Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-16 / 261. szám

p^^novemBer^lS^ ben kllöja ffH tgváMrals ** áfa . . 28 fillien és minőségben indor sugArut 3. szim. 3-21. 6G1 tásokat ban vállalunk. 1.136 pnnif Csekonlls *» KSKU, KIM qcca »nr«WL iSzBnségel, hopy hus é» olcsóbbodása folyt«« ei étíap sie20. e Oroszlán ucca 1, raktárak) tfvbnn 417 Hál. Klíttnö JÓ, 1 Hícr 89 fillér Canner Mihálynál Széchenyi tór. 05 SS. SZEGED Telefon 469. a, zsineg, isz «i- tenni* h<UO, lornaszerek »> ;aphnló K^ ros törvényhatósági tóL tés. Szeged sz. kir. vátsága folyó évi no* rendkívüli közgyü" Ivárosi elemi leányáét: 930. évi útalap költirozatok ellen jeleö vető njyitól számi' [•mesteri hivatal hatóságokhoz fek^ törvényhatósági bi' 1-én, aogyi Szilveszter, tadóhivatalától^. deímény. 63-71. 9-ai érte'' városi adóhivatal 6 15-én reggé1 9 eltel CSCY ucca 1. 5ZÁLTI székek, divá, csillárok stb. egtöbbet igérŐne* tleges sikertclc^ írolt ingóságon. • 25-én reggé'9 jlfel egtöbbet ioérőneK etre eladatnoK. k-ember hó éro^l adóhíva«8' ZI OK JÓZSEF* oa Déliuagy«^ j. . könyvnyomdái tv MOia/ SZROBD. SzerketilOtéo: Somogyi ucca L em. Telefon: 13-33.^KladOhlyntal, kölcsönkönyvtár «* Jegyiroda Aradi Ucca S. Teleion: 306. - Nyomda - l'lw Hpól ucca 1«. Telefon • lft-34. TAvIralI lerílclm: DeimagyaronzAg Szeged. Szombat, 1929 november 16 Ara 10 fillér V. évfolyam, 234. szám ELÖFIZETtS: Havonta helyben 3-20 ndeicen e* Budapesten 3-00, hUltUld»« 0-40 penge. * Egye* izAm Ara hftlköinap 16, vatAr- et Ünnepnap 24 HU. Hlrdelések felvétele tarifa (cerlnL Megjelenlk héllrt kivételével naponta reggel A kisgyűlés szervezete A közgyűlés megalakulásának egyik legjelentékenyebb mozzanata a kisgyűlés szervezetének megalkotása lesz. Mint a Délmagyarország ma hirt adott róla, a város vezetői a kisgyűlés szervezetének megalkotását ugy tervezik, hogy a kisgyülésnek a törvényben megengedett legmagasabb számú taglétszáma legyen, huszonnégy tagja, melyből tizennyolcat a közgyűlés választ, hatot pedig a tőrvényadta jogánál fogva a főispán nevez ki. A szabályrendelettervezet 6zerint pedig a tizennyolc választott tagból legalább négynek a választott tagok sorából, legalább négynek a virilisták közül és legalább kettőnek az érdekképviseleti tagok sorából kell kikerülnie. A' szabályozásnak ez utóbbi módját nem tartjak szerencsésnek. A törvény 6zerint a közgyűlési tagság jogcíme között a jog gyakorlása szempontjából csak ott van különbség, hogy a szakhivatalok vezetői nem lehetnek a kisgyűlés tagjai. Az egyetlen különbség, ami ezenfelül a törvény alapján megtehető, sőt megteendő, az a kisgyűlés tagjainak a küldetés és választás jogcíme vizsgálatában található meg. Ámde, ha a törvény különbséget tesz, különbséget kell tenni nekünk is. A törvény biztosítani akarja, hogy a különböző kategóriák választottjai és képviselői a kisgyülésben is képviseletet kapjanak. Ilyen körülmények között ezt a törvényben engedélyezett Utolsó alkalmat nekünk is fel kell használnunk a különböző jogcímek suly, és jelentőség különbségének összevetésére. Nem helyes a Szabályozásnak az a módja, mely a választott tagok legalacsonyabb számát négyben jelöli meg. Könnyen megtörténhetik, hogy a legalacsonyabb szám egyben a legmagasabb is lesz s a virilisták és érdekképviselet kiküldöttek közös listája a választottak közül a szabályrendeletben meghatározott számnál többet nem is juttat majd be a kisgyülésbe. Nézzük a konkrét szegedi esetet: harmincötezer választó ugyanannyi képviselőt küld a törvényhatósági bizottságba, mint amennyit négyszázharminckét virilisválasztó. Akiben csak egy csöpp fogékonyság van a demokratikus követelésekkel szemben, az nem fogja egyenlő jogcímnek tekinteni a harmincötezer és a négyszázharminckét választó választását. Ennek észszerű konzekvenciája az, hogy legalább a szabályrendeletben kell biztosítani a választottak méltó száUiu, megfelelő arányú képviseletét a kisgyütésen. A közgyűlés többsége kialakulhat a virilistáknak, az érdekképviseleti tagoknak, a szakhivatalok vezetőinek egyetértéséből s igy könnyen megtörténhetik, hogy a szabályrendeletben megszabott számnál több választott törvényhatósági bizottsági tag nem is kerül juajd be a kisgyülésbe. Ez pedig nem a vá1 Osztott bizottsági tagok sérelme lenne, hanem ® választóké. Végtére is, ha a kisgyülésnek huszonnégy tagja van a tisztviselőket nem számitva, akik hivatalból tagjai lesznek, még a,mak lehetőségét is ki kell zárni, hogy harmincötezer választót, a város egész népének ^viseletét a kisgyűlés tagjai számának csak e8yhatod része reprezentálja. . Ha erre az aggodalomra az lesz a válási, ez a helyzet úgysem fog