Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-07 / 253. szám

SZEGED. Sserketxtetéo: Somogyi ucca 22. L cm. Teleion: 13—JJ./KladáUvetal, kOlcaenkíinyvlAr «• (egyUoda : Aradi Ucca S. Telefon: 30ö. - Nyomda í,öw Llpól ucca 19. Telelőn • Jft-34. TAviratl é» levélcím: DélmagyarorszAg fzegcr!. тшвшшнпшшш A választók akarnia rA törvényhatósági választásoknak nem tanulságnélküli eseménye az, hogy az országgyűlési képviselő urak közül többen saját kerületükben kibuktak. Ha a titkos és a nyilt szavazás közti különbséget valaki érzékeltetni akarná, nem is találna ennél demonstrálóbb példát. A képviselő urakat nyiltszavazás mellett megválasztják, de titkos szavazással kibuktatják. Országgyűlési képviselők lehetnek, mert a szavazás nyilt, de törvényhatósági bizottsági tagok nem lehetnek, mert a választás titkos. Ilyen szemléltető oktatás mellett lehet-e még arról beszélni, hogy a titkos választás »sötétbeugrás*, vagy: »a magyar nép jellemével nem fér össze a titkos szavazás«, avagy: »a magyar nép még nem érett a titkos szavasásra«. A tények állnak szemben a frázisokkal s az élet tényei a papirosfrázisokkal szemben azt igazolják, hogy a választók nem éretlenek a titkos választójogra. Nem a választók ugornának sötétbe a nyilt szavazás eltörlésével, hanem azok, akik a leplezetlenül megnyilatkozó népakarattól félthetik uralmuk «ötéibe ugrását. A nyilt és titkos választások rendszere köícötti különbséget szegedi példákkal is lehetne demonstrálni. A szövetkezett balpárt például az első választókerületben alig tudott négy választót találni, akik a bizalmiférfiak tisztségét el merték volna vállalni. Ennek elvállalása nyilt helytállást jelentett s a mai viszonyok között, amikor a kormányzati rendszer majdnem tökéletessé építette ki uralmi helyzetét a társadalom minden tényezője és a társadalom minden tagja felett, alig egypáran mertek arra vállalkozni, hogy dokumentálják is a nyilvánosság előtt állásfoglalásukat. Négy bizalmiférfit alig lehetett találni, de nyolcadfélszáz választót már lehetett. A választóknak hetedrésze nem irta alá az ajánlási ivet. Mit jelent ez? Azt, hogy minden heiedik választó szavazott volna nyílt szavazás mellett a baloldali listára. S ez volt a helyzet a többi kerületben is, ezt a tanulságot nyújtják a választások körüli jelenségek az egész városban. A nyilt szavazás — erkölcstelen szavazás. Titkos szavazás mellett sorra buknak el az országgyűlési képviselő urak. Minél kélscgbeejtőbbek a gazdasági viszonyok, annál hősibb elszántság, heroikusabb elhatározás kell olyan politikának és olyan elhatározásnak a nyilvánosság előtti hitvallására, amelyik a kormányzat exponenseinek elismerésére лет számithat. A kormányzat exponenscinek jóindulata, a végrehajtó hatalom kezelőinek támogatása sok elszerencsétlenedett exiszienciáju ember előtt az egyetlen Jóreménység-fokaként lebeg. Minél nagyobb a gazdasági leromlottság, annál kíméletlenebb az államhatalom kezelőivel szemben a függőségi viszony s annál erkölcstelenebb a nyilt szavazás. Mindezek a megfontolások arra intenek, hogy a titkos szav-azás eredményét, a titkos szavazás eredménye állal kinyilatkoztatott akaratát a választóknak dogmaként fogadják azok, akik titkos választás utján jutottak mandátumhoz. Akik harcolnak a választójog titkossá tételéért, azoknak legelső kötelessége az, hogy a választóknak titkos szavazással, tehát őszintén megnyilatkozott, valódi akaratát szolgálják. Alkudni, kompromisszumokat létesíteni csak azoknak szabad, akiknek nem a választók tömése s nem a választók tömeCsütörtök, 1929 november 7 Ara 16 fillér £ "V. évfolyam-, Síém ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-20 vidéken 6i Budapesten 3-GO, ^Ulloldőa 6-4«) pengő. - Egyes szám ára hélktíznap 16, vatAt- «9 Ünnepnap "4 llll. Hirdetéseit fel-vétele tarifa szerint. Megfe(enllc Hétll Kivételével naponta reggel gének titkos szavazáson megnyilatkozott akarata adott mandátumot. A titkos választáson kapott mandátum sokkal nagyobb felelősséggel jár, sokkal fokozottabb lelkiismeretességet követel meg, mint az a megbízás, ami a nyilt választás kinevezéses rendszerében született meg. A politikai morál nemcsak azért követeli a szavazás titkosságát, hogy a választók akaratukat szabadon befolyásolástól és fenyegetéstől mentesen fejezhessék ki, hanem azért is, hogy a választók kinyilatkoztatott akaratát a megválasztottak tiszteletben tartsák. A választás harcából győzelmesen kikerült akarat képviselete nem függ a megválasztottak tetszésétől. A választásból diadalmasan kikerülő álláspont szabja meg a megválasztottak cselekvésének és mag-tartásának irányát. Ebben rejlik a titkos választásnak