Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-13 / 233. szám

1920 október 13. DÉLM* \*05SZ \G 3 Hassay nem vállalja a „ftagys&eged. Párt" jelöléséi Levélben köszölíe a jelöltségről való lemondását (A Délmagyarország munkatársától.) Jelen­tettük tegnap, hogy a Nagyszegcd Párt Kle­belsberg Kunó mellett Rassag Károlyt is je­lölte városatyai mandátumra. A jelölést dr. Pap Róbert és Wimmer Fülöp táviratban kö­zölték Rassayval, aki ma levélben válaszolt, amelyben közölte, hogy a jelöltséget nem vál­lalhatja el és kérte, hogy a Nagyszeged Párt attól tekintsen el. Rassay levele a következő: »Kérem őszinte köszönetemet tolmácsolni azért a kitüntető bizalomért, amellyel Szeged város tőrvényhatósági bizottságába jelöltek. Ha mégis arra kérem önöket, hogy ez alkalommal személyemtói eltekin­teni szíveskedjenek, ezt kizárólag azért teszem, mert szilárd meg­győződésem szerint, a mai nehéz viszonyok kőzött senkinek sem szabad elfogadnia olyan meobizást, amelyet teljes erővel nem tud betölteni Rám nézve a felajánlott bizottsági tagság nem­csak diszt, de különös tekintettel Szeged vá­ros mai nehéz helyzetére, súlyos kötelességei is jelentene. Az országos politiika és a buda­pesti törvényhatóság küszöbön álló átalakulása ma oly feladatok elé állítanak, hogy nyu­godt lelkiismerettel nem vállalhatom azt a súlyos köte­lességet, amit megtisztelő bizalmuk jelent. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy e tény egyáltalán nem érinti azt a már más uton több izben kifejezett felfogásomat, hogy az önkormány­zati választásoknál a polgári pártokat elvá­lasztó politikai ellentétek félretélelét és igy a »Nagyszeged Párt* megalakulását is, a ma­gam részéről helyeslem és annak sikere ér­Hdekében támogatásomat a jövőben is min­| denkor rendelkezésre bocsátom. \ Rassay Károly.« „A balpárt a^t amií fw Szombaton este hal nagysikerű qylllést tartott a Szövetkezett Városi Balpárt (A Délmagyarország munkatársától) A Szövetkezett Városi Balpárt szombaton este hat helyen tartott népes, nagy érdeklődéssel várt és lelkes lefolyású gyűlést, illetve pártvacsorát. A helyiségek mindetiüü zsúfolásig megteltek érdek­lődőkkel, szeretettel és tüntetéssel fogadták a bal­párt kiküldött szónokait és telkesen tüntettek a hangoztatott eszmék, elvek és igazságok mellett. Asc ujsseegeái gyűlésen Kétliiy Anna országgyűlési képviselő volt j az első felszólaló. Rámutatott arra, hogy a vi­déki törvény ha lóságok az ujjaalakiló törvényter­vezet nyilvánosságra hozása után nem voltak kap­hatók olyan tiltakozásra, mint most Budapest köz­gyűlése tette. De ezek a vidéki törvényhatóságok eddig sem csináltak egyebet, mint díszpolgárokat választoUak e* s/áUUot ák a bizalmai a kormány­nak, akkor, amikor mindenki- sírt és jajveszékelt ebben az országban. Az uj közgyűlésbe olyan em­bereket kell megválasztani, akik tudják és meg •s merik mondani, hogy ez igy nem in het tovább! Nagy alapossággal beszélt ezu'án Kéthly Anna a városnak azon szociális feladatairól, amelye­ket az évek hosszú során — nem valósított meg. A bajok orvoslására csak olyan képviselőtestület alkalmas, amely a bajokat ismeri, maga is érzi és átélte azokat. A oovember 3-Iki választásod csak arra kel) gondolni, bogj mi volt azelőtt és arra, hogy mit akarunk a jövőben, akkor mindenki tudni fogja a kötelességét és mi.id'nkl a balpártra fog szavazni. A megjelentekre Kéthly Anna meggyőző szavai