Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-20 / 239. szám

iíílmagyaros? •U; agan—nawiiim IIIBIUUIIi,,' 1920 október rabságban sínylődő testvérelkért. Délután az egyetem aulájában volt tiltakozó gyűlés. Spalafóhan este tartották meg a tiltakozó gyűlést, amelyen többek közt egy alkalmi verset is szavaltak >.4z elhunyt Gortan Vladimír dicsőségére«. A gyűlést később a rendőrség fel akarta oszlatni, miközben 25 tüntetőt letartóztattak. Üszkflbl jelentés szerint olt is voltak tüntetések, amelyek azonban rendzavarás nélkül folytak le. Rómából jelentik: A Giornale (Tltalia ismerteti a pólai ítélet ellen tiltakozó jugoszláviai tüntetéseket és szükségesnek tartja, hogy j a félhivatalos belgrádi Politika cikkeire vá| laszoljon. Kategorie visszautasítja a belgrádi laszolján. Kategorice visszautasítja a belgrádi megjegyzéseit és kijelenti, hogy a pólai Ítélet a kivételes törvények alapján jóit létre, amely előírja, hogy az ítéletet 24 órán belül bégre kell hajtani. Schober szerint az osztrák alkotmánymódosítás nem frányái egyik politikai párt ellen sem (Budapesti tudósilónk telejonjelentése.) | Bécsből jelentik: Schober szövetségi kancellár szombaton délután fogadta az újságírókat, hogy tájékoztassa őket a kormány alkotmánymódosító terveiről. A kancellár hangoztatta, hogy az alkotmánytervezet nem politikai megfontolás müve, hanem egy hivatalnokkormány alkotása, azért egyetlen politikai párt ellen sem irányul. A kancellár hivatkozott a német birodalom példájára, ahol az államfőnek, a rendőrségnek és a rendőrség főnökének hatásköre lényegesen nagyobb, mint azt a jélenleg érvényes osztrák alkotmány előírja. A városi balpárt tel&ivása a választó polgársághoz Kedden alá Reil Írni ax ajánlási ivekéi A Szövetkezett Városi Balpárt vezetősége felkéri híreit és barátait, hogy a kedd reggel kezdődő ajánlásokon a legnagyobb számmal vegyenek részt. A választási küzdelmet előszűr az ajánlásokon kell megnyerni. Kedd reggeltől kezdve lehet az ajánlási iveket aláírni. A törvény értelmében csak azokra a jelöltekre lehet szavazni, akiket a kérőidéhez tartozó választó-polgároknak legalább öt százaléka ajánl. Bizalommal kérünk és nyomatékkal felhívunk mindenkit, aki hozzánktartozénak érzi magát, hogy se külftn kérést, se külön felszólítást nem várva, jelentkezzék az ahilirt helyeken ajánlási iveink aláírására. Miután az aláírásokat a megbízóit közigazgatási tisztviselőknek hitelesíteniük kell, arra kérünk minden párt hívünket, hogy személyazonosságának igazolására adókönyvet, lakás(O. M. T. K.) M. 76 pastőrözött tejszükségletéi naponként pontosan házhoz sz61> ¡illák, ha megrendeli 13—48 telefonszámon. bejelenté«*, munkakönyvet, vagy bármely más, személyazonosságának igazolására alkalmas okmányt feltétlenül vigyen el magával. Az ajánlási Iveket 8 órától 12-ig és délután 4 órától 8-ig lehet aláírni. Ismételten felkérünk mindenkit, teljesítse kötelességét a demokráciával, a liberalizmussal és e város jövendőjével szemben és az aláírás eszközlésére kijelölt első napon írja j alá ajánlási iveinket: Az ajánlási iveket a következő helyeken ¡ehet aláírni: Az I. kerületi választók a városháza tanácstermében, a II. kerületi választók az ulszegedi elemi Iskolában. a III. kerületi választókerületbeliek a SzetUgvörgy-téri elejni iskolában, a IV. választókerületbelisk tiííyaaottj az V. választókerületbeliek a javadalmi hivatalban. a VI. választókerületbeliek a belvárosi elemi iskolában, a