Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-10 / 230. szám

57.EOEIJ. Szerkesztdiég: Somogyi ucca 92. L em. Te!e>on: 13-33. ^ Kiadóhivatal, bHIcsönkíJnyvfAr es Jegyiroda .- Aradi Ucca S. Teleion: 306. Nyomda : ( iiw Lipól ucca 19. Telefon • 16—34. TóvírnJl C* levélcím: Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1929 október 10 Ara 1© fillér ' "lyC V. évfolyam, 2S2. szám BffiB9HHI ELŐFIZETÉS: Havonta helybea 3'2ÍI, vidéken és Budapesten 3-60, »UlfiUdíSn «>•4(1 pengő. -- Egyes szám ára hétköznap Jt>, vasár- és ünnepnap <111. Hír* deíések felvétele tarifa szerint. Megje!en!k >iélf6 kivételével naponta reggel. B községi adóztatás ellenőrei I. A választási harc kortesbeszédei közöl komolyságban és jelentőségben kiemelkedik az K beszéd, arait a napokban a Szövetkezett Balpárt egyik népgyülésén a városi vagyon ke•elése módjáról s a városi adóztatás terén (észlelt jelenségekről mondott el a szónok. Az Igazságokat nem lehet kortesszólamokká jelentékteleniteni; bármilyen éles lenne is a választási harc s bármilyen magasra csapnának Ss föl a személyi ellentétek hullámai — minderről azonban szerencsére nincs szó, nem a fékezhetetlen szenvedély, hanem a józan és hűvös megfontolás szabja meg a harc ütemét lés hangját, — az igazság jelentősége akkor is teljes értékű figyelmet követelne a maga számára. Az utolsó években valóban különös jelenBégeket mutatott a közvagyon kezelésének az a kissé szabados módszere, ami a szegedi közigazgatásban lábra kapott. Példanélküli jelenség, hogy Szegeden éveken keresztül nemcsak a törvény ellenére, hanem kormányhatóisági tilalommal dacolva szedték a fogyasztási illetékeket s a végrehajtás kényszerével szerezték be azt azoktól, akik fizetni kötelesek nem voltak. Példanéiküli jelenség az is, hogy szabályrendeleíi intézkedés, sőt közgyűlési határozat nélkül, egyszerű szóbeli utasitásra szedték "Szegeden éveken keresztül és szedik még ma is a leltározási illetékeket. Példanélküli jelenség az is, ahogy Szegeden a kövezetvámot kezelték éveken keresztül: ebben az évben tizezerpengős tételekben fizették vissza a helytelenül beszedett kövezetvámot reklamáló fuvarlevél felülvizsgáló irodának a szabálytalanul beszedett kövezetvámot. Ezek a jelenségek többé-kevésbé ismertek voltak már, ehez azonban hozzájárult most az is, amit a város által kisajátitott földterületek adóztatási ¡viszonyairól hallotunk. A város három évvel ezelőtt vette birtokba a tanyai vasút céljára szükséges területeket, évek óta közlekedik már a tanyai vasút, de a kisajátitott birtokicszek után még mindig a régi tulajdonosoktól szedi a város az állami és községi adót. A tulajdonosoktól a tanyai vasút épiíkezési költségéhez nem követelnek hozzájárulást, de ilyen burkolt formában mégis fizetésre kötelezik az érdekelt tulajdonosokat. Ez azonban csak 3—4 év óta tart igy, az alsóközponti müut azonban már harmincöt év óta készen van, de az alsóközponti müut céljára kisajátitott területek után még mindig a régi tulajdonosoktól s a régi tulajdonosok leszármazóitól és jogutódaitól hajtják be az állami és városi adókat. Az alsótanyai müut még mindig nem a városé. Ugyanez a helyzet a csorvai müutnál is, huszonöt éven keresztül mennyi városi és állami adót kellett fizetőtök azoknak, akiktől a csorvai müut részére a város a szükséges földterületeket elvette. A város kénytelen volt visszafízeümi a jogtalanul beszedett kövezetvámokat, kénytelen rvolt visszafizetni a törvényellenesen behajtott fogyasztási illetékek egy részét, kénytelen lesz .visszafizetni a szabályrendelet és közgyűlési ^határozat nélküli, tehát jogtalanul szedett leltározási illetéket is s kénytelen lesz visszafizetni azokat az adókat is, melyeket az évtizedekkel ezelőtt elvett földterületek után hajtott és hajt be a régi földtulajdonosoktól. .Aligha tételezhető föl, hogy a város ily módon kényszerkőlcsönhöz akar jutni polgáraitok holott valójában nem történik más, mert a jogtalanul behajított adókat és illetékeket úgyis vissza kell fizetni s jogtalanul behajtott adókkal és illetékekkel a város abban az esetben sem gazdagodhatik, ha a járatlanság, vagy közömbösség belenyugodna is a közteherviselésnek ebbe a specifikus szegedi rendszerébe. Ily jelenségek láttára minden pártpolitikai elfogultság nélkül is azok mellé kell állni helyeslésünkkel, akik hatályosabb ellenőrzést, éberebb kritikát s bátrabb közszellemet sürgetnek a város életében. Ahol egymás után és egymás mellett a törvénnyel összeegvezhetetlen ennyi jelenség mutatkozik, ott már a felelősség súlyát nem lehet azzal enyhíteni, hogy mindez csak szórványos eset. Az egyértelmű jelenségek azt mutatják, hogy itt már rendszerré vált a közteher viselésének