Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-07 / 253. szám

1929 november 7. DfiLMAGYAltORSZAG A város tisztikara nem mond le az uj közgyűlés alakúié üléséé, de közösen pályáznak minden állásra November 20-ig megalakul az uj közgyűlés, szabályrendeleíekei alkol és bizottságokat válaszí (A Délmagyarország munkatárcától.) Az érdekképviseletek most már gyors ütemben megválasztják közgyűlési képviselőiket és igy tizedike után komplett lesz Szeged uj törvényhatósági bizottsága. A törvény értelmében az uj közgyűlésnek legkésőbb november huszadikáig meg kell tartania alakuló ülését. Eredetileg — mint ismeretes — ugy volt, hogy ezen az alakuló közgyűlésen jelenti be a város tisztikara a lemondását és ez a közgyűlés rendeli el az általános tisztujitást. Ujabban ez a terv, amelynek végrehajtását kategórikusan nem rendeli el a törvény, megváltozott. A polgármester szerdán érdeklődésünkre kijelentelte, hogy a tisztikar nem mond le, nem végzi el ezt a felesleges formalitást. — Ugy lesz, hogy a tisztújításra kerülő állásokra kiírjuk a pályázatot és a város érdekelt tisztviselői egyetlen közös iven jelenlik be a főispánnak, hogy állásukra ismét pályáznak. Azok ugyanis, akik tisztújításra kerülő állást töltenek be, állásukra egyszerű bejelentéssel pályázhatnak, az uj pályázóknak kell csak kérvényüket a szükséges okmányokkal felszerelniük. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy az Yij közigazgatási törvény nyujt-e lehetőséget a külső aspiránsoknak a pályázásra, mert hiszen a törvénynek olyan rendelkezései vannak, amelyek kimondják, hogy közigazgatási állásra csak azok pályázhatnak, akiknek közigazgatási gyakorlatuk van és ezt szabályos bizonyítvánnyal igazolják. Mivel pedig eddig közigazgatási szakvizsgát még egyetlen külső aspiráns sem tehetett, nagyon valószínű, hogy a közgyűlés az általános tisztújítás alkalmával mást nem is választhat meg, mint aki már régebben betölti a kérdéses állásokat, — Nem tudom, hogy lesz. de ugy gondolom, hogy azért vannak olyan külső emberek, akik résztvehetnek a versenyben, mert működtek már régebben is közigazgatási pályákon — mondotta a polgármestejv A kérdést különben esetről-esetre a jelöm bizottság tisztázza majd. Az alakuló közgyűlés — értesülésünk szerint — megválasztja a közigazgatási bizottság tagjait, nagyrészben a régieket, megalkotja a kijelölő választmányt és megválasztja az összeférhetetlenségi bizottság harminc tagját. Ez a választmány vizsgálja majd meg az uj városatyák mandátumait és a később megalkotandó szabályrendelet alapján dönt majd az összeférhetetlenségi esetekben. Az alakuló közgyűlésen valószínűleg sor kerül annak a szabályrendeletnek a megalkotására is, amelynek alapján a közgyűlés megválaszthatja majd a tanács hatáskörét betöltő kisgyűlés tagjait. Ez a szabályrendelet állapítja majd meg azt is, hogy a kisgyülésnek hány tagja lesz. Mivel Szeged a legnagyobb vidéki város, valószínű, hogy a kisgyülésnek huszonnégy tagja lesz, tehát a legtöbb a törvényben meghatározott keretek között. November huszadikáig azért még sem lesz teljesen komplett az uj törvényhatósági bizottság, mert az egyik érdekképviselet, még pedig oz Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi kerületi pénztára egyelőre még nem küldheti ki képviselőit. A törvény rendelkezései értelmében a Társadalombiztosító Intézet választmányának kell megválasztania a biztosításra kötelezettek soraiból azokat — Szegeden két rendes tagot —, akik a közgyűlésen képviselni fogják az intézetet. Az intézet választmánya azonban még nem alakult meg, igy működését sem kezdhette meg, tehát ezt az ügyet nem is intézheti el. Valószínű, hogy rövidesen megalakul az OTI választmányg és igy a Társadalombiztosító Intézet képviselői csak később foglalhatják el helyüket a város uj közgyűlésén. A kereskedőknél és az Iparosoknál is két lista Indul a választási harcba A kereskedők lisiáíl szerdán nyilvánosságra hozíák (A Délmagyarország munkatársától.) A szerdai nap folyamán reggeltől estig tartottak a tárgyalások az ipartestületben a kamarai érdekképviseleti választások ügyében. Az a bizottság, amely a jelöléseket végezte és amely a döntésre kibővítette magát, a késő délutáni órák hm megtartott ülése uiáu a következő kommünikét adla ki: »Régi óhaja a szegedi iparostársadalomnak, hogy az az áldatlan személyi harc szűnjön meg, amely az ipartestületben minden komoly munkát eddig lehetetlenné tett. Most végre az érdekképviseleti választással kapcsolatban sikerült megegyezni, hogy a jelölés olyképen történjen, hogy az mindkét oldalt kielégítse, amelynek