VIII. és IX. választókerületbeliek a Sziliért iskolában, a X. valasziókerüUtbeliek a (Iétvezér-uccai kUdedóvódában, a XI. választókerületbeliek a Kossuth Latos-sugárúti kisdedóvótiában, a XII. választókerületbeliek a Kálvária-uccal elemi iskolában, a XIII. választókerületbeliek a Faragó-uccal kis. dedővódában, a XIV. kerületi választók az állami sfkefném«, intézetben, a XV. és XVI. választókerületbeliek az alsóvárost! elemi iskolában. a XVII. kerületben a Somogyi telepi választók' a Somogyi-telepi iskolában, ugyanezen választókerület másutt lakó választói az alsóvárosi elemi iskolában Írhatják alá az ajánlási iveket. Ismételten és nyomalékkai arra kérjük a hoz. záok tartozó választópolgárokat, hogy a keddi napon feltétlenül minél nagyobb számban, nem várva külön kérést és külön felhívást, jelenjenek meg a kerületükhöz tartozó alnírási helyeken éep Írják alá ajánlási Ivetnkpt. Vasárnap dtálkgytilés lesz Szegeden A vasárnapi diák nagy gyűlésre szombat este megérkeztek Szegedre a fővárosi diákság vezetői Aesay László MEFHOSz elnökkel az élükön. A vendé« geket az állomáson a szegedi MEFHOSz elnökségének vezetésével nagyobb számú küldöttség várta. Az ifjúsági vezetők megérkezésük után tanácskozásra ültek össze a KEAC helyiségében; és megbeszélték a nagygyűlés programját. A vasárnapi gyűlés iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg, az egyetemi tanács tagjai, valamint a professzorok közül is többen bejelentették rész. vételüket. A gyűlés vasárnap délelőtt 11 órakor az egyetemi könyvtér előadótermében kezdődik. Csak magyarán . . . Irta: Móra Ferenc. Olvasom az újságokban azokat a miodéúféle szép elmemüveket, amikkel a diplomaták ijesztgetik egymást. Azazhogy olvassa az ördög, az jobban rácr, a diplomáciához is közelebb áll s tán a metafizikához is több érzéke van. Mert amit a modern diplomaták müveinek, mikor öszsze akarják veszíteni a népeket egymással, az tiszta metafizika. Már ami a rossz stílust és az érthetetlenséget illeti. A különbség legföljebb az, hogy a metafizikus születik, a diplomata pedig lesz. (Ámbár tagadhatatlan, hogy nálunk a diplomaták is születni szoktak.) Nem vagyok lunatikusa a holdnak, de beváltom, hogy a régi idők diplomáciai jegyzékváltásait stílus szempontjából sokkal többre becsülöm, mint a mostaniakat. Nyiltak, őszinték, szókimondók voltak, különösen ha a királyok maguk fogalmazták őket és nem bizták Íródeákokra, akik akkor is csak ugy csavargatták a szót, mint most Persze nem minden király tudott imi (hiszen cppen azért kellett kitalálni a kancellárokat), de aki ráadta a fejét, hogy megtanulja ezt a nehéz tudományt, az aztán hasznát is vette, ha a sora kijött. Ilyen írástudó király volt például a svéd IX. Károly, a Vasa Gusztáv fia és a Gusztáv Adolf apja. Nagyon tehetséges, tevékeny és sokoldala férfiú voltt iskolákat emelt, templomokat fundált és Linköpíngben maga is segített a hóhérnak a lázadó arisztokraták fejét elszedni, amiből látszik, bogy leereszkedő ember is volt. Ez a jámbor király a XVI. század vége felé háborúba keveredett dupla szomszédjával. Dánia és Norvégia királyával, IV. Keresztéllyel, aldt mindákét hazája nagynak nevez. Tiz esztendeig tartott már a két király közt a hadakozás s ekkor támadt a svéd királynak az az emberséges ötlete, hogy a bábost rut legolcsóbban és leggyorsabban ugy lehetne befejezni, ha a dán király ő vele kiállna egy szól kardra. A kihívó levelet sajátkezüleg irta meg