Délmagyarország, 1929. november (5. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-14 / 259. szám

DfX.M »f.VAROK^AG • wwrti sffg'iHggyyjggraTgagawi l):.t"t>»wi»,nrx katonatisztek is csak emberek és nem angyalok. Szilágyi Lajos: Ebben tökéletesen igaza" van! Vissza kell álütani « régi rendszert! Fábián Béla: A polgári birák is vannak olyan jó birák. mint a katonai birák. Mi az oka annak, hogy hatáskörükből ki akarják vonni a polgárságot? Mindenütt polgári birák Ítélkeznek nem kaior.ai természetű ügyekben katonák fölött is. Patacsi Dénes és báró Láng Boldizsár után Bródy Ernő következett. Tiltakozik az ellen, hogy békeidőben háborús intézkedések érvényesülhessenek. A katonatiszt fegyverhasználati joga önbíráskodást statuál. A polgári jogos önvédelemről szóló szakaszban bent foglaltatik a katonatiszt is, nem kell tehát neki jogosítványt adni. Láng Boldizsár báró: Három év muiva kapjon elégtételt egy katonatiszt? Erdély» Aladár Láng felé: Hát ugyanez a poIgárokra nem sérelmes? Bródy Ernő: A szerkesztőségi ügyekben is külön jogot kapnak a katonatisztek. A sajtójogi fokozatos felelősség elvét ugyanis a katonai büntetőtörvénykönyv nyersen áttöri és kimondja, hogy a katonai büntetőtörvénykönyv szerint a ka onai egyénekkel szemben megszűnik a fokozatos felelősség. Slrausz István: Ilyen privilégiumot nem lehet adní'seiT* 1 kinek, csak diktatúrában. Bródy Ernő: A katonai büntelőtörvénykönyv ne vágjon bele a polgárság területére. Ne állitson külön kasztrendszert. Az ország területén csak egységes birodalom lehet, a jog, akár polgárról, akár katonáról van szó. Zsffvay Tibor igazságügyminiszler válaszolt a felszólalásokra. Ezt a törvényjavaslatot — úgymond — csak az örök ellentmondás szelleme mondhatja időszerűtlennek. — Drákói jogszabályokat ebben a törvényben sem keresni, sem találni nem lehet. Elégtétellel állapítja meg. hogy egy-két pont kivételével, minden felszólaló szükségesnek tartotta a törvényt. Gál Jenő: Ebben az egy-két paragrafusban van * törvény lényege. (Ideges mozgás.) Zsltvay Tibor igazságügyminiszter: .Togi szempontból nem megfelelő a husz éven aluliak halállal való büntetése, de katonai szempontból helyes. Elismeri, hogy a botbünletés paragrafusánál a bizottságban történt változtatás nem volt szerencsés, de reméli, hogy a honvédelmi miniszter sem l'og elzárkózni az elől, hogy a bizottsági szöveg helyett az eredeti szöveg visszaállíttassák. Jogász botbün'e'vést nem védhet. Elfogadásra ajánlja a javaslatot, beszédét holnap folytatja. Ezután áttértek az Interpellációkra. RasSay Károly: A dunamelléki református egyház Sári községben lévő birtoktestének haszonbérletét teszi szóvá. Egy 1300 holdas uradalomról van szó, amelyet 1925-ben Horváth János nyug. jegyzőnek adtak ki bérbe 12 esztendőre Peslhy Pál akkori Igazságügyminiszter jótállása mellel!. Horváth János a szerződés megkötése után nehézségekbe került, a bérletet átvenni nem tudta s ékkor a bérletet az Igazságüg.yminisz'ériurn vette haszonbérbe. Zsltvay igazságügyminiszler hangsúlyozta,, hogy bűnügyi szempontból kiván az interpellációra válaszolni. Az igazságügyminisztérium már a háború előtt is bérelt birtokot, hogy bizonyos elitéltek ott töltsék ki szabadságvesztés büntetésüket. A minisztérium arra a meggyőződésre jutóit, hogy a háború előtt vásárolt birtoka teljesen elégtelen egy agrárországban, ahol a bűnözők nagyrésze az agrártársadalomból kerül ki. Ezért bocsátkozott a minisztérium a bérletbe. A haszonbérleli szerződés a minisztériummal