Délmagyarország, 1929. október (5. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-13 / 233. szám

DELMAGYARORSS Ui f j2Ü o.vioüer 13. SS9G Horváth József beszédében azt fejtegette, hogy az egyes ember, a közügyek intézésére csakis sza. vázat 1 jogának gyakorlása utján folyhat be, de aztán be is kell folynia, szavaznia s jóbarátait, ismerőseit a szavazásra rábírnia kell. Pintér Géza zárőbeszéde után a gyűlés a szó­nokokat viharosan tapsolta és sokáig éljenezte. Az alsóvárosi RáUócsci-uccában is lelkes hangulatu gyűlést tartott a balpárt Kazi József nyitotta meg a gyűlést, majd dr. Balassa István mondott beszédet, aki először országos po­litikai kérdésekkel foglalkozott, mondván, hogy a szélső jobboldali elemeknek a kormányba való bevonása meg fogja adni az eltávolító rugót a >nai kormányzati rendszernek. — A helyi törvényhatósági választások jelentő­ségét hiába kívánják a bukástól félő kormány­exponensek leszállítani, — mondotta ezután. — A titkosan szavazó Hímeseknek k?11 megsemmisítő fölénnyel felvonulni és demonstrálni az igazi nép­akaratot. önökön is múlik, hogy végre kisüssön a nap, amely megérleli a magyar nép számára is tenyerének kalászait A lelkes tapssal fogadott beszéd után Pásztor József állott fel, aki beszédében foglalkozott a Külvárosi Párt egyes programpontjaival, általá­nos várospolitikával, maid a következőket mon­dotta.­Alsóváros népe, itt Kossuth földjén állok, Kossuth népe között. Lehetetlen üt nemidézni a nemzeti függetlenség és demokrácia szellemét, amely akkor éJedezett, izmosodott és hatott egyre jobban, ami­kor Kossuth pályáját megkezdte. Azon a diétán, amelyen Kossuth híressé vált, ott van a régi követek között Bezerédj István. Nagyszerű filan­tróp, aki jobbágyait már akkor felszabadította, amikor az országgyűlésen még nagyon óvatosan bántak a jobbágykérdéssel. Meg is rótta érte a követek és a nemesi osztály zöme, a reakciósok pedig ugy tekintették, mint &ki siembefordlult azzal az osztállyal, amelyből származott. Ellenünk is tüzeltek azon a jogcímen, hogy hátba támadtuk a polgári osztályt, amikor szövetséget kötöttünk a szociáldemokrata párttal. Mondanom se kell talán, hogy ez téves, vagy rosszhiszemű bsállitós. A polgár! osztály nyugalmának, békéiének, a termelés zavarta­lanságának és eredményességé­nek biztosítékait Is szolgáliák, amikor baráti jobbot nyuftunk az izolálásra ítélíszociálistáknak és együtt akarunk haladni a mun­kásosztállyal a pirkadó szebb jövő felé. Kossuth 1840 ápril. 29-én a többi politikai to­pollyal együtt szabadult ki a börtönből. Decem­ber 29-én megiudult az ő vezetősávéi a Pesti Hír­lap, amelynek kiadóját a kormány rávette, hogy Kossuthot bocsássa el és 1811 elején meg is kap­ta Kossuth a felmondást. Tömérdek példát tud­nék még elmondaui arról, hogy a hatalom, ha a nyílt föllépést ártalmasnak tartotta magára néz­ve, mikor és milyen módon igyekezett ártar.i azok­nak, akikről tudta, hogy a demokrácia megalku­vást nem ismerő harcosak De a nép velük tartott. Hiszem, hogy Alsóváros népe sem lóg mo£ tán lő­ni, hiszen Kossuth földjét lakja. Mindenki tud róla, hogy a Tudományos Aka­démia fölállítása körül milyen hervadhatatlan ér­demei vannak Széchenyi Istvánnak, aki akkor még pályája legkezdetér. volt. Azt azonban keve­sen tudják, hogy az első éljen riadal akkor zú­gott fel ezen magyar földön, amikor a legnagyobb magyar, ahogy Kossuth elnevezte, felajánlott az Akadémia részére 60 ezer forintot és hogy addig a latig vivát divatozott Alsóváros népe. Kossuth népe. az éljen ra­gaszkodásával, kitüntetésével ^s teljes veleérzé­sével csak azok mellett álljatok ki és tüntessetek, akik a