kollégájának a következőkben: — Mi Károly, Isten kegyelméből a svédek, gótok, vendek stb. királya, adjuk tudtodra neked, IV. Reresztély dán királynak, hagy te nem ugy cselekedtél, ahogy becsületes keresztény királyhoz illik. Szűkség és ok nélkül felborítottad a békét, megtámadtad és árulás által elfoglaltad Calmart, a mi erősségűnket s ezáltal kegyetlen vérontásra adtál alkalmat. Mivel Te itt most a közelünkben vagy, a legrnvrltbb utón akarunk a vérontásnak véget vetni Jelenj meg tehát a görögök szokása szerint a szabad ég alatt tartandó bajvivásra két hadi embereddel. Mi nemkülönben meg fogunk jelenni ujjatlan bőrködmönben, sisak és páncél nélkül, egy szál karddal. Ha meg nem jelensz, nem tartunk se a becsületre adó királynak, se katonának. Kelt Risbynél fekvő táborunkban 12-die aug. 1611 esztendőben. Talán célirányosabb lett volna a duellummal inkább megelőzni, mint befejezni a tízéves háborút, de azért derék gondolat volt az így is. Különösen ha tekintetbe vesszük, hogy Károly király hatvanegy esztendős dalia volt már abban az időben s a hatvanadik születésnapjára a szél is megcsapkodta a baloldalát. Ezt azért szükséges tudni, hogy annál jobban élvezhesse az ember a választ amelyet Keresztély király atyafiságos indulattal sajátkezüleg adott meg, irván a következőket: — Mi IV. Keresztély, király Dániában és Norvégiában stb. tudtodra adjuk neked, Károly svéd i királynak, hogy goromba és embertelen leveledet egy trombitás kezünkhöz Szolgáltatta. Nem vártunk volna tőled ilyent, de ugy vesszük észre, hogy a kánikula még ném mult el, hanem egész érővel munkálkodik agyve 1 ő d b e n. Ami azt illeti, hogy nem való volt becsületes keresztény királyhoz a ml békességtörésünk, ebben nem mondasz igazat, csak mocs1 k o 1 ó d s z. ahelyett, hogy karddal védenéd a Jussodat. Reméljük, hogy erről a háborúról nem mi adunk számot az ítélet napján, hanem Te felelsz az ártatlanul kiontott vérért. Továbbá azt írod,; hogy Calmar városát árulás által foglaltuk el. Ez se igaz,hanem te szégy eljed magadat, hogy azt se fel nem szerelted, se fel nem mentetted, hanem az orrod előtt hagytad elvétetni. És még te akarod magad jő katonának neveztetni? A kettős bajvivásra pedig, amit fölajánlsz, azt mondjuk, hogy azt nevetségesnek találjuk, mivel tudjuk, hogy úgyis el egetmegcsapkodott már téged az Isten és azért hasznosabb volna neked a meleg kemence mellett maradnod. Nagyobb szükséged volna neked, vén bolond, egy jó orvosra, aki az agyvelődet helyrehozná,; mintsem hogy velünk bajvivásra kelj. De azért, hogy meglásd, kivel van dolgod, ném sajnálunk tőled egy szál kardot. Csak előbb arra emlékeztetünk, hogy a mi heroldunkat és két trombitásunkat szabadon bocsáttasd, akiket minden hadiszokás ellenére elzárattál, ezzel is kimutatván, gyen ge eszedet. Kelt a mi városunkban, Calmarban, 14-die august. 1611-ben. A párbajból azonban még se lett semmi, mert a jó Károly király annyira szivére vette ezt a fidélis és kollegiális diplomáciai jegyzéket, bogy ültő helyében szörnyethalt. »Megpukkadt a felettébb heves indulattól«, amint a tudós Beringius irta Florus D anicus-ában, ahonnan én ezt a tanulságos levélváltást kijegyeztem — példának okáért. Mert mit lehet tudni, mi minden történhet még az örök békéig! S tessék elgondolni, milyen más világ volna most, ha ez a levélváltás nem háromszáz évvel ezelőtt történik két kis király kőzt^ hanem tizenöt évvel ezelőtt a német császár és az orosz cár közt.»