szemben nem lett súlyosabb, sőt enyhébbe telték, amit az is bizonyít, hogy a mai nehéz viszonyok között a bérlet N10 ezer pengő liszla hasznot hozott az elmúl! esziendoben. Rassay Károly megnyugtató kijelentést kért olyan irányban, hogy a minisztérium nem köt a jövőben olyan jogügyletet, amelyben a miniszter érdekelve volna. Ilyen kijelentést nem lehel, mert erre niacs ¡s szükségItassav Károly nem vette tudomásul az igazságügyminiszter válaszát, hangsúlyozva, hogy nem anyagi, hanem etikai kérdésről van szó. Peslhy Pál személyes kérdésben szólalt fel s ismertette a haszonbérleti szerződés megkötésének történetét, szemben Rassay Károly állításával. Ezután Kólhly Anna interpellált a hadirokkantak felülvizsgálatáról és több ezirányu panaszt tett szóvá. Kifogásolta, hogy a járandóságokat a felülvizsgálat következtében sokhelyütt csökkentették, különösen azoknál, akiknek nem voll protek!oruk. A hadirokkanttörvény gyors beterjesztését sürgette. Vass miniszter tiltakozott az ellen, mintha a crqtekció >zeixoet Jáiszsjaa a rolikaatűayek elbírál ' lásánál Hangsúlyozta, hogy a járandóság a 100 százalékos rokkantak kivételével csak arra szolgál, hogy pótolja a megcsökkent munkaerőt. A felülvizsgálatok után az 50 százalékos rokkantak száma 22 ezerről 31 ezerre, a 75 százalékosokét 6800-ról 9 ezerre, a 100 százalékos rokkantaké pedig 2087-ről 2615-re emelkedett. Pénzértékben 1020 novemb'?;- 14. - J'i ' .J.. * -U ««U» i .»',»'W 1 ez körülbelül négymillió többletet jelent az államnak. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a felülvizsgálatnál nem vették volna figyelembe az irányadó szempontokat. A hadirokkanttörvény munkában van, de beterjesztésére csak későbbt Időpontban lehet szó. Az ülés félnégy órakor ért véget A csehszlovákiai magyar pártok n®m tárgyalnak a kormánnyá! addig amis meg nem könnyetek a feSvidéki magyarság IteSyze&éf (Budapesti tudósítónk telefon jelentésé.) Prágából jelentik: Az uj polgári koalíció megalakítására vonatkozó tárgyalások egyre nagyobb akadályokba ütköznek. A magyar ellenzéki pártok semmiféle körülmények között nem hajlandók lehetővé tenni a kormányképes többség megalakítását, ha nem kapnak határozott garanciákat a felvidéki magyarság helyzetének könynyitésére. Szentiványi képviselő a magyar nemzeti párt vezére, aki legutóbb meghívást kapott Udrzal dezignált miniszterhez, lemondta a meghívást és közölte Udrzallal, hogy egyelőre nem tudja, mikor mehet Prágába. Szenliványi a Prager Tagblatt tudósítójának a következőket mondta: — A magyar ellenzék nem vesz részt a tárgyalásokban mindaddig, amig nem kap bizonyságot arra nézve, hogy az uj kormány véglegesen rendezi a magyar kérdést. Taktikai célokra az ellenzéki pártok nem adják oda magukat. A magyar nemzeti párt céljai sokkal messzebbmenőek. A nemzetiségi kérdés megoldását, a kisebbségi jogok megadását csakis a nemzetiségek autonómiájában látja. Szimpátiával kiséri a tót testvérek autonomista mozgalmát, követeli azonban, hogy a tót autonomía megvalósítása esetén a magjarság nemzeti életének feltételeit Is biztosítsák. Wambach Katalin tel! vallomás! a RombachHsiccaf gyilkosság tárgyalásán Budapest, november 13. A Rombacb-uccai gyilkossági pör mai tárgyalásán elsőnek Szemere Béla igazgató-főorvost hallgatták ki. Elmondotta, hogy a Brandl-gyerekeket külön-külön helyeztette el a kórházban." Vallomása ellentétben áll Wallenstein vallomásával. A pör koronatanúját, Wambach Katalint szólította ezután az elnök, aki elmondotta, hogy