Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-17 / 262. szám

SEBŐID. SzerheiztOség: Somogyi ucca 22. 1. em. Telelőn: 13-33. - Kladóhlvntal, HBIcíOnliönyviar és legylroda Aradi ucca S. Telefon: 306 NyomdaLIpói ucca 19. Telefon : íö-34. TArlretl és levélcím: Délmagyarország Szeged. V&sáraap, 1929 november 17 Ara 24 flSIér V. évfolyam, ^55. sz&m ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-2C -vidéken és Budapesten 3-60, liUlfííldön 6-40 pengő. — egyes u&m éra hétkUz> nan lti, vasár- és ünnepnap 2-4 »111. Hír« detésete felvétele tarifa szerint. Megfen lentk ">étf<t MIvételévea naponta reggel ! Nincs igaza a sajtónak, még pedig nem is csak az ellenzéki sajtónak, mikor neki támad a kormánynak, amért al fresco ráfestette magát a képviselőház elnöki fogadótermének falaira. Azaz nem is éppen csak magát, hanem a tízesztendős kurzus több jeles államférfiát is. Mert ha csak a ma uralkodó miniszterek deli társasága volna olajba halhatatlanitva, azon el lehetne egy kicsit ejnye-ejnyézni, ámbár ki tudja, van-e abban is valami hiba? Igaz, hogy ezer esztendő óta egyetlen kormányunk se volt még, amely maga gondoskodott volna róla, hogy arcvonásaival és délceg tar. tásával maga ihlesse meg — közpénzen — a freskófestészet művelőit. De ennek olyan magyarázatot is lehet adni, hogy ezer esztendeig a magyar kormányoknak semmi érzékük nem volt a szép kultusza iránt. Aztán maga a freskó, festészet is hibás volt abban, hogy ezer évvel ezelőtt a nomád turániaknál nem volt divatban. Mert például a hét vezér, ahogy ismerjük őket, okvetlenül megfreskóztatta volna magát az utókor örömére. És milyen jó volna az most nekünk, ha a honfoglalók ránk hagyták volna legalább a freskóikat, számolva azzal az esettel, hogy a ránk hagyott országot talán nem tudjuk megtartani! Akkor most mégis volna valamink, aminek a megőrzése egy kicsit megnyugtatná a lelkiismeretünket. örömmel olvassuk azonban, hogy a mai kormányférfiak sokkal előrelátóbbak, mint a hét vezér volt. Ha integer Magyarországot nem tudnak is hagyni a jövendőnek, legalább falkép-másukat ráhagyják. S nagyszivüségüket dicséri, hogy nem szűkkeblűén kezelték a dicsőséget, hanem szélesebb körökben is osztogatták. Nemcsak az aktiv daliák feszítenek a freskón, hanem a nemzet nyugalomba vonult jótevői is, például Pesthy Pál és normann Miksa, meg Csáky Károly. Igaz, hogy mint a tudósítások mondják, a volt kurzusminiszterek közül hiányzik például Nagy Emil és Kállay Tibor, sőt igen valószínű, hogy Hegedűs Lórántot is kifelejtették közülük szimfóniáival együtt. De hát ezt is meg lehet azért érteni. Ezek az izgága emberek, akik időközben destrukcióra szorultak, nem foglalhatnak egy és ugyanazon a falon helyet olyan gutgesinnt, jó magaviseletű fiuk mel lett, mint Mayer János, vagy Bud János. Hiszen még Friedrich Istvánról se olvasunk, hogy mint ősforrás helyet kapott volna Karafiáth Jenő mellett s nagy sajnálatunkra valószínűleg sokorópátkai Szabó Istvánt is kifelejtették, aki pedig igazán egész tömegét a hazának romjaiból való kiemelésére használta fel. De ettől eltekintve, jó dolog ez a freskói estés és bölcs dolog is. Mert nemcsak a magyar freskómüvészetet gyámolítja, ami elsőrangú kötelesség éppen most, amikor úgyse tud mit csinálni a duzzadó erejű ország a sok pénzével, hanem a magyar jövendőnek egy súlyos problémáját is megoldja. Száz év múlva bizonyosan az lenne legfőbb fejtörőjük az akkori magyaroknak, hogy hogy is nézett ki az a Mayer János, meg az a Czeltler Jenő? Most már erre nem lesz semmi gondjuk és bizonyosan áldani fogják az emlékezetünket, hogy legalább ezt a terhet levettük a vállukról és megkönnyítettük azoknak az egyéb terheknek a viselését, amiket elég nagyra méretezve hagyunk rajtuk. Mi nem is csatlakozunk azokhoz a mételxhintő és kutmérgező magyarokhoz, akik még ebből az ártatlan freskóügyből is fegyvert akarnak kovácsolni a kormány ellen. Mi nem vagyunk egy véleményen Friedrich Istvánnal, aki azt mondja, hogy »az önimádásnak ilyen tobzódására még nem volt példa«. Ez, mint az előbbiekben kimutattuk, rosszhiszemű kötözködés. Mi mindent helyben hagyunk, ami már megvan festve. Mi csak