nagy erkölcsi fölénye minden kinevezéses rendszer s minden érdekképviselet mellett. Ezért van nagy jelentősége a most végbement törvényhatósági választásoknak is. Borsaimas reöülégépkatasztréfa London meSiett A London -berlini utasgép beleakadt a fák koronáiba, amelyek leszakították szárnyalt — Hat halott (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Az angol főváros közelében szerdán délelőtt szörnyű repülőgépkatasztrófa történt. A gép, amely a London— berlini légijáratot látta el. Caterham közelében lezuhant. A szerencsétlenségnek hat emberélet esett áldozatul„ A repülőgépnek négyfőnyi személyzete és négy fizető utasa volt. A fizető utasok közül hárman bennégtek a repülőgép kabinjában, a negyedik utas, Kidston angol milliomos, könnyebb sebesülések árán megmenekült. A személyzet közül Rodzinko kapitány és a rádióiéi efonista szörnyethalt, ktssőbb a mechanikus is belehalt sérüléseibe. Ernő schamburg-lippei herceg, aki a gépen másodpilóta volt, súlyosan megsebesült. Kidston elbeszélése szerint a repülőgép a sürü ködben túlságosan alacsonyan repült át egy dombos vidék felett, a gép szárnyai beleakadtak a fái; koronáiba és a hatalmas ágak leszakították a szárnyakat. A szárnyaszegett gép lezuhant, a benzintartály felrobbant és a kabin is pillanatok alatt lángbaborult. Kidston ugy menekült meg, hogy még idejekorán kiugrott az "égő kabinból Л jóvátételről és atz optánsporröl nyilatKoszíaK a felsöfpász Külügyi biszoitsúgában „Semmiíéle magyar Kormány nem fon hozzájárulni a jóvátételi ter$eli&ez" Be/^íen nem taríta inteompafibiJIsnelc as optánspörben való érdeUelíségét Budapest, november 6. A felsőház külügyi bi- ! zottsága szerdán délutáo ülést tartott, amelyen Walkó külügyminiszter a párisi jóvátételi tárgyalásokat ismertette. Báró Szíerénvi József azt fejtegette, hogy egyes hatalmak velünk szeretnék megfizettetni azokat a tartozásokat, amelyeket a békeszerződés bizonyos szakasza alapján magukra vállaltak. A jóvátételi bizottságnak sincs joga a békeszerződés értelmében Magyarországot jóvátételi terhekkel megróni anélkül, hogy mérlegelné a kirovás pillanatában Magyarország fizetőképességét. Ha volt Trianon óta olyan helyzet, amelyben a magyar nemzetnek egységesen kellett helyt állani politikai pártállásra való tekintet nélkül, ugy ez a pillanat most bekövetkezett. Akár yan kifogásunk a kormány politikája ellen, akár nincs, függesszük fel kritikánkat, amig ez a mostani hadjárat befejeződik. Egry Aurél után dr. Papp Géza arra kérte a kormányt, hogy ne engedjen álláspontj-í.ból. Utána Walkó Lajos külügyminiszter ismertette a bizottsággal azokat a feltételeket, amelyek mellett Csehszlovákia a hágai döntőbíróság fakultatív záradékát aláirta. A kisantánt másik két állama a jegyzőkönyvet még nem irta alá. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök szólalt £el. Kétségtelen — mondotta —, hogy a kormánynak ugy kifelé, mint benn az országban kényelmesebb lett volna, ha a közvéleményt a jóvátételi tárgyalások minden egyes fázisáról részletesei tájékoztathatta volna, i.iert aljkor n tényállás ,'smerete feleslegessé tette volna a .magyarázatokat Nem lehet arról szó. hogv a magryaí kormány a megfogadod diszkréciót megszegje és egyébként is ez kétségtelenül nagyobb hátrányt jelenteti volna a magyar állam politikai hitele szempontjából, mint azok a* ala>!a>an vádaskodások, amelyek Magyarország rép iselőinek kény« szerű hallgatása ícMán elharapó íakKifejtette továbbá hogy maga is észlelte, hogy Bomlnia mindig ujabb és ujabb 'órumot keres, hogy a 250. §-ban illáit kötelezettségtől szaoaduljon. Nyomatéiban kijelenti, hogy semmifele magyar kormány elvez segédkezet nem nyújthat és nm fog hozzájárulni ahoz, hogy a magyar népet jóvátételi terhekkel róják meg azért, hogy mások helyett tiztSOTö tuaga semmifél' befolyást nem kiván gyakorolni az úgynevezett optánsügyre. amely egyrésze a 250. §-ból folyó :-5v*teléseknek, mert abból személyReg is érdekelve van. Tudomása van arról, hogy többé-kevésbé burkoltan külföldön és belföldön támadták, hogy mint érdekelt léi, erkölcsi inkompatibilitásba került, tehát nem vezetheti a nemzet ügyelt. A maga részéről komolyan és beható megfontolás tárgyává tette az inkompatibilitás kérdését és arra a meggyőződésre jutott, hogy ez csak akkor következnék be, ha hozzájárulna ahoz, hogy a magyar kormány bármilyen formában is jóvátételi fizetéseket vállaljon el a magyar nép nevében azért, hogy akár őt, akár a magyar állampolgárok bizonyos kategóriáját a magyar adófizetők terhére kártalanítsák. Mivel azonban ehez sohasem fog hozzájárulni^ nem látja (eunforogni az erkölcsi inkompatibilis tás ecetét.