Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-20 / 239. szám

SCeOED. üxerkeszlflség: Somogyi ueca az. L em. Telelőn: 13— 33. ^KladAhlvatel, kOlcaOnkOnyvt&T Ct legylroda : Aradi ucca tt. leleton: 306. — lyomda töw Llpól ucea 19. Telelőn • 10-34. TAvJrotl é® levélcím: Délmagyaronzhg Sieged. Vasárnap, 1929 október 20 Ara 24, fillér l ) V. évfolyam, 231. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-StO. vidéken es Budapesten 3-©o. KUlföldrtr» ö*40 pengd. - Egye» srhm Ara hélkör­nap lt>. vatár- é» Ünnepnap i4 Hll. H!r~ deléaek felvétele tarifa »xerlnL Meg)e­lenlK nét» kivételével naponta reggel. Mindenféle gyerekségek A Műegyetemen megint hirigelnek a paj­kosok, ennélfogva egy Illetékes hely nyilat­kozik. Természetesen azt nyilatkozza, hogy nincs baj, csak rend van. Nem is nyilatkozhat mást, mert akkor nem volna Illetékes hely. Aki panaszkodik, aki hibát lát, aki rendet követel, az mind illetéktelen, tájékozatlan egyén és mivel az összes fosztóképzők bir­tokosa, természetesen hazafiatlan is. Illetékes helynek csak az tekintendő, aki mindent leta­gad, mindent elken és mindent ugy lát jónak, sőt lehető legjobbnak, ahogy van. Nem mond­hatni, hogy az Illetékes hely a kurzus ta­lálmánya, mert a régi világban is lényeges tartozéka volt közéletünknek, de a mostani Illetékes helyhez képest a régi csak primitív kísérlet volt, bakterlámpa a reflektor! oz vi­szonyítva. A régi Illetékes hely nem részle­tezett, csak széles ecsetkezeléssel dolgozott, nagyon sietett'elspongyázni a kellemetlensé­get, de világért se provokált. A mai rendszer Illetékes helye figurázik, gúnyolódik, a ciniz­mus olajával locsolja a tüzet és megai'onba kiabál. Orgovánvtól egész a Műegyetemig. Itt vannak például a mostani heccek. Ille­tékes hely azt mondhatná, hogy »pártoljuk a honi ipart«, vagy hogy »egyetértésben az erő«, azaz »honszeretet virányitja a mottót«, vagyis »az orlhogonális szubsíituciók paramé­teres értékei«. Szóval mondhatna akármilyen herepfedényt, aminek nincs értelme, de na­gyon szépen hangzik. Azt is megtehetné az Illetékes hely, hogy nem mondana semmit. El volna utazva, vagy ingakisérieteket vé­gezne, vagy a Szaturnusz szarvait méregetné. De az Illetékes hely méltán akarja képviselni a rendszert, ennélfogva nyilatkozik. Azt nyi­latkozza, hogy a Műegyetemen mindenki ta­nulhat, aki tanulni akar. Hogy kimacerálják a zsidókat a technikáról, amely éppen olyan országháza, miut a parlament? Az nem létez, korunk csiszolt nyelvén szólva. Még egyetlen zsidó technikust se ütöttek agyon mostanában. Csak pajkoskodnak velük, csak ordi óznak rá­juk, csak a tanóra alatt leöntözik őket, csak a ruhájukat szaggatják meg, csak ijesztgetik őket, — de hát mit ijedeznek? Hiszen annyi­szor biztosította már őket a legteljesebb rend­ről és a legtökéletesebb szigorról kultuszmi­niszter, államtitkár, rektor, professzor és pe­dellus. Abban igazán csak ők a hibásak, hogy minden csintalin gyerekeskedéstől megfuta­modnak, ahelyett, hogy kivárnák, merik-e őket véresre verni a dévaj hirigelők. Akik bizony más fából vannak faragva, mert hány­szor ijesztgették már őket íélévelvesztéssel és kicsapással és azért ők mégis fütyülnek tör­vényre, r. miszterre, rektorra és pedellusra. Hja, ezekről tudnivaló, hogy nem zsidók! Ezt nem igy mondják éppen az Illetékes helyek, de minden nyilatkozatuknak ez a lényege. Hogy nem kell megijedni, mert csak ártatlan, kedves, finom kis gyerekeskedésről .van szó, amiknek semmi jelentőségük sincs. Hiszen a gyerekek mindig csintalanok és a középiskolákban is megesik az, hogy a tíz­perces szünetben összeverekednek az udva­ron. Tegyük föl, hogy igy van s hogy a hirigelés csak testedző társasjáték, noha kissé egyoldalú. De az tagadhatatlan, hogy ez a társasjáték sok szomorúsággal és bosszúság­gal jár s az egyelem falain kívül is állandóan izgalomban tarlja a kedélyeket, noha ma iga­zán fölösleges házhoz szállítani az izgalma­ikat. S. azt se vonhatja ketségbe senki, hogy. ezek a gyerekes hancurozások olyan nagy lármát ütnek, amely a Műegyetemről az or­szág határain túlra is kihallatszik s ott íélre­tésekre adhat okot, mert azt hiszik, hogy Magyarországon zsidóüldözés van, pedig sok­bizonyságunk van már róla, hogy ránk nézve ez a hiedelem nem hasznos. Egyszóval a paj­kosokon kívül ez a gyerekes