Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-06 / 227. szám
> SZBOED. SzerkesztűMg: Somogyi ucea 22. L cm. Telelőn 13-33. ' Kladóhlvnial, naicaOnlcOnyviar és Icgylrodn Aradi ncca S. Teleion: 30«. - Nyomd« •- töw Llpól urrn 1«. Telefon: 16-34. TAvlrnll és levélcím: DélmagyaronzAg Szeged. "ffliwiiifffqpi'i1111 Vasárnap, 1929 október 6 Ara 24 fillér X 5- ' V. évfolyam, ZlO. ELŐFIZETÉS: Bevonta helyben 3-ZO, vidéken és Budapesten 3-ÖO. ^Ullíildiia 6-40 pengő. ¿.gyes >zám ára hétköz« nap lö. vaiftr- és Ünnepnap 24 «»»I. fi'Sr— detéseK felvétele tarifa szerint. Megjelenik héll(í üti vételé vei naponta reggel. • NacDonald szava Dörögtek az ágyuk és süvítettek a szirénák, mikor az angol világbirodalom miniszterelnöke az amerikai demokrácia fővárosába érkezett. Ha a holtaknak csakugyan szokásuk forogni a sírjukban, mikor nagyon nem tetszik nekik valami a fölöttük levő világban, akkor Európa híres királyi kriptáiban nagy sürgés-forgás lehet, mióta MacDonaldnak hivják Anglia sorsának intézőjét és ez a nyugtalanság most érheti el tetőfokát, mikor a világ leghatalmasabb kormányférfia királyi fogadtatás után összeül az emberiség sorsáról tanácskozni a világ leghatalmasabb államfőjével, akit egyszerűen Mr. Hoovernak hivnak. Dörögnek az ágyuk és süvítenek a szirénák, hívott csak egy munkás és egy kereskedő szorítja meg egymás kezét, hopmesterek kizárásával és a nepalekológiá-nak nevezhető udvari csín- és illemtan összes követelményeinek barbár negligálásával. A dolog valóban olyan, hogy megfordulhatnak rá sírjukban az Isten kegyelméből való halotl királyok, — az a néhány élő koronás fő azonban, aki erratikus szirt gyanánt megmaradt még a modern demokrácia egyszintre gyalulódó rónáin, valószínűleg nem érez nagyobb izgalmat és nem engedi magát zavarni az őszi vadüzés gyönyöreiben. Ha időnként fölsajog is egy kis mélabú szivük titkos kamráiban a bitor demokrácia ellen, amely a hajdani japán árnyuralkodók szerepére kárhoztatta őket, alapjában ők már hozzá edződtek az idők változásaihoz. S talán igazában örülnek is neki, hogy olyan hü alattvalóknak lehetnek atyjai, akik nem kívánnak tőlük egyebet, csak hogy sütkérezzenek szép csöndesen koronáik ragyogásában, de ne ártsák magukat alázatos jobbágyaik dolgába, akik maguk akarják magukat kormányozni az ő akaratukból választolt vezetőkkel. Lám, a jő György király még táviratilag is gratulál és szívből fakadó köszöntést küld a munkásvezérnek, akit éppen olyan ágyúdörgés és szirénabugás fogad a néhai angol gyarmatokban, amelyek ma a világnak parancsolnak, amilyen talán őt is fogadná, de a lelkesedésnek olyan extázisa is, amilyenre a szabad Amerikában csak a demokráciának olyan maguk erejéből való fölkentjei számithatnak, mint MacDonald. .Akármilyen történelmi jelentősége van is azonban annak, hogy Amerika diadalkapuval fogadja azt az európai politikust, aki még csak egy ezután megszületendő hatalomnak, a világbékének első nagykövete gyanánt lépett az Unió földjére, a mi szempontunkból, árva magyarokéból, akiket a sors néma szereplésre kárhoztatott a mai világtörténelem színpadán, a mi szempontunkból más teszi emlékezetessé azt a pillanatot, amelyben Anglia miniszterelnöke Amerika földjére lépett. Az a néhány szó, amit a trianoni szerződésről mondott. amelyet nem tart megváltozhatatlannak, sőt kívánatosnak tart, mint a középeurópai helyzet enyhítését. Nem sok szó, de nekünk mégis többet jelent mindennél, ami biztatást eddig kaptunk, mert ezt a néhány szót felelőssége teljes tudatában annak az Angliának a miniszterelnöke mondta, amelynek hivatalos tényezői eddig, ha nem is rossz indulattal, de hűvösen hallgattak a magyar igazság követeléseire. Első barátunknak, a nemes lordnak agitációja mellénk álliioUa az angol szabad sajtó hatalmával a brit népek közvéleményét^ de a konzervatív brit kormány soha egy szóval nem nyilatkozott arról, hogy milyen szemmel nézi a nemes lord akcióját s ez a rezei"váltság, sajnos, sokat elvett annak átütő erejéből. MacDonald véget vetett az óvatos hallgatásnak s bár bizonyára számot vetett azzal a felhördüléssel, amellyel a kisántánt válaszolni fog nyilatkozatára, kimondta a lelkiismerete által sugalt hangos szót s ezzel talán elgördítette a követ a magyar igazság sírjáról, amelyet négy zsoldossal őriztetnek a trianoni farizeusok. — Ismerem Magyarországot és jől ismerem mai helyzetét, — vezette be nyilatkozatát