Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-06 / 227. szám

> SZBOED. SzerkesztűMg: Somogyi ucea 22. L cm. Telelőn 13-33. ' Kladóhlvnial, naicaOnlcOnyviar és Icgylrodn Aradi ncca S. Teleion: 30«. - Nyomd« •- töw Llpól urrn 1«. Telefon: 16-34. TAvlrnll és levélcím: DélmagyaronzAg Szeged. "ffliwiiifffqpi'i1111 Vasárnap, 1929 október 6 Ara 24 fillér X 5- ' V. évfolyam, ZlO. ELŐFIZETÉS: Bevonta helyben 3-ZO, vidéken és Budapesten 3-ÖO. ^Ullíildiia 6-40 pengő. ¿.gyes >zám ára hétköz« nap lö. vaiftr- és Ünnepnap 24 «»»I. fi'Sr— detéseK felvétele tarifa szerint. Megje­lenik héll(í üti vételé vei naponta reggel. • NacDonald szava Dörögtek az ágyuk és süvítettek a szirénák, mikor az angol világbirodalom miniszterel­nöke az amerikai demokrácia fővárosába ér­kezett. Ha a holtaknak csakugyan szokásuk forogni a sírjukban, mikor nagyon nem tetszik nekik valami a fölöt­tük levő világban, akkor Európa híres királyi kriptáiban nagy sürgés-forgás lehet, mióta MacDonaldnak hivják Anglia sorsának intézőjét és ez a nyugtalanság most érheti el tetőfokát, mikor a világ leghatalmasabb kormányférfia királyi fogadtatás után összeül az emberiség sorsáról tanácskozni a világ leghatalmasabb államfőjével, akit egyszerűen Mr. Hoovernak hivnak. Dörögnek az ágyuk és süvítenek a szirénák, hívott csak egy mun­kás és egy kereskedő szorítja meg egymás ke­zét, hopmesterek kizárásával és a nepale­kológiá-nak nevezhető udvari csín- és illem­tan összes követelményeinek barbár negligá­lásával. A dolog valóban olyan, hogy megfordulhat­nak rá sírjukban az Isten kegyelméből való halotl királyok, — az a néhány élő koronás fő azonban, aki erratikus szirt gyanánt megma­radt még a modern demokrácia egyszintre gyalulódó rónáin, valószínűleg nem érez na­gyobb izgalmat és nem engedi magát zavarni az őszi vadüzés gyönyöreiben. Ha időnként fölsajog is egy kis mélabú szivük titkos kam­ráiban a bitor demokrácia ellen, amely a hajdani japán árnyuralkodók szerepére kár­hoztatta őket, alapjában ők már hozzá edződ­tek az idők változásaihoz. S talán igazában örülnek is neki, hogy olyan hü alattvalóknak lehetnek atyjai, akik nem kívánnak tőlük egyebet, csak hogy sütkérezzenek szép csön­desen koronáik ragyogásában, de ne ártsák magukat alázatos jobbágyaik dolgába, akik maguk akarják magukat kormányozni az ő akaratukból választolt vezetőkkel. Lám, a jő György király még táviratilag is gratulál és szívből fakadó köszöntést küld a munkás­vezérnek, akit éppen olyan ágyúdörgés és szirénabugás fogad a néhai angol gyarma­tokban, amelyek ma a világnak parancsol­nak, amilyen talán őt is fogadná, de a lel­kesedésnek olyan extázisa is, amilyenre a sza­bad Amerikában csak a demokráciának olyan maguk erejéből való fölkentjei számithatnak, mint MacDonald. .Akármilyen történelmi jelentősége van is azonban annak, hogy Amerika diadalkapuval fogadja azt az európai politikust, aki még csak egy ezután megszületendő hatalomnak, a világbékének első nagykövete gyanánt lépett az Unió földjére, a mi szempontunkból, árva magyarokéból, akiket a sors néma szereplésre kárhoztatott a mai világtörténelem színpadán, a mi szempontunkból más teszi emlékeze­tessé azt a pillanatot, amelyben Anglia mi­niszterelnöke Amerika földjére lépett. Az a néhány szó, amit a trianoni szerződésről mon­dott. amelyet nem tart megváltozhatatlannak, sőt kívánatosnak tart, mint a középeurópai helyzet enyhítését. Nem sok szó, de nekünk mégis többet jelent mindennél, ami biztatást eddig kaptunk, mert ezt a néhány szót felelős­sége teljes tudatában annak az Angliának a miniszterelnöke mondta, amelynek hivatalos tényezői eddig, ha nem is rossz indulattal, de hűvösen hallgattak a magyar igazság követe­léseire. Első barátunknak, a nemes lordnak agitációja mellénk álliioUa az angol szabad sajtó hatalmával a brit népek közvéleményét^ de a konzervatív brit kormány soha egy szó­val nem nyilatkozott arról, hogy milyen szem­mel nézi a nemes lord akcióját s ez a rezei"­váltság, sajnos, sokat elvett annak átütő ere­jéből. MacDonald véget vetett az óvatos hall­gatásnak s bár bizonyára számot vetett azzal a felhördüléssel, amellyel a kisántánt vála­szolni fog nyilatkozatára, kimondta a lelki­ismerete által sugalt hangos szót s ezzel talán elgördítette a követ a magyar igazság sírjáról, amelyet négy zsoldossal őriztetnek a trianoni farizeusok. — Ismerem Magyarországot és jől isme­rem mai helyzetét, — vezette be nyilatko­zatát MacDonald és ez a bevezetés