haladást, a széles néprétegek gondozását és erősítését, az egészséges fejlődés lölléteieit akar­ják kiharcolni, szolgálni és szolgáltatni a város­politikában. Dr Mezei Pál után Dáni János beszél, aki foglalkozott a balpárttal szembeni támadásokkal, amelyeket erélyesen utasított vissza. A balpártot egyáltalán nem izgatja az a taktikázás, amelyek a választási terminus ide-oda való tologatásával történik. — A mi hadoszlopaink — mondotta — készen állnak, lelkükben a cél és meggyőződés I Ikesedése, -szivükben és agyukban a gyözniafeaxásS Olcsó brilllánsékszer a legszebb oiándék. 6 havi részletfizetés I sso ROSENBERO, Károlyi u. 1. 1 legdivatosabb női télikabát és ksppeny szövetek, bársonyok, selymek, moirék és az összes idényujdonságok beérkeztek. Hazai, angol és cseh gyártmányú férfi szövetekben i nagy választék. 644 • Vásznait és bélésáruk. • £ Sszafoó £ és Társa Sssegeú, Káráss o. 8. \ Jl felsővárosi Rácz-vendéglőben tartott gyűlés is nagyon lelkes hangulatban folyt le. A VIII. kerületi választók igen nagy számban jelentek meg a gyűlésen, úgy­hogy a vendéglő helyisége szűknek bizonyult. A gyűlést Molnár János nyitotta meg. Olajuylk József az uj választási törvény antidemokratikus voltára mutatott rá. Óva intette a választókat a Külvárosi Párt nagyhangú frázisaitól Lelkes taps köszöntötte Kéthly Anna ország­gyűlési képviselőt. Különös nyomatékkal figyel­meztette a hallgatóságot a november 3-iki vá­lasztásokra. Budapest ehéten erőteljes tiltakozás^ sal ntasitotta vissza a haladó polgárság és a mun­kásság ellen irányuló jogfosztó merényletet. A vidék ettől már elkésett, mert egy jogkobzó tör­vény alapján már választásra kerül a sor. De a tiltakozás a szavazócédulákkal is megtörténhetik, mert a szavazás a legbékésebb és legalkotmányo. sabb forradalom a reakció ellen, amelynek egyik tartozéka volt a tizenhét évig együtt ült törvény_ hatóság is. A törvény tárgyalásakor a szakszerű­séget követelte a miniszter. Nos — mondotta a szónok — mi nem a virilisek, nem az érdekkép­viseletek, hanem az anyák, a dolgozó munkások és polgárok szakszerűségét akarjuk a szövetkezett balpárt révén munkába áUilaní. Utána dr. Sz. Szamek Sára emelkedett szólásra. Beszédében rámutatott arra, hogy éppen a szociál­politika az a terület, amelynek helyes, vagy hely­telen megoldásától függ a város lakosságának jó­léte s éppen ez volt a régi városi rezsim leg­elhanyagoltabb munkaköre. Felemlítette, hogy a gyermekhalandóság, a tuberkulózis és általában a nénbetegségek milyen szoros összefüggésben van­nak a szociális nyomorúsággal. Kifejtette, hogy ezeknek a bajoknak az orvoslása kell, hogy ké­pezze az uj törvényhatósági bizottság feladatát. A gyűlés utolsó szónoka dr. Valenílny Ágos­ton volt, aki a jelenlegi városi gazdálkodás hely­telen voltáról beszélt. Molnár János elnök annak a reményének adott kifejezést záróbeszédében, hogy a balpárt kép­viselői uj szellemet, uj levegőt visznek be a köz­gyűlésbe. A gyűlés a balpárt lelkes éltetése közepette oszlott szét. Választási hírek A Szövetkezeli Városi Balpárt e heti választási gyűlései: Vasárnap délután 3 órakor, Újszeged, Gazda­sági-telep 1., Petró-vendéglő. Előadók: Berg Já­nos Varga János, Lájer Dezső. Kéthly Anna or­szággyűlési képviselő. Vuíái-nap délután fél 4 órakor, Aigner-lelep, Dómon kos-vendéglő. Előadók: Marosán Emil, Vá­rr.di Márton. Kéthly Anna országgyűlési képviselő, Lájer Dezső. Vasárnap délután fél '5 órakor Sándor-ucca 32., Fövgeteg-vendéglo. Előadók: dr. Valentiny Ágos­ton. Szűcs Imre Dobó János. Gombos István, Kéthly Anna országgyűlési képviselő. Lájer Dezső. Vasárnap délután fél 5 órakor Szatymazi- és