tnély benyomást gyakoroltak. Utána Lájer Dezső magyarázta meg a hallga­tóságnak, hogy milyen nagy kötelességek várnak az ujszegedi választókra. A körök verekedése kö­pött a balpárt jelöfcjenek kell elhódítani a győ­zelmet. Dr. Valenttny Ágoston és Berg János voltak még a gyűlés szónokai, akik mindketten összetar, tásra és a baipárt támogatására szólito'-ták fel » hallgatóságot A róKusi frobszay-féle vendéglőben is na^y számban vettek részt a balpárt gyűlésén, amelyet Engt István nyi­tott meg, aki után Pásztor József mondott beszé­det és a többi között a kővetkezőket mondotta; — A választási harc során elhangzottak felszóla. 'ások az egyik táborból is, a másik táborból is a FOG •orvosi rendelés Tisza Latot karul 2Z3. tzAm, Nagy munkálatoknál Vagy dr­ei>Oedinéay és íörlcsxtéses rendszer. Rendelés: 9—l-ia és fél 3-6 őréig, «a mult hibáiról és alkotásairól, hallottunk progra­mot nem évekre, vagy évtizedekre, hanem év­századokra. de a mi harcos és lelkes táborun­kon kivül alig emiitette valaki, — az is legföl­jebb egy-egy mellékmondattal —, hogy MII hivón Szeged népe? — Közgyűlésen, sajtóban mi már eddig is so­kat beszéltünk erről és ha nem a legféltöbb gonddal vigyáznánk arra, hogy a kérkedésnek vagy dicsekvésnek a legkisebb gyanúja se fér­kőzliessék hozzánk, a helyeslésnek, a rokonszenv­nek és együttérzésnek kedves emlékeit, döntő és drága bizonyítékait vonultathatnánk föl állásfog­lalásunk és célkitűzéseink helyessége, bírálataink és követeléseink széles hullámokat verő vissz­hangja meiiett A választási harc során viszont az embereknek egészen szokatlanul nagy töme­geivel volt alkalmunk közvetlenül is érintkezni, láttunk lelkesedést és izzást, hallottunk nevetést fehér asztatok és gyülésiermek hallgatóságától, tud­juk és érezzük a nyitott sebeket, amelyek e város testén tátonganak, látjuk és hirdetjük, meg nap­nap után halljuk a lakosságtól, mit tart jónak, mit itél el és milyen intézmények legsürgősebb meg­valósítását várja. Szeged népe kivánfa: 1 A társadalmi és felekezeti békít. 2 A nyugodt termelés minden előfel­tételét. 2. Progresszivitást városi adókban és minden más városi teherben. Minden mást megelőzően az alapvető városi intézményeket: a csatornázástA víz­vezetéket és kövezést 5. A lakásviszonyok sürgős rendezését ob/an terveset alapján, amelynek magvaló­sításával záros határidőn belül elhagyha­tók, illetőleg kitakmtaihatók az összes ned­ves lakások. 6 A városi vagyon és jövedelmek racio­nálisabb kezelését, szociális főldbérpoliti­kát a bérlökkel és a lakosság, meg a vá­ros egész egjeíeméoei szemben. 7 A kulturális fejlesztés mai egyoldalú­sága helyett állandó gondot és gondos­kodási a Kulturális élet minden ágában. s Szociálpolitikát. 9 Valamennyi termelési ág hozzáértő, szeretetteljes és mind dúsabb eredményt termő gondozását. 10 Jól fizetett tisztviselőktől jó munkát. U. Megértési Méltánylást és belátást ninden társadalmi osztály részére. 