Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-04 / 199. szám

€1 DÉLMAG YARORSZ AG 1929 szép tem Oer 4. A sievelő sseveSése Stuttgartban. a Meckár partján jöttek össze ez­fcíén a pszichopedagogia mesterei a stuttgarti »instlM för psyhoanalytische Pádagoglk« meg­nyitása alkalmából. * Schiller, Uhland, Mőrike hazájában, a differen­ciált lelkű, tisztult életfelfogásig zárkózott würt­tembergi r.ép lelkében sokkal mélyebb gyökeret vertek Freud tanai, a népnek sokkal szélesebb rétegét foglalkoztatják a jövő emberének, a gyer­meknek súlyos, komoly problémái, mint Német­ország más részében. Mig München Németország­ban Adler tanainak központja s az individual­pszíchologia könnyebb és gyorsabb eszközeivel dol­gozik a jövő nemzedék lelki megerősítésén, — el­vitathatatlan eredményekkel. Stuttgart a pszicho­analízis tisztultabb meglátásait, nehezebb és mé­lyebb problémáit keresi. A pszichopedagogia nem a nevelési hibák okozta Deurosís gyógyítását tűzte ki feladatául, — ezt analitikailag képzeit orvosokra bizza —, hanem a helytelen nevelés okozta hibákat s az abból eredő neurosist akarja elkerülni. A nevelő nevelését tűzte ki feladatául. Dr. H. Meng, a frankfurti pszichoanaiitikai In­tézet vezetője, dr. E. Schneider, a rigai egyetem volt tanára, dr. G. Grober berni pedagógus, dr. H. Kaíischer, a neuhauseni gyógypedagógiai in­tézet vezetője tolmácsolták a freudi tanok peda­gógiai jelentőségét. Nem egy freudi alapokon nyugvó uj peda­gógiai irány egyedülvalóságát hirdetik a régi ne­veléstudománnyal szemben, hiszen már az ó-kortól kezdve voltak intuitív nevelők, kik azt, amit Freud felfedezett, tudattalanul alkalmazták, de éppen a tudattalan lelki élet ismerete nélkül sem maguk­nak, sem másoknak tetteikről beszámolni nem tudtak. Freud adta meg a lehetőségét és nyitotta meg az útját annak, hogy a nevelő a maga és a gyermek lelkébe tudatosan behatolhasson. A nevelés minden élő lény élettani szükséglete. Az állatvilághan s a primitív népeknél is uralkodó ,vonás volt az idősebbek irányitó tendenciája s a fiatalabb életvágya a vezettetés, irányítás után. A nevelés az élet első pillanatától érezteti hálá­sát s a gyermek éppen élele első szakában, az 5-ik életévig éli életének lrgí®n!osi»bb korszakát, amikor is helytelen nevelés az ösztönök egészsé­ges fejlődését veszélyeztetheti. Sok felnőtt éppen a gyermeki lélek ismeretének hiányában nem ta­lálja meg, vagy elveszti a belső kapcsolatot a gyermekkel s annak problémáival. A felnőtt egyik itipikus tévedése, mikor magát szellemileg a gyer­mek fölé helyezi. így rombolja szét a nevelés a gyermek természetes intelligenciáját s állit ne­hézségeket a gyermek szellemi fejlődése útjába ilelki elnyomások által. A kongresszus különösen két fontos kérdést sölelt fel: a nevelő felelősségét a gyermeki hibák .megítélésénél, ebből kifolyólag a büntetés rend­flrivüli átgondolt alkalmazását s a gyermek álom­világát. A gyermek kénytelen ösztönéletét a kül­világ követelményeihez alkalmazni s az ösztönös "vágyak és társadalmi törvények harca következ­ményeként alakul ki lelkiismerete. Ha a nevelés ¡félelmi érzetek felkeltése s ijesztgetések által bűn­tudatot vált ki a gyermekből, a lelkiismeret nem fejlődhetik helyes irányban. A nevelésnek, mely a lelkileg szabad embert célozza, a neurosist mog kell előznie. A gyermeket az élet szeretetére kell nevelni. A .gyermek szeretet után vágyik, de a nevelő túlzott szeretetével nagy hibát követ el, 3 gyermek igy nem tanul meg lemondani, ami pedig az élet leg­hatalmasabb követelménye. A gyermeknek az élet »agy