egy kicsit meg is riasztott volna bennünket, ha nem tudnánk azt, hogy az a tiszta demokrácia, amit ő képvisel, nem a pillanatnyi helyzetet nézi és a nemzet igazát nem az érzelmi mo­mentumok elhomályosító fátyolán keresztül] vizsgálja. Mikor MacDonald néhány évvel ez­előtt Magyarországon járt, itt nem részesült olyan fogadtatásban, amit legkellemesebb em­beri emlékei közt fog megőrizni, mert — itt is a munkásvezért látták benne, éppen ugy, mint Amerikában... Valóban nem lehetne azt mon­dani, hogy a magyar vendégszeretet és az exotikus ünneplés hódította volna részünkre az angol világbirodalom miniszterelnökét s hogy az a tömérdek virág szédítette volna meg, amit a magyar kormány sajtója hintett a lábai elé. Annál nagyobb súlya van a szavá­nak és annál többet építhetünk rá, mert nem a mi nem nagyon mutogatott szeretetünk mondatta azt vele, hanem annak a demokrá­ciának az igazságszeretete, amelyet ő hiány-1 talanul képvisel Anglia miniszterelnöki szé­kében is. Apponyi óriási előadásban ismertette *Párislzan Irianon tarthatatlanságát ,£ef}eíe1len Mapyarorsságból fóváíéíelekeí Ikisafíolni — A ma* gyár kérdés: a világ bélcé/énelí kérdése" Páris, október 5. Gróf Apponyi Albert ma délelőtt látogatási tett Briand miniszterelnök­nél, majd délután előadást tartott »Magyar­ország nemzetközi helyzetei cimmel a nem­zetközi politikai akadémián. Az üléstermet csaknem teljesen megtöltötte a közönség, melynek soraiban az akadémia tagjain és a Párisban székelő diplomatákon kívül a fran­cia politikai és társadalmi élet számos kiváló­sága is jelen volt. Előadásának bevezető részében Apponyi is­mertette a magyar néptörzs történetét. Majd széles tudással történelmi visszapillantást ve­tett a magyar állam kialakulására, közjogi helyzetére, kapcsolatban a Habsburg-kérdés­sel. Beszélt ezután Magyarország nemzetközi helyzetéről, amit a trianoni szerződés állapit meg. Részletekre boncolva kimutatta a tria­noni szerződés tarthatatlanságát, majd igy folytatta: — Ez az ország meg van fosztva elha­tározása szabadságától nemzeti élete legkomo­lyabb aktusainál. Magyarország jelenleg nem­zetközi jogi helyzetében nincs teljes szuveré­nitás birtokában, bárha nemzetközi személyi­ségének függetlenségét formálisan elismerték. — Magyarország mostani nemzetközi állását a következőkép kell meghatározni: Általános­ságban elismerték nemzetközi jogi személy­nek, azonban az állami élet több lényeges te­rületén a szuverenitás gyakorlása helyébe ide- ! gen akarattól való egyoldalú függőséget állí­tottak, amely nemcsak bizonyos tilalmakat von maga után, hanem még a pozitív enge­delmeskedés kötelezettségét is az iránt az ide-i gen akarat iránt és ez a függőség katonai te­kintetben a teljes alárend liségig megy, el. — E tények világánál meg kell állapítani, hogy soha, a történelem bármely korszaká­ban Magyarország nemzetközi jogi helyzete; nem állott távolabb a függetlenség és- szuvere­nitás eszméitől, mint ma. Lehetetlen Magyar­országból jóvátételeket kisajtolni azok utSn a katasztrófális gazdasági erőveszteségek utánti amelyeket a trianoni szerződés rá mért. Re­méljük, a normális józan ész mindjobban ki­szorítja helyéből a még ki nem aludt há­borús mentalitást és az alárendeltség megszű­nik, mert lehetetlen, hogy ez a józan ész vonakodjék felismerni azt a szembeszökő igaz­ságot, hogy nincs igazi béke, amig a nem­zetkőzi jog nem egyforma valamennyi civi­lizált nemzet számára, amig vannak'olyanok, akik hátrányosabb jogi helyzetben érzik ma­gukat, olyan helyzetben, amelybe egyetlen nemzet, ha méltó a nemzet névre, nem tud. belenyugodni anélkül, hogy éjjel-nappal ne igyekezzék azt felborítani. Ennek a jogi egy­ségnek visszaállítása tehát egyik lényeges fel­tétele az egész világ békéjének és bizton­ságának. Nem ez az egyetlen feltétele távol­ról sem, de ezt a legkönnyebb haladéktala­nul teljesíteni. Diplomaták állnak dlszörséaat Stresemann koporsóla előtt A hoUlesíei áíszálliloMák a birodalmi gyűlés palotájába ték. A birodalmi gyűlés üléstermében fel­(BudapesH tudósítónk telefonjelentése.') Stresemann külügyminiszter holttestét szom­baton este, a család kívánságára, a legnagyobb csendben átvitték a birodalmi gyűlés palotá­jába. A koporsót csak a család tagjai követ­állitott ravatal előtt szombaton éjjel a külföldi követségek attaséi és a külügyminisztérium fő­tisztviselői állottak diszőrséget. A koszorúk . L már hegyekbe halmozódnak a kaíaSalk körfi!^

Next

/
Thumbnails
Contents