miként ismerkedett meg és miként lett felesége Wallenstein ödönnek. Tudomása van arról, hogy Wallenstein Tóth Lajossal együtt járt lopni. Wallenstein ödön mesélte el neki a gyilkosságot teljes részletességei, azután megfenyegette, hogy megöli, ha szólni mer. Wallenstein kijelentette, hogy az elmondottakból egy szó sem igaz. A szembesítés eredménytelen maradt. Elrendelik Wambach Katalin niegesketését A következő tanú: dr. Barlha György ügyvéd, aki a Valeró-uccai ház eladása során volt jogi képviselője Wambach Katalinnak. Védence sokszor említette neki, hogy az ő ura egész Középeurópa leghíresebb feasszefurója. Szűcs Jánosné, Tóth Lajos anyja áll ezután a bíróság elé. Azt állítja, hogy az ékszerek férje hagyatékából valók, a pénzt ők keresték. A tárgyalást holnap délelőtt folytatják. Molnár Erz&élbeí vúdol, Koncz alhadnagy íovdbb tagad JS&snefíy Jtésszurást ialálíaR Konczné Qolttestén Győr, november 13. A győri gyilkosság ügyében Molnár Erzsébet szerdán délélőtt fenntartotta vallomását, hogy ü gyilkosságban Konc: Vilmos volt a segítőtársa. Ezzel szemben Koncz Vilmos 1Ö0 százalékban alibit bizonyított. Igazolják őt lársai, a laktanya főorvosa, a laktanya őre és még többen. Megállapítást nyert, hogy a gyilkosságot este háromnegyed 9 órakor követték el és Koncz Vilmos fél 10 óráig nem hagyta el laktanyai szobáját. Valószínű, hogy a leány csak azért vádolja Konczot, hogy más valakiről elterelje a figyelmet. Annyit már sikerült megállapítani a rendőrségnek, hogy a leány nem egyedül követte el tettét, hanem segítőtársa volt. Gritzmann Gyula rendőrtanácsos vezetésével egész nap folytatták a nyomozást. A rendőrségi vizsgálat ujabb döntő eredményt nem hozott. Az esti órákban a tett színhelyén ujabb vizsgálatot tartottak a letartóztatott Molnár Erzsébet jelenlétében, aki itt is megismételte Koncz ellen tett ter* helő vallomásátElőadása a gyilkosság lefolyásáról megegyezett a rendőrségen tett első vallomásával. Ezidőszerínt Koncz a katonaság őrizetében van, még mindig tagad. A frissen köszőrült késekre vonatkozóan azt vallotta, hogy azokat a múltkori disznóölés alkalmából köszőrülték meg. Amikor a szakértők megállapították, hogy legkorábban nyolc nappal ezelőtt élesítették a késeket, azt állította, hogy ismét disznóölésre készültek. Egyébként a köszörilfiscs szolgáló eszközökéi megtalálták Molj nárék lakásán. Koncz jobblába talpán az orvos foltokat talált, amelyekről a vegyvizsgálat megállapította, hogy vér'foltolc, de ebben a tekintetben szükségesnek' tartja ellenpróba megtartását. Az orvosi vizsgálat egyébként megállapította a boncolás eredménye alapján, hogy a gyilkosság este 9 óra tájban történt. Az asszony holttestén 11 szúrást találtak, nyakán, mellén s más részeken, ezek' k&zül három halálos. A legnagyobb vágás a nyakán van, mely a gégét is átvágta. A halál a boncolás adatai szerint percek múlva következelt be. egy budapesti szmház kapuit Budapest, november 13. A budapesti színházi dekonjunktúra szomorú állomáshoz érkezett. Szerdán délben bejelentetlék, hogy Budapest egyik legnépszerűbb szinháza, a Fővárosi Operettszínház nem tart több előadást, kapuit bezárja. Faludi Sándor igazgató lemondott állásáról. Ebben a színházban mulatták be az elmúlt évben a Három Gráciát, a Pompadourt, a Nótás kapitányt, a Halló Amcricát, a Zenebonát, stb.. Az utolsó időben egyre-másra következtek be a balsikerek, a színház nem bírta tovább a gazdasági válságot, — nem tart több előadást. A kibontakozásra megindultak a társyaláspk,