kérdéseihez való állásfoglalása tükörképe an­nak, hogyan, milyen színben tárta fel előtte a környezete, dc különösen a szülők, az életet. A tuíroíí szigor, a testi fenyítés majdaem minden esetben ellenkező hatást vált ki a gyermekből. A büntetésnek a gyermeket belátásra keli bírnia, fenéikül, hogy bűntudatot hagyna hátra. Ez legyen a büntetés célja és n® a bosszú. Ha a nevelő sze­retete a gyermekre nézve érték, ha a nevelő s fi gyermek eszményképe egymásra találtak, ugy meg van a lelki kapcsolat, ami az eredményes Beveiés első feltétele. A kongresszuson dr. Grober -iimeritően fog­lalkozott a gyermek álom- és gondolatvilágával, összehasonlítva azt a primitív népekével. Ez a mély meglátásu, kiváló svájci pedagógus és gyer­mekanalytikus ama hasonlatosságból indult ki, mely a gyermek s a primitív népek felfogása közt található. A születés és halál, a világ kelet­kezése és a megsemmisülés rejtélyei a gyermeket S a primitiv embert egyformán foglalkoztatják, iálomviláguk a valósággal egybefonódik. A gyermek álomvilágának feltárásánál az ó-kor nagy álomfejtőiből indult ki (Aristoteles, Arte­midoros) a romantikusokon, majd Goethen, Scho­penhaueren, Nietzschen keresztül Freudig, aki megtalálta a kulcsot a lélek legrejtettebb réte­geihez, igy bepillantást engedve annak tudatalatti mozgató erőihez. Az analytikus meglátásokkal dol­gozó nevelő a gyermek álmain keresztül bepillan­tást nyer annak lelki konfliktusaiba s elejét ve­heti nagy harcoknak és összeütközéseknek. Elő­adásai igen értékes kiegészítéséül szolgált egy gyer­mekanalysis- teljes ismertetése. Bemutatta a gyer­mek iskolai füzeteit, rajzait az analvtikai kezelés előtt és után, melyek fényes bizonyságát adták a disharmonikus. szertefolyó érdeklődésű, ingadozó gyermek gyógyulásának. A freudi tanok segédkezet nyújtanak a nevelő­nek és lehetővé teszik a gyermek ösztönéletének helyes irányítását, liogv mentesítsék azt a bűn­tudat s lelkiismeretfurdalások súlyos következmé­nyeitől. Igy fejlődhetik csak a jövő eszménye, a szabad ember, s ezért tűzte a pszichopedagogia a' »nevelő neveiéséf« zászlajára. Azonban a freudi! alapokon nyugvó pedagógia sem független ered­ményeiben a szociális tényezőktől. A pedagógia: a maga eszközeivel csak ott tud eredményeket elérni, ahol a szociális fettételek is megfelelitek. Ezeket a feltételeket megteremteni a jövő embe­riség érdekében a társadalom kötelessége. Pogány Marját. . Kúp Gyula és Társa Divatszalonom ugyanolt az I. eme­1Ü2/ Mit jOEs Mm megnyltollam. leíenVOT- F>. REIC 956 A város megsürgeti a Társadalombiztosító palotáfáeak építését (A Délmagyarország munkatársától.) Az Orszá­gos Társadalombiztosító már hossza hónapokkal ezelőtt elhatározta, hogy uj székházat épít Sze­geden, illetve uj építkezéssel kibővíti, moderni­zálja régi, szűkké vált Tisza Lajos-köruti szék­házát. Ebben az ügyben Huszár Károly, az OTI elnöke tárgyalt Szegeden dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármesterrel és a tárgyalások ejedménye­ként érlelődött meg az az elhatározás, hogy az intézet megszerzi a régi székháza melletti telek­tömböt és a rajta lévő kisebb épületek lebontása után ott épiti fel a Gizella-tér építészeti nívójának megfelelően a régi székház kiegészítésére szolgáló uj épületet. A város, hogy ezt az építkezést előmoz­dítsa. körülbelül nyolcvanezer pengő előleget utalt ki — eredetileg kamatmentesen — azokra a járu­lékokra, amelyekel az év végéig kellett volna csak befizetnie alkalmazottjai után betegségi és rokkantsági biztosítási járulék címén. Később a közgyűlés kimondotta, hogy