12• Folytonos szorgos munkálkodást a város fellendítésén, szociális és egészség­— ügyi intézményeinek gyarapításán, / (O. M. T. K.) M.76 pastőrözött tej­szükségletéi naponkéni pontosan házhoz szól­lllják, ha megrendeli 15—48 telefonszámon. — A balpárt netn adott várospolitikai prog­ramot, amiért harcol, amit ki akar vívni, az tel­jesítésre rég megérett kivánsága a város egész­lakosságának, tátongó hiánya várospolitikánknak, sürgős pótlásra szoruló mulasztása városépíté­sünknek, a mi programunk ott él az emberek lel­kében, vágyaiban és követeléseiben, ha tehát azt kérdezik tőlünk, amit különben már megkérdez­tek, hogy mit akar a Baipárt? azt feleljük, amit tudván tud ma már az egész város és csak a tájékozatlanok és rosszhiszem üek próbálnak meg ellenünk ilyen módon hangula­tot kelteni, azt feleljük, hogy a Balpárt azt akarta, amit Sze­ged népe kíván, _ Emberfeletti az a munka, amelyet vállaltunk, de végezni tudjuk, mert emberfeletti az erő is, amelyet az a tudat adott, hogy szívünkkel össz* snMo'ban a váró» eti'-sz lakosságának szive. Hiszen tőlünk politikai meggon­dolások és megfontolások sem tart­hatnak távol egyetlen embert se. — Mi uem vittünk bele harcunkba országo« politikát. Az csak nera politika vagy legalább is nem kizárólag politika, hogy kifogásoltuk azt • részint groteszk, részint perverz közél-ti szövet­séget, amelyei zsidóvallásu liberális vezetők an­tiszemitákkal, közéleti heccmesterekkel és zsldó­gyillőtökkel kötőtlek? Azt csak nem fogja tagadni vagy vitatni se Wimmer Fülöp, se Pap Róbert, hogy Tóth Imre, Dobay Gyula, Szécsényi István annak a közéleti szellemnek szegedi letétem énye_ sei, amelyik kitermelte zsidó egyetemi hallgatók pofozását és botozásátt A pesti egyetem böl­csészeti fakultásáról és a műegyetemről ezen a héetn is kipofoztak zsidó egyetemi polj . >kat és a szegedi zsidó vallású volt liberális vezetők a klpoíozások napfán is tárgyaltak az egyetemi atrocitásokat ébrenlartó szellem szegedi helytartóival közös Us­. tárói. — Közéleti intaktságunk mellett ebben a harc­ban is az egységes és egyetemes város szolgálata a vezérelvünk. Jöjjön és küzdjön velünk, támo­gasson és erősítsen minden munkás és minden polgár. A békességet és a szeretettet hirdetjük, győz velünk, ami mindannyiunk közös érdeke, a helyes irányú városfejlesztés, az egészséges szo­ciál|K)litika. a mainál lüktetőbb életű, rendszeresen fejlesztett, szebb és boldogabb Szeged. Pásztor József «»tán Marosán Emil a Külvárosi Párt programjáróá beszélt. A gyűlésen résztvevők hangulata a legmelegebben nyilvánult meg a bal­párt mellett és többizben lelkesen megéljenezték a szónokokat Alsóvároson az Alföldi- és Szívárvány-ucca sarkán a Márki­vendéglőben is népes gyűlést tartott a Szövetkezett Városi Balpárt Pintér Géza nyitotta meg az ülést formás be­széddel. Figyelmeztette a VII. és XIV. körzet lakosságát, hogy nem szabad közömbösen nézni a választási harcot, hanem házról-házra járva, fel kell rázni a közömbös lelkeket, ez az egyetlen módja, hogy befolyást gyakorolton Alsóváros népe a város jövendőjére. Dr. Mezei Pál volt a napirend első szónoka. Emlékeztette Alsóváros népét a tanyai vasút épí­tésére, melyet a gazdák megkérdezése nélkül vA. geztek a gazdák földjén s csak akkor siettek a törvénynek eleget tenni, mikor a bíróság ki­mondta, hogy tilos önhatalommal járt el a vá­ros vezetősége. Felemlegette Réh János polgármes­ter önérzetes tényét, ld a kiegyezés idején lett polgármester, de állásának lefokozását látta, hogy főispánt neveztek ki föléje és nemcsak lemondott, de búcsúvétel nélkül azonnal el is távozott a * tanácsülésről — őrökre. A késedelmes hivatal­noki ügyintézésre orvoslásul Nagy Károly császár törvényeit idézte, amely szerint a pörös félnek joga vott a biró lakásába költözni, asztalánál enni, ágyában hálni, mig a biró a uört el nem intézte,

Next

/
Thumbnails
Contents