MacDonald és ez a bevezetés egy kicsit meg is riasztott volna bennünket, ha nem tudnánk azt, hogy az a tiszta demokrácia, amit ő képvisel, nem a pillanatnyi helyzetet nézi és a nemzet igazát nem az érzelmi momentumok elhomályosító fátyolán keresztül] vizsgálja. Mikor MacDonald néhány évvel ezelőtt Magyarországon járt, itt nem részesült olyan fogadtatásban, amit legkellemesebb emberi emlékei közt fog megőrizni, mert — itt is a munkásvezért látták benne, éppen ugy, mint Amerikában... Valóban nem lehetne azt mondani, hogy a magyar vendégszeretet és az exotikus ünneplés hódította volna részünkre az angol világbirodalom miniszterelnökét s hogy az a tömérdek virág szédítette volna meg, amit a magyar kormány sajtója hintett a lábai elé. Annál nagyobb súlya van a szavának és annál többet építhetünk rá, mert nem a mi nem nagyon mutogatott szeretetünk mondatta azt vele, hanem annak a demokráciának az igazságszeretete, amelyet ő hiány-1 talanul képvisel Anglia miniszterelnöki székében is. Apponyi óriási előadásban ismertette *Párislzan Irianon tarthatatlanságát ,£ef}eíe1len Mapyarorsságból fóváíéíelekeí Ikisafíolni — A ma* gyár kérdés: a világ bélcé/énelí kérdése" Páris, október 5. Gróf Apponyi Albert ma délelőtt látogatási tett Briand miniszterelnöknél, majd délután előadást tartott »Magyarország nemzetközi helyzetei cimmel a nemzetközi politikai akadémián. Az üléstermet csaknem teljesen megtöltötte a közönség, melynek soraiban az akadémia tagjain és a Párisban székelő diplomatákon kívül a francia politikai és társadalmi élet számos kiválósága is jelen volt. Előadásának bevezető részében Apponyi ismertette a magyar néptörzs történetét. Majd széles tudással történelmi visszapillantást vetett a magyar állam kialakulására, közjogi helyzetére, kapcsolatban a Habsburg-kérdéssel. Beszélt ezután Magyarország nemzetközi helyzetéről, amit a trianoni szerződés állapit meg. Részletekre boncolva kimutatta a trianoni szerződés tarthatatlanságát, majd igy folytatta: — Ez az ország meg van fosztva elhatározása szabadságától nemzeti élete legkomolyabb aktusainál. Magyarország jelenleg nemzetközi jogi helyzetében nincs teljes szuverénitás birtokában, bárha nemzetközi személyiségének függetlenségét formálisan elismerték. — Magyarország mostani nemzetközi állását a következőkép kell meghatározni: Általánosságban elismerték nemzetközi jogi személynek, azonban az állami élet több lényeges területén a szuverenitás gyakorlása helyébe ide- ! gen akarattól való egyoldalú függőséget állítottak, amely nemcsak bizonyos tilalmakat von maga után, hanem még a pozitív engedelmeskedés kötelezettségét is az iránt az ide-i gen akarat iránt és ez a függőség katonai tekintetben a teljes alárend liségig megy, el. — E tények világánál meg kell állapítani, hogy soha, a történelem bármely korszakában Magyarország nemzetközi jogi helyzete; nem állott távolabb a függetlenség és- szuverenitás eszméitől, mint ma. Lehetetlen Magyarországból jóvátételeket kisajtolni azok utSn a katasztrófális gazdasági erőveszteségek utánti amelyeket a trianoni szerződés rá mért. Reméljük, a normális józan ész mindjobban kiszorítja helyéből a még ki nem aludt háborús mentalitást és az alárendeltség megszűnik, mert lehetetlen, hogy ez a józan ész vonakodjék felismerni azt a szembeszökő igazságot, hogy nincs igazi béke, amig a nemzetkőzi jog nem egyforma valamennyi civilizált nemzet számára, amig vannak'olyanok, akik hátrányosabb jogi helyzetben érzik magukat, olyan helyzetben, amelybe egyetlen nemzet, ha méltó a nemzet névre, nem tud. belenyugodni anélkül, hogy éjjel-nappal ne igyekezzék azt felborítani. Ennek a jogi egységnek visszaállítása tehát egyik lényeges feltétele az egész világ békéjének és biztonságának. Nem ez az egyetlen feltétele távolról sem, de ezt a legkönnyebb haladéktalanul teljesíteni. Diplomaták állnak dlszörséaat Stresemann koporsóla előtt A hoUlesíei áíszálliloMák a birodalmi gyűlés palotájába ték. A birodalmi gyűlés üléstermében fel(BudapesH tudósítónk telefonjelentése.') Stresemann külügyminiszter holttestét szombaton este, a család kívánságára, a legnagyobb csendben átvitték a birodalmi gyűlés palotájába. A koporsót csak a család tagjai követállitott ravatal előtt szombaton éjjel a külföldi követségek attaséi és a külügyminisztérium főtisztviselői állottak diszőrséget. A koszorúk . L már hegyekbe halmozódnak a kaíaSalk körfi!^