hogy ez a rendszer és ez az állam háborúra készül, röviden hazafiatlatiság. — Nekünk titkolni valónk nincs és bárkinek, akinek ehez joga van. rendelkezésére állunk minden kérdésben! Azt állítani tehát, hogy terrort gyakorolunk azokkal szemben, akifc nyilatkozatra szólítanak fel... A honvédelmi miniszter továbM szavai belevesznek a szélsohaloldator.1 kitörő zajos ellentmondásokba. Gömbös Gyula: ... de vannak kérdések, amelyekben minden államY->oIgárnak kötelessége egy nézetet vallania. Farkas István: A halálbüntetésben lehetnek véleményeltérések. Propper Sándor: A bot és a honvéd. Az elnök Propper Sándort rendreutasítja Gál Jenő: A törvényjavaslat negyedik szakasza, amely szerint a háború idejére szóló különös rendelkezéseket határvédelmi zavarok, vagy lázadás idején is alkalmazni kell a minisztérium rendelete alapján, a legnagyobb veszedelem a magva'- atkohnány szempont iából. Friedrleh István: A lázadást az ellenzéki képviselőjelöltekre lógják kimondani. Gál Jenő tiltakozik az eilon, hogy mlniszierí rendelet alapján poljári elemeket katonai bíráskodás | alá helyezzenek. Jöhet idő. amikor netn az urak lesznek itt... Friedrich István: Mondjuk harminc-negyven év múlva. (Derültség.') Kun Béla: Ha lesz Ijtkos választójog, «"ögíön elmennek. Gái Jenő: F.z a javaslat az 1912. évi kivételei hatalomról sróló törvény konzerválása. Rassay Károly: Civil fele'.! ne iíéljen katonai bíróság. Ezt követeltük. Gál Jenő: Ez a törvényjavaslat még ott tart, hogy a katonatiszt maga itéli meg, hogy becsülete védelmében mikor használhatja kardját másokkal szemben. A minimum az, hogy a iíszt nincs jogosig a fegyvert használni polgárral szemben a saját megélése szerint. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítsa a Ház a kői-mányi, hogy a katonai bíráskodásról szóló reformjavaslatot vonja vissza. CzeíHer Jenő Dlnök bemutatja a Kiskundorozsmán megválasztott Stewer György megbízólevelét, amelyet kiadnak ai igazoló-bizotüságnak. és a liultiiszmliiiszteri tárca (Budapesti tudósítónk l elefon jelentése.) A keresztény gazdasági párt az egyik esti lap közlése szerint akciót kezdett abban az irányban, hogy a kultusztárcát Klcbe.lsbe.rg Kunó gróf adja át Zichy János grófnak, miután a keresztény párt felfogása szerint a pártot még egy tárca illeti meg. Szerdán az esit órákban Zichy János gróf éles hangú cáfolatot adott ki, amelyben különösen annak a feltevése eilen is tiltakozóit, mintha ő kultuszminiszter akarna lenni. az London, november 6. Dublinben ezerfőnyi munkanélküli zajosan tüntetett a parlament ellen. Áttörték a rendőrkordont és meg akarták ostromolni a parlament kapuját, amelyet rendőrök csak nagvnehezen tudtak gumibotokkal megvédeni. Kgy szocialista képviselő kövelelte az ülés felfüggesztését, hogy a kormány fogadhassa a tüntetők küldöttségét. Ugyanakkor a terem karzaláról egy ismeretlen férfi a munkanélküliek követeléseit kiabálva röpiratokat dobott a terembe, mire a teremszolgák kivezették. Ezalatt a rendőrség hosszabb küzdelem után szetoizlatla a tüntetőket. Otrái űl Monza wéM Róma. november ü. Durini di Monza gróí budapesti olasz kövelett a rendelkezési állományba helyezeit Barbusso helyébe, SantiaguI ba nagykövetté nevezték ki. Newyork. november 6. Tegnap választotta meg Newyork városa uj polgármesterét. A hetek óta tartó izgalmas választási harc a régi polgármester, Walker fölényes győzelmével végződött. Ké&ö éjszaka volt, mikor mind az ezernégyszázötven választókerületből beérkezett a végleges eredmény. Az egész város ujjongva vette tudomásul a hírt, hogy Jímnii YVaikcr 384.446 szavazatot kapóit, mig köztársasági párti ellenjelöltjére, Guardiára, csak 155.886 szavazat eseti. Walker tehát két és félszer több szavaza o* kauutt, rnluí ellenjelöltje.