az a módja, aminek megnyilatkozásait sem a törvénnyel, sem a .joggal összeegyeztetni nem lehet. A város polgárságát a tőrvényesen kivetett és törvényesen behajtott közterhek úgyis öszszeroppanással fenyegetik, tekintélyes és jóhirü cégek egymás után roppannak össze, — ily körülmények között kétszeres bün a törvényes adók súlyát a törvénytelen adók súlyával fokozni. A törvényhatósági bizottságban soha egyetlen hang nem tiltakozott a községi adóztatásnak e különös módjai ellen, a törvényhatósági bizottság tagjaiból vagy a készség, vagy a bátorság, vagy az észlelés képessége hiányzott. De lehet-e a vagyonkezelésnek ellenőre, lehet-e a közteherviselés rendszerének irányitója és bírálója az. akiből ezek a képességek hiányoznak. A régi törvényhatósági bizottság tagjai nem adtak beszámolót tizenhat év alatti tevékenységükről. Ezek a mulasztások azonban minden beszámolónál érthetőbb nyelven beszélnek. A' város polgársága nem ajándékozhatja meg j bizalmával azokat, akik tizenhat éven keresztül nem tudták bebizonyítani azt, hogy erre a bizalomra méltóak. A Masarylc-nyllatlcoseai Magyar illetékes Hely szerint a kormány soha sem ía* paszlalí komoly lépést a csehek részéről — A cseh kormány szerdán ufabb cáfolatot adott ki MI történt a. brucki és a martenbadi tárgyalásokon ? (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A nyilvánosságot ma is élénken foglalkoztatja a Masaryknyilatkozat ügye. Rajniss Ferenc ma ismét nyilatkozott és részletesen elmondotta a Masarykbeszélgetés részleteit, amikor megismételte a dr. Pályi Edének tett kijelentéseit a békés revízió lehetőségéről. Ma egyébként ujabb részletek is kerültek nyilvánosságra Bruck-Királyhidán már 1921 májusában tanácskozások voltak, amelyen a magyar kormányt Teleki Pál, Grati Gusztáv, Walkó Lajos és még többen képviselték. Csehszlovákiát Benes és Holovec kereskedelmi miniszter reprezentálta. Később Marienbadban folytatták a tanácskozásokat Jól informált körökben igy vázolták a helyzetet.' A magyar kormánynak a csehszlovák kormánynyal a brucki és marienbadi tanácskozások során komoly tárgyalások folytak a trianoni szerződés okozta helyzet rendezéséről és mindazokról a kérdésekről, amelyekről később Masaryk elnök ngilatkozott. Ezek a tárgyalások nem jártak eredménnyel és azóta ujabb politikai és territoriális fellegi tárgyalások nem voltak. Illetékes helyen ezzel szemben azt mondották, hogy a magyar kormány a csehszlovák köztársaság kormánya részéről soha komoly szándékot nem tapasztalt arra vonatkozólag, hogy konkrét tárgyalásokba bocsátkozzék területi kérdésekről, ami különben teljesen megfelel a cseh kormány mindig hangoztatott politikájának is, amely szerint ő a trianoni szerződés megmásithatatlanságának alapján áll. Ma este egyébként a cseh kormány ujabb cáfolatot adott ki, amely a következőképen szól: »Dr. Pályi magyar újságírónak a Pesti Napló október 6-i számában megjelent nyilatkozatával kapcsolatosan, melyben Rajniss doktornak Masaryfc elnökkel folytatott állítólagos interjújának hitelességét az 1923-ban lefolyt saját interjújához való összehasonlítással igyekszik támogatni, a Cseh Távirati Irodát felhatalmazták az alábbiak közzétételére: Dr. Rajnissnak Masaryk elnökkel folytatott állítólagos interjúját tegnap "hivatalosan megcáfolták. Dr. Pálvinak azzal a kísérletével szemben, hogy az 1923. évi interjújával kapcsolatosan ujabb vitát kezdjen, elég arra rámutatni, hogy ezt az interjút dr. Benes külügyminiszter a külügyi bizottság ülésén még ugyanabban az időben megcáfolta. Amikor 1927-ben dr. Pályi egy cikke nyomán a magyar sajtóban ujabb vita kezdődött, a Cseh Távirati ,Iroda 1927 október 19-én kiadott nyilatkozatával az interjút njból megcáfolták. Ezekre a határozott cáfolatokra való tekintettel semmi oka sincs annak, hogy az ügyre újra visszatérjenek s ezzel szemben állást foglaljanak. . Haniu Constantln Saraceanut választatta meg régenstanácsi tagnak Az ellenzéki párfok felháborodással fogadfák Saraceanu megválasztását kilenc szavazatot Napolt Caro] (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A nemzetgyűlést ma délelőtt 10 órára hívták egybe, azonban csak 12 óra tájban lehetett megnyitni az ülést, mert Maniu előzetesen audiencián Jeleni meg Mária királynénál és a két régensnél. Amikor Maniu megjelent • parlament üléstermében. a képviselők és szenátorok nagy ovációval fogadták. Ezután Pop-Csicsó István elnök megállapította, hogy 186 szenátor és 311 képviselő jelent meg, vagyis a nemzetgyűlés tagjainak háromnegyedrésze, tehát az ülés határozatképes. Majd Maniu miniszterelnök szólalt fel és kegyeletes szavakban elparentálta Buzdugán régenst. Jorüa és Lupu felszólalása utáu Hans dttó Kóílv