Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-07 / 253. szám

SZEGED. Sserketxtetéo: Somogyi ucca 22. L cm. Teleion: 13—JJ./KladáUvetal, kOlcaenkíinyvlAr «• (egyUoda : Aradi Ucca S. Telefon: 30ö. - Nyomda í,öw Llpól ucca 19. Telelőn • Jft-34. TAviratl é» levélcím: DélmagyarorszAg fzegcr!. тшвшшнпшшш A választók akarnia rA törvényhatósági választásoknak nem ta­nulságnélküli eseménye az, hogy az ország­gyűlési képviselő urak közül többen saját ke­rületükben kibuktak. Ha a titkos és a nyilt szavazás közti kü­lönbséget valaki érzékeltetni akarná, nem is találna ennél demonstrálóbb példát. A kép­viselő urakat nyiltszavazás mellett megvá­lasztják, de titkos szavazással kibuktatják. Országgyűlési képviselők lehetnek, mert a sza­vazás nyilt, de törvényhatósági bizottsági ta­gok nem lehetnek, mert a választás titkos. Ilyen szemléltető oktatás mellett lehet-e még arról beszélni, hogy a titkos választás »sötétbeugrás*, vagy: »a magyar nép jellemé­vel nem fér össze a titkos szavazás«, avagy: »a magyar nép még nem érett a titkos szava­sásra«. A tények állnak szemben a frázisok­kal s az élet tényei a papirosfrázisokkal szemben azt igazolják, hogy a választók nem éretlenek a titkos választójogra. Nem a vá­lasztók ugornának sötétbe a nyilt szavazás eltörlésével, hanem azok, akik a leplezetlenül megnyilatkozó népakarattól félthetik uralmuk «ötéibe ugrását. A nyilt és titkos választások rendszere kö­ícötti különbséget szegedi példákkal is lehetne demonstrálni. A szövetkezett balpárt például az első választókerületben alig tudott négy választót találni, akik a bizalmiférfiak tiszt­ségét el merték volna vállalni. Ennek elvál­lalása nyilt helytállást jelentett s a mai vi­szonyok között, amikor a kormányzati rend­szer majdnem tökéletessé építette ki uralmi helyzetét a társadalom minden tényezője és a társadalom minden tagja felett, alig egy­páran mertek arra vállalkozni, hogy doku­mentálják is a nyilvánosság előtt állásfogla­lásukat. Négy bizalmiférfit alig lehetett ta­lálni, de nyolcadfélszáz választót már lehe­tett. A választóknak hetedrésze nem irta alá az ajánlási ivet. Mit jelent ez? Azt, hogy minden heiedik választó szavazott volna nyílt szavazás mellett a baloldali listára. S ez volt a helyzet a többi kerületben is, ezt a tanul­ságot nyújtják a választások körüli jelenségek az egész városban. A nyilt szavazás — erkölcstelen szavazás. Titkos szavazás mellett sorra buknak el az országgyűlési képviselő urak. Minél kélscgbe­ejtőbbek a gazdasági viszonyok, annál hő­sibb elszántság, heroikusabb elhatározás kell olyan politikának és olyan elhatározásnak a nyilvánosság előtti hitvallására, amelyik a kor­mányzat exponenseinek elismerésére лет szá­mithat. A kormányzat exponenscinek jóindu­lata, a végrehajtó hatalom kezelőinek támo­gatása sok elszerencsétlenedett exiszienciáju ember előtt az egyetlen Jóreménység-foka­ként lebeg. Minél nagyobb a gazdasági le­romlottság, annál kíméletlenebb az államha­talom kezelőivel szemben a függőségi viszony s annál erkölcstelenebb a nyilt szavazás. Mindezek a megfontolások arra intenek, hogy a titkos szav-azás eredményét, a titkos szavazás eredménye állal kinyilatkoztatott akaratát a választóknak dogmaként fogadják azok, akik titkos választás utján jutottak man­dátumhoz. Akik harcolnak a választójog tit­kossá tételéért, azoknak legelső kötelessége az, hogy a választóknak titkos szavazással, te­hát őszintén megnyilatkozott, valódi akara­tát szolgálják. Alkudni, kompromisszumokat létesíteni csak azoknak szabad, akiknek nem a választók tömése s nem a választók töme­Csütörtök, 1929 november 7 Ara 16 fillér £ "V. évfolyam-, Síém ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3-20 vidéken 6i Budapesten 3-GO, ^Ulloldőa 6-4«) pengő. - Egyes szám ára hélktíz­nap 16, vatAt- «9 Ünnepnap "4 llll. Hir­detéseit fel-vétele tarifa szerint. Megfe­(enllc Hétll Kivételével naponta reggel gének titkos szavazáson megnyilatkozott aka­rata adott mandátumot. A titkos választáson kapott mandátum sokkal nagyobb felelősség­gel jár, sokkal fokozottabb lelkiismeretességet követel meg, mint az a megbízás, ami a nyilt választás kinevezéses rendszerében szü­letett meg. A politikai morál nemcsak azért követeli a szavazás titkosságát, hogy a vá­lasztók akaratukat szabadon befolyásolástól és fenyegetéstől mentesen fejezhessék ki, hanem azért is, hogy a választók kinyilatkoztatott akaratát a megválasztottak tiszteletben tart­sák. A választás harcából győzelmesen ki­került akarat képviselete nem függ a meg­választottak tetszésétől. A választásból dia­dalmasan kikerülő álláspont szabja meg a megválasztottak cselekvésének és mag-tartá­sának irányát. Ebben rejlik a titkos válasz­tásnak nagy