bekövetkezni, j>kkor kész erre az ellenvetésre is feleletünk: azt a lehetőséget is ki kell zárni, hogy bekövetkezzék. Politikában még nagyobb ^hitetlenséget is láttunk bekövetkezni valóságnak. Ezt a kérdést nem a mai adottságok szerint kell megoldani. Ugy véljük, legalább nyolc helyet kell szabályrendelettel biztosítani a választott tagok számára, ha egy töredékében legalább hűek akarunk maradni azokhoz a demokratikus elvekhez, melyeket a választások előtt pártkülönbség nélkül hirdettünk és hirdettek a jelöltek. Miért félnek a néptől, — kérdezte Apponyi Albert gróf. Miért félnek a nép választottjaitói, — kérdezzük most mi. Végtére is ez a kérdés nem pártkérdés, mi minden választó számára, pártállására való tekintet nélkül, követelünk annyi jogot, hogy vádasztottját ne szo- ! rithassák félre s harmincötezer választó jo- j gának gyakorlását ne jelentéktelenitsék el azzal, hogy négyszázharminckét választó szavazatával egyforma súlyúnak tekintik. Ez nem pártügy, nem pártkérdés, ez a demokrácia ügye, amit védelmezni kell azok között a példátlanul szük keretek kőzött is, melyeket a törvény vont meg a választók akaratának érvényesülési területét kijelölve. Ugy gondoljuk, nem frázis az, hogy a közgyűlés uj szellemet hoz a város életébe. Ez az uj szellem nem ölthet testet olyan szabályrendeletben, mely a város népének képviseletéről nem gondoskodik megfelelő módon. Már csak ezért is módosítást követel a kisgyűlés összetételéről alkotott szabályrende.lettervezel. Garami Ernő nagy beszédet mondott a szocialista pártválasztmányban Egységes demokratikus front haladéktalan kiegészítését hangoztatta „Magyarország addig nem számithat a külföld segítségére, amig nincs demokrácia" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pénteken este a szociáldemokrata párt országos pártválasztmányi ülést tartott, amelyen hazatérésük óta először vettek részt Garami Ernő, Buchinger Manó és Weltner Jakab. Karclics Kálmán megnyitójában melegen üdvőzelte őket, majd lelkes ünneplésben részesítették Garami Ernőt, aki nagy beszédet mondott. Első gondolata — kezdte — visszaszáll azokhoz, akiket Bécsben és Párisban hagyott, akiknek visszatéréséért mindig küzdeni fogt Ezután a magyarországi helyzettel foglalkozott, amiről megállapította, hogy nagyon kiélezett A gazdasági bajok ezernyi oldala mindenkit a földre sujt. Speciális magyar bajok ezek, amelyekért a jelenlegi kormányzat felelős. A küllőid ugy látja — folytatta —, hogy Magyarország nem akar hozzá hasonlítani, a magyar kormány pedig nem hajlandó tudomásul venni, hogy addig nem számíthat 4 külföld szimpátiájára és megértésére, amig nem lesz demokrácia. Demokrácia pedig nenj lehet addig, amig nincs meg az egységes de• mokratikus ellenzék. Első feladat tehát: a demokrácia táborának egységét megteremteni. Az első lépése ennek a tábornak az általános titkos választójog megteremtésére kell irányulni lát a közszabadságok helyreállítására. Olyan kormányzatot kell megteremteni, amely a szomszédos államokkal leül tárgyalni. Azzal végezte be beszédét, hogy a szociáldemokratáknak harcolni kell a bolsevizmus ellen. Utána iBuchinger és Weltner beszéltek, majd a törvényhatósági választások ügyével foalal. koztak. A magyar Jóvátétel Lon'don, november 15. A Financial News a keleti jóvátételekkel foglalkozva megjegyzi, hogy a konferencia nehézségeinek közvetlen oka a magyar kormány ragaszkodása az optáns ügy külön elintézéséhez, azonban ennek eliminálása esetén a konferencia más okból jutott volna holtpontra, mert Bulgária, vagfl Ausztria nem egyeztek volna bele a tartozásuk felemelésébe, Magyarország pedig, igen természetesen, nem hajlandó a már érvényes megállapodás módosításához ellenszoloáltatás, nélkül hozzájárulni. Román írónbeszéd — a magyar Jóvátételről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A kamara és a szenátus ma délben tartott együttes ülésével nyilt meg a parlament uj ülésszaka, amelyet a régenstanács nevében Miklós herceg nyitott meg. A felolvasott trőr.bcszéd egész sereg javaslatot sorol fel, amelyeknek a segítségével a kormány a ma megkezdett ülésszak tartama alatt is folytatni akarja az ország politikai, gazdasági, pénzügyi és társadalmi konszolidálásának müvét MegnyiU a parlament uf ülésszaka A trónbeszéd foglalkozott az osrtrák, a magyar és a bolgár jóvátétel kérdésével és annak a reményének ad kifejezést, hogy »az igazságosság szempontja és a béke konszolidálásának őszinte vágya meg fogja törni a Jó* vátételi kérdés igazságos likvidálásával szemben jelentkező ellenállást« és hogy a Népizővétség égisze alatt egy uj éra kezdődik: az európai államok békés együttműködésének korszaka.