következménye lesz a végleges béke helyreállítása. Ennek a célnak az érdekében a mindkét oldalról kiküldött bizottság hosszas tárgyalások után, Gombos István kívánságára, belement abba is, hogy a kifejezetten szociáldemokrata Marosán Emil is jelölve legyen. Azonban Marosán az összesen négy rendes tagsági helyből két szociáldemokrata helyet kivánt, amelynek a következménye az lett, hogy a bizottság ezekután az ő jelölésétől is eltekintett. Marosán most már kijelentette, hogy külön fog a választásba belemenni. Amidőn minden iparosnak örömmel kellene tudomásul venni a hosszú évek óta tartó testvérharc megszűnését, akkor az iparosság összessé- : gére bízzuk, a vasárnapi választáson szavazatával ítéljen afelett, hogy melyiket tartja az össziparosság részére célravezetőbbnek: a békés megegyezést, vagy a további meddő küzdelmet. A hivatalos I listával történt szavazással már inejg is adja rá i a választ.« Este 8 órakor újból összeült a bizottság, amelyen az Iparosjelöllek személyéről kellett volna most már véglegesen dönteni. A tárgyalások rendkívül sokáig elhúzódtak, egyik küldöttség a másik után jelentkezett, úgyhogy még szerdán este sem tudták publikálni a jelöltek névsorát. Ugyanekkor komoly tárgyalások folytak a szocialista és a jelölési akcióval elégedetlen kisiparosság között, akik — most már biztosra vehető — külön ellenzéki listával fogják felvenni a választási küzdelmet. A tárgya ások Marosán Emil vezetésével igen előrehaladott stádiumban vannak, a jelöltek névsorát ez a iábor is holnap fogja nyilvánosságra hozni. A Magyar Filmalap -világhírű filmje: A Kereskedők Szövetségében hat órára hirdették a döntő értekezlelet, de már jóval elmúlt hét óra is, amikor a bizottság ülését megnyithatták. Ennek oka az volt, hogy az ülés előtt bizalmas értekezletre ült össze a szövetség vezetősége. Varga Mihály elnökölt az ülésen, amelyre 25-en gyűltek össze és bejelentette, hogy a bizottság már első ülésén is eaghanaulaq jelölte Bokor Adolfot. Az elnöki bejelentés után Bokor Adolf emelkedett szólásra, megköszönte az iránta megnyilvánult bizalmat, majd kijelentette, hogy a jelöltséget nem vállalja, miután egészségi állapota nem engedi, hogy mégegyszer kitegye magát a választás izgalmainak. A jelölő bizottság Bokor Adolf bejelentését nagy sajnálattal azzal vette tudomásul, hogy értesülése szerint Bokor Adolf lemondás folytán mint rendes tag bekerül a Város törvényhalóságába. A jelölő bizottság Bokor Adolfot meleg ünneplésben részesítette, majd megkezdődött a szavazás, amelynek eredményeképpen a Kereskedők Szövetsége a négy rendes és két póttagságra a következőkel jelölte: Benedek Pál Fenyő Hugó ' Hoffer Jenő i. j bástyái Holtzer Tivadar Neumann Gyula "*";, Pollacsek Lajos Varga Mihály elnök azzal zárta be az ülést, hogy ezt a szavazólistát minden szavazásra jogosult kereskedőnek kikézbesitik. Minthogy Hoffer Jenő jelölésével szemben különböző oldalakról aggodalmak merültek fel, kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárhoz, aki a következőket válaszolta: — Egyénileg Hoffer Jenő nekem nagyon szimpatikus, de mert nem kereskedő, vagy; iparos, hanem magántisztviselő, a törvény és rendelet alapján nem mondhatok mást, minthogy a kamarai érdekképviselet1 választásoknál sem akliv, sem pedig passziv választójoggal nem rendelkezik. Ez nemcsak a kamarai intézmény természetéből folyik, amely nem az alkalmazottak, hanem az önálló kereskedők és iparosok érdekképviselete, hanem expressis verbis kimondja az érdekképviseleti választásokról intézkedő 3217/1929. B. M. rendelet is, mely szerint a választói jogosultság iparlgczolüánnyal és kamarai illeték fizetését igazoío iidókönyvvel igazolandó. Önmagában az illetékfizetés nem elég, mert kereskedelmi és iparkamarai illetéket fizet a tantiéme adó után az orvos, ügyvéd és tisztviselő is, anélkül, hogy ezáltal választói jogosultságot nyerne. Viszont Hoffer Jenő a vállalata által sem delegálható, mert a Foncíére nem szegedi vállalat, Szegeden nem fiókot, hanem csak ügynökséget tart fenn, amely kamarai illetéket nem fizet. Részvénytársaságok a kereskedelmi miniszler leirata ériemében aktív és passziv választói jogukat egyébként is csak meghatalmazott igazgatóik (igazgatósági tag") utián gyakorolhatják. „Ellenzéki Kereskedők Páríja" Nyomban a jelölő értekezlet után kialakult egy - ellenzéki lista is. Többen nem voltak megelégedve a jelöléssel, mire rögtönzött megszereiml történet ÍO felvonásban. Belvárosi Moziban. Az idény legnagyobb fiimeseményel TOLSTOJ LEÓ remekének fümváitozata: Aaj élei !i.oMáesi mától -vasárnapig a Korzó Moziban, jj