erkölcsi fölénye minden kineve­zéses rendszer s minden érdekképviselet mel­lett. Ezért van nagy jelentősége a most végbe­ment törvényhatósági választásoknak is. Borsaimas reöülégépkatasztréfa London meSiett A London -berlini utasgép beleakadt a fák koronáiba, amelyek leszakították szárnyalt — Hat halott (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Az angol főváros közelé­ben szerdán délelőtt szörnyű repülőgépka­tasztrófa történt. A gép, amely a London— berlini légijáratot látta el. Caterham közelében lezuhant. A szerencsétlenségnek hat ember­élet esett áldozatul„ A repülőgépnek négyfőnyi személyzete és négy fizető utasa volt. A fizető utasok közül hárman bennégtek a repülőgép kabinjában, a negyedik utas, Kidston angol milliomos, könnyebb sebesülések árán megmenekült. A személyzet közül Rodzinko kapitány és a rádióiéi efonista szörnyethalt, ktssőbb a mecha­nikus is belehalt sérüléseibe. Ernő scham­burg-lippei herceg, aki a gépen másodpilóta volt, súlyosan megsebesült. Kidston elbeszélése szerint a repülőgép a sürü ködben túlságosan alacsonyan repült át egy dombos vidék felett, a gép szárnyai bele­akadtak a fái; koronáiba és a hatalmas ágak leszakították a szárnyakat. A szárnya­szegett gép lezuhant, a benzintartály felrob­bant és a kabin is pillanatok alatt lángba­borult. Kidston ugy menekült meg, hogy még idejekorán kiugrott az "égő kabinból Л jóvátételről és atz optánsporröl nyilatKoszíaK a felsöfpász Külügyi biszoitsúgában „Semmiíéle magyar Kormány nem fon hozzájárulni a jóváté­teli ter$eli&ez" Be/^íen nem taríta inteompafibiJIsnelc as optánspör­ben való érdeUelíségét Budapest, november 6. A felsőház külügyi bi- ! zottsága szerdán délutáo ülést tartott, amelyen Walkó külügyminiszter a párisi jóvátételi tárgya­lásokat ismertette. Báró Szíerénvi József azt fejtegette, hogy egyes hatalmak velünk szeretnék megfizettetni azokat a tartozásokat, amelyeket a békeszerződés bizonyos szakasza alapján magukra vállaltak. A jóvátételi bizottságnak sincs joga a békeszerződés értelmé­ben Magyarországot jóvátételi terhekkel megróni anélkül, hogy mérlegelné a kirovás pillanatában Magyarország fizetőképességét. Ha volt Trianon óta olyan helyzet, amelyben a magyar nemzetnek egy­ségesen kellett helyt állani politikai pártállásra való tekintet nélkül, ugy ez a pillanat most be­következett. Akár yan kifogásunk a kormány po­litikája ellen, akár nincs, függesszük fel kritikán­kat, amig ez a mostani hadjárat befejeződik. Egry Aurél után dr. Papp Géza arra kérte a kormányt, hogy ne engedjen álláspontj-í.ból. Utána Walkó Lajos külügyminiszter ismertette a bizottsággal azokat a feltételeket, amelyek mel­lett Csehszlovákia a hágai döntőbíróság fakulta­tív záradékát aláirta. A kisantánt másik két ál­lama a jegyzőkönyvet még nem irta alá. Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök szó­lalt £el. Kétségtelen — mondotta —, hogy a kor­mánynak ugy kifelé, mint benn az országban kényelmesebb lett volna, ha a közvéleményt a jóvátételi tárgyalások minden egyes fázisáról rész­letesei tájékoztathatta volna, i.iert aljkor n tény­állás ,'smerete feleslegessé tette volna a .magya­rázatokat Nem lehet arról szó. hogv a magryaí kormány a megfogadod diszkréciót megszegje és egyébként is ez kétségtelenül nagyobb hátrányt jelenteti volna a magyar állam politikai hitele szempontjából, mint azok a* ala>!a>an vádasko­dások, amelyek Magyarország rép iselőinek kény« szerű hallgatása ícMán elharapó íak­Kifejtette továbbá hogy maga is észlelte, hogy Bomlnia mindig ujabb és ujabb 'órumot keres, hogy a 250. §-ban illáit kötelezettségtől szaoa­duljon. Nyomatéiban kijelenti, hogy semmifele magyar kormány elvez segédkezet nem nyújthat és nm fog hozzájárulni ahoz, hogy a magyar népet jóvátételi terhekkel róják meg azért, hogy mások helyett tiztSOT­ö tuaga semmifél' befolyást nem kiván gyako­rolni az úgynevezett optánsügyre. amely egyrésze a 250. §-ból folyó :-5v*teléseknek, mert abból sze­mélyReg is érdekelve van. Tudomása van arról, hogy többé-kevésbé burkoltan külföldön és bel­földön támadták, hogy mint érdekelt léi, erkölcsi inkompatibilitásba került, tehát nem vezetheti a nemzet ügyelt. A maga részéről komolyan és be­ható megfontolás tárgyává tette az inkompatibili­tás kérdését és arra a meggyőződésre jutott, hogy ez csak akkor következnék be, ha hozzá­járulna ahoz, hogy a magyar kormány bármi­lyen formában is jóvátételi fizetéseket vállaljon el a magyar nép nevében azért, hogy akár őt, akár a magyar állampolgárok bizonyos kategóriá­ját a magyar adófizetők terhére kártalanítsák. Mivel azonban ehez sohasem fog hozzájárulni^ nem látja (eunforogni az erkölcsi inkompatibilis tás ecetét.

Next

/
Thumbnails
Contents