azért teszszük szóvá a dolgot, hogy ennek kapcsán a jövőt illetőleg szolgálhassunk egy önzetlen tanáccsal a történelmi freskófestészet állami mecénásainak. Talán akad még üres fal a parlamentben, amelyet freskókkal lehet díszíteni. Talán máshol is le fogják még szedetni az ízléses, nemes gótikus faburkolatot, amelyben még a régi Magyarország lelte örömét s ahelyett freskót fognak művelni. Erre az esetre volna nekünk egy szerény ideánk. Tessék megfestetni azt az öt freskót, amit a magyar történelmi legenda szerint egykor a Mátyás király hazajáró lelke festett fel a budai vár tróntermének a falaira. Ugy tartja a legenda, hogy mikor a nagy j nélkül. a legalkalmasabb arra, hogy az üstökét a ¡markukban tarthassák, akkor jelentkezett náluk egy sose. látott piktor, akinek ugy égett a szeme, mint valamikor Mátyás királyé. És azt mondta, hogy ha őt három napra bezárják a trónterembe, akkor ő annak a falára öt képben ráí'esti a haza jövendő sorsát. Teljesítették is a kívánságát s mikor negyednapon kinyitotlák a tróntermet, a festő már nem volt sehol, de az öt freskó ott volt a falon. Az első kép egy embert ábrázolt, aki fürészeli maga alatt a fát. A második képen egy megszaggatott, rongyos ruháju ember aranykapcát csavargatott a lábára. A harmadikon két meztelen ember tépte, marta egymást foggal és körömmel a magyar szent koronának az árnyékáért A negyedik kép borzasztó nagy tüzet ábrázolt, aímelyiknek a kellős közepén egy ember az égő házból meg akarta menteni a köszörükövet Az ötödik kép a vízözön volt, de — bárka király meghalt és az ország főrendjei azon ta- ! Hát adhatnak fel freskófestőknek ennél alnakodtak, ki lenne a trón-oretendensek közt ' kalmasabb témákat a mai Magvarország urai? Bulgária tüntet a jóvátétel ellen Szünetel a kfízlekedés, az Ozletekl bezárják (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szófiából jelentik: Hétfőn délelőtt a bolgár fővárosban a jóvátétel ellen fognak tüntetni. Az üzleteket és gyárakat tíz és tizenkét óra között bezárják, a közlekedést negyedórára szüneteltetik, azonkívül egész sereg tűntető gyűlést tartanak, hogy felhívják a külföld figyelmét arra az igazságtalanságra, amit jóvátétel címén Bulgária ellen akarnak elkövetni. Kállav Miklés a Mm mmk ixirezásáf felentefte be a Tiszántúli Mezffgazdasági Kamara közgyűlésén (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.") Debrecenből jelentik: A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara szombaton tartott közgyűlésén feltűnő bejelentést telt Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár, aki eddig a kamara elnöke volt. Bejelentette az államtitkár, hogy a kormány kebelében megérlelődött az a terv, hogy a bum árát a mai bizonytalansággal szemben fixirozza, hogy ezzel a mező- • gazdaságot rentábilissá tegye. Ezt a tervet más mezőgazdasági terményekre is ki fogják terjeszteni. Előreláthatólag a kereskedelemügyi államtitkárnak ez a nyilatkozata, amit világosabban nem körvonalazott, nagy diskussiót fog maga után vonni. prágai német diákok tüntetése a numerus clausys ellem Prága, november 16. A szakszervezetek székházában kommunista diákok nyilvános diákgyűlést hivtak -egybe a főiskolai hallgatók kedvezőtlen szociális helyzetének megvitatására. Az ülésen különböző pártállásu és nem zetiségü diákok vettek részt. Az ülés lefolyása igen viharos violt, úgyhogy a rendőrségnek kellett közbelépnie és a termet kiürítenie. A német ajkú főiskolai hallgatók az ülésről a Vencel-térre vonultak, ahol viharosan tüntettek a numerus clausus ellen. Megnyugodott a newyorkl tőzsde Stabilizációs kísérletek a vezető ériékek megszilárdítására London* november 16. A vezető newyorki bankok tegnap este a Morgan-cég helyiségében értekezletet tartottak. A Morgan-ház egyik főnöke kijelentette, hogy a tőzsde a közelmúlt napokban már normális volt s komolyabb nehézségekről nem is lehet szó. Hozzátette, hogy több stabilizációs kísérletről értesült, amelyek a vezető értékek megmentésére irányulnak. Hoover elnök ujabb nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy a kormány a magánvállalatokkal együtt lépéseket tesz az ország jólétének meamentésére.