flona-ucca sarok, Kovács vendéglő. Előadók: Pin­tér Géza. Nyári István. Kéthly Anna országgyű­lés; képviselő. Lájer Dezső. Vasárnap délut'n rét 5 órakor Pacsirta- és Zá­kány-ucca sarok, Bogyó-veudéglő. Előadók: Gom­bos István, Dáni János. Kéthly \nna országgyűlési képviselő és Lájer Dezső. Vasárnap délután lel 5 órakor Debreceni-ucca 18., úsányi-vendógló. Előadók: Horváth József, dr. Tóth László. Kéthly Anna országgyűlési képviselő Lájer Dezső. Vasárnap dé'iiláa fé» 3 órakor Párisi-körut és üj-tér sarok, Vass--endéglő. Előadók: Lájer De­zső, Dáni Jáno1, Rékassl László, dr. Mezei Pál, Kéthly Anna országgyűlési képviselő. Vasárnap délután fél 5 órakor Cserzy Mihály­és Teréz-ucca sarok, Osznovits-vendéglő. Előadók« dr. Dettre János, Berényi Nándor, Lájer Dezső, ökrös Lajos. Kéthly Anna országgyűlési képviselő. Vasárnap déhitáa fél 5 órakor Rákóczi-ucca 8-, Vecsernyés-vendéglő. Előadók: Olejnyik József. Do-< bóczki József, Lájer Dezső és Kéthly Anna or* szággyülési képviselő. FeUiivás a virilistákhoz. A Virilisek Gazdasági Pártja értesült arról, hogy felelőtlen elemek a város polgármestere által kiadott hivatalos sza­vazójegyeket különböző ürügyekkel, igy annak ál­lításával is, hogy azon még igaz fia ni kell, —* beszedik a virilis választóktól. Értesítjük és figyel"! meztetjük pártunk biveit. hogy pártunk részére Ü> megfelelő számban kiadott hivatalos szavazójegyek állanak rendelkezésre, amelyeket jelöltjeink azokra! nyomtatott névsorával a választás előtt kellő idő­ben kézbesíteni fogunk párttagjainknak. Ezeket! az általunk kézbesítendő hivatalos szavazójegye­ket fogják azután pártunk hívei beadni a válasz­táson. A VürtUsek G8Z*:i«ágI Pártjának TlnflkségP. — Beszélgetés dr. Dénes Istvánnal, öorozsma e'fenzétó képviselő­(A Délmagyarország munkatársától) Beszélgettünk Dénes Istvánnal, a dorozsmai kerü­let ellenzéki képviselőjelöltjével, aki mióta Dorozs­mán és a kerület községeiben megjelent, állandó zaklatásnak van kitéve. — Miért lépett fel a dorozsmai kerületben? — kérdeztük. — Azért — felelte —, mert a dorozsmai kerület 80 százalékban földmives- és munkásnépből áll, tehát illő volt, hogy a Magyarországi Földmives­és Munkáspárt kibontsa a dorozsmai kerületben a lobogót. De meg azért is, mert olyan súlyos időket él át a gazdatársadalom és a munkástársadalom, hogy s parlamentnek szüksége van egy független s a para zlság érdekeit évrk óta nyíltan és bátran képviselő emberre. , — Miért üldözik önt? — Az első pontban megírtam erre a feleletet A parlamentben 1922-től 1926. decemberig meg­alkuvás nélkül szállottam síkra a magyar föld­míves- és munkásnép szabadságáért, emberi, poli­tikai és gazdasági jogaiért. Nem taktikáztam. Min­dig csak a magyar nép igazságát néztem. Azt hi­szik, ha ismét bekerülök a parlamentbe, ott fo­gom folytatni, ahol 1926-ban elhagytam. Azt hi­szem ettől tartanak. Mindenki láthatja, hogy idő engemet igazolt. — Mi a véleménye a dorozsmai választási vi­szonyokról? — Meglepődve hallottam egyes kortesvezérektől, hogy Kiskundorozsmán a pénz beszél, kulya aga!. Megdöbbenve hallottam egyes vezető nagygazdák­tól. hogy bizony a voksokért a gazdát péazt kér­nek. Én ezt nem hiszem el. Ellenkezőleg: azt hi­szem, hogy se a munkások, se a gazdák nem látnak egy fillér vesztegetési pénzt sem, ellenbe'1 a kortespénzeket megvesztegetés címén azok vág' ják zsebre, akik ilyen szemérmetlenül merik a gazdákat és a munkásokat meggyanúsítani, va'6' vádolni. Én gondoskodom arról, hogy leránstaö® a leplet a napi 2fl pengős knrlosszprvezetrőL Színházjegyek a Déimagyarország jegyirodáid­ban elővételi sSij nélkül váltható

Next

/
Thumbnails
Contents