mulatozás nem öröm senkinek. Nem öröm annak az ifjúság­nak, amely tanulni jár az egyetemre s több alkalommal deklarálta már. hogy nem azo­nosítja magá* a verekedőkkel. S hogy ezt a komoly ifjúság komolyan érti, mutatja az, hogy a Műegyetemen kivül mindenütt tisz­teletben tartják a törvényt és sehol se veszé­lyeztetik a személyes szabadságot olyan tár­sasjátékkal, amely a büntetőtörvénykönyv­be ütközik. Nem lehet öröm ez a skandalum­Ckinálás a kurzus politikájának sem, amely­nek már rég nincs szüksége erre az alátá­masztásra. Hiszen az egységespárti választá­sok vezérkarában a sárgaíol'os zsidó fiuk apái együtt ülnek az antiszemitizmus nyílt és ál­arcos vezéreivel, nem is szólva arról, nogy i a »nagy zsiclók«-kal sohase is jáfsrott orron- ! verősdit a kurzus, mert a zsidó tőkéhez mindig szerelem fűzte, hol nyilt, hol titkos. Mért vannak tehát még mindig napirenden ezek a veszedelmes gyerekeskedések? És mért min­dig a Műegyetemen ujulnak ki? Nem lehet megakadályozni, mondjuk az Illetékes he­lyet. Akkor az Illetékes helyen szégyeljék meg magukat és adják át a helyüket derék középiskolai tanárainknak, akik tudnak rendet és fegyelmet tartani, holott valószínű, hogy az ő deákjaik közt is vannak hirigelő haj­lamúak. Vagy ez tévedés? A deák csak akkor válik verekedővé, mikor az egyei emre beteszi a lábát? Mi annak a magyarázata, hogy az a jó nevelésű és fegyelemhez szokott kis doák, aki az érettségiig törvénytisztelő volt, a Mű­egyetemen szinte kötelességszerül eg felveszi az első félévi indexébe a törvénycsufoló hi­rigelés-tant? Valóban csúnya és veszedelmes gyerekség­ről van itt szó, de nem az ifjúság gyerekes­kedéséről. Itt a nagyok, az ismeretlen nagyok játszanak az ifjúság bőrén és az ifjúság bőrére olyan országpusztilást, amelynek bűnösségét még naivság se enyhíti. kilépeti egységes pckrttoöl A püspök a mfnísxierelnökhöz Intézett levelében okolja meg elhatározását (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Baltazár Dezső református mispök, felsőházi tag, ma levelet intézett Bethlen István mi­nisziereinökhöz és ebben a levelében közölte a miniszterelnökkel, hogy kilép az egységes pártból. Kilépését bejelentő levelében Baltazár utalt arra, hogy a miniszterelnök nem fogadta el ismert 12 pontját, ami pedig feltétlen szüksé­ges lett volna ahoz, hogy a belpolitikában megnyugvás legyen elérhető. A levél szerint Baltazár várta a miniszter­elnöknek az egységes pártban tett nyilatko­zatát és ezt a nyilatkozatot olyannak tartja, amely még Átmeneti megnyugtatásra sem alkalmas, nemhogy végleges megnyugvást tudna kel­teni. Kijelenti továbbá Baltazár püspök, hogy egyelőre semmiféle akcióban részt nem vesz és lelkiismeretének megnyugtatására, akció­szabadságának fentartása végeit lép ki az egy­séges pártból. A román külügyminiszter feltűnő nyilatkozata a jóvátételi tárgyalásokról Románia hajlandó 50 százalékkal mérsékelni igényét, ha Magyarország kár­talanítja az optánsokal" (BudapesÜ tudósítónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: Mironescu román kül­ügyminiszter szombaton hosszabb sajtónyilat­kozatban számolt be a keleti jóvátételi kér­déssel kapcsolatos tárgyalásokról. Mironescu ; szerint sikerült az illetékes tényezőkkel elfő- j gadlatni azt az alapelvet, hogy Románia jó- j vátéleli részesedését olyképpen állapítsák • majd meg, hogy Románia a háborúból folyó I összes kötelezettségeinek teljesítése után még egy fölös összeghez jusson. Mironescu kijelentette, hogy Románia haj­landó Magyarországgal és Bulgáriával szem­ben fennálló jóvátételi követelését 50 százalék­kal mérsékelni abban az esetben, ha a két állam vállalkozik az optánsok kártalanítására. Mironescu szerint ebben az ügyben a na­pokban komoly tárgyalások kezdődnek. Tovább tartanak a szerbiai tüntetések a pőlaf kivégzés miatt Az olasz fasiszták szerint szabályosan Ítélték el Gortan Vladimírt Belgrád, október 19. Ma délelőtt a katolikus templomban a kivégzett Gorian Vladiinir emlé­kére tartolt rekviem után a megjelentek rögtönzött is beszélt. Egyikük kijelentette, hogy soha sem fogják elfeledni Gortannak a nevét, aki felemelte szavát a zsarnokság ellen. A szónok hangoztatta. SS ülést tartottak, amelyen több egyetemi hallgató hoay valamennyien készek életüket is feláldozni

Next

/
Thumbnails
Contents