nem ad kamatmentes előleget a pénztárnak, hanem az előleg után /el­számítja ugyanazt a késedelmi kamatot, amelyet a pénztár szed a késedelmesen fizető munkaadóktól. A pénzt az OTI már régen megkapta a várostól és ugyanakkor megtörténtek az első lépések is az építkezés megkezdése felé. Lebontották a tel­ken lévő régi épületeket, de egy szép napon meg-» akadt a munka. Azóta ezek a hatalmas tégla­halmazok és homokhegyek ott hevernek az úttes­ten, szinte lehetetlenné teszik a Tisza Lajos-kör­uton a forgalmat. A környékbeli lakosság sokáig türelmesen várta, hogy mikor kezdi meg már az építkezést az OTI, most azonban — ugy látszik— ez a türelem fogytán van. A város hatóságához egyre-másra érkeznek a panaszos beadványok az OTI ellen és a panaszkodók arra kérik a várost, hogy sürgesse' meg az építkezést, mert a helyzet a városnak ezen a meglehetősen forgalmas pontján már tűrhe­tetlenné vált. A Délmagyarország munkatársi! kérdést intézett ebben az ügyben a polgármesterhez, aki kijelen­tette, hogy a késedelem eddig körülbelül indokolt volt, mert a tervek és a költségvetés készítését csak akkor kezdte meg az OTI, amikor az építke­zést az illetékeset, végérvényesen engedélyeztek. Mivel azonban az eltelt idő már bőségesen ele­gendő lett volna ugy a tervek és a költségvetés, mint a kiírás és a versenytárvgyalás megtartá­sára, a város hatósága most már megsürgeti a Társadalombiztosító igazgatóságánál az építkezés megkezdését III ÉV titán másodszor is esyévi börtönre ifálték a siagylaici polgárőrség ¥eiS parancsnokát egy éjszakai szerenád miatt (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Vild-tanácsa kedden dél­előtt tárgyalta ismét Taroal János nagylaki volt polgárőrparancsnok szándékos emberölési bűn­ügyét. Tarnai János 1919-ben, a forradalom utáni időkben, mint főhadnagy, megszervezte Nagyla­kon a polgárőrséget. 1919. májusában történt az­után, hogy Tarnai éjjeli zenét akart adni egy kőzségbeli óvónőnek. Ennek az óvónőnek udvarolt Reinhardt István is. Az éjjeli zene miatt a két jóbarát összekülönbözött. Másnap este a nagylaki vendéglőben részegen összetalálkoztak. A vád sze­rint ez alkalommal Tarnai Reinhardt Istvánt le­fogatta, bevitette a községháza fogdájábaa és eíí a magává] tehele<len emberre revolveréből két­szer rálőtt. Reinhardt súlyosan megsehesült Hónapokig nyomta az ágyat, míg felépült, de egészségét többet nem kapta vissza. Tarnai ellen szándékos ember­ölés kísérlete címén indult meg aí, eljárás, de Tar­nai oly sokáig tartózkodott megszállott területen, hogy a szegedi törvényszék csak a mult évben tudta felelősségre vonni. A törvényszék akkor nagyszámú tanút hallgatott ki. A taanuk részben igazolták a vádakat, mire a törvényszék Tarnai Jánost bűnösnek mondotta ki és egyévi börtönre ítélte. Az ítélet ellen feiebbezéseket jelentettek be és az érdekes bűnügy igy kerüit az Ítélőtábla elé. A tábla a törvényszék Ítéletét megsemmisítette és elrendelte, hogy a törvényszék diplomáciai nton szerezze be a román megszállott területen lévő nagylaki főszolgabiróságtól alokat a kihallgatási jegyzőkönyveket, amelyeket a bűnügy alkalmával Nagylakon felvettek. A keddi főtárgyaláson Vild Károly tanácselnök bejelentette, hogy a külügyminisztérium értesítése szerint az iratok beszerezhetők nem voltak. A törvényszék ezután elrendelte a főtárgyalásra meg idézett dr. Sperger Imre miniszteri titkár, volt nagylaki szolgabíró kihallgatását. Dr. Sperger kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy a bűnügy alkalmával ő hallgatta kí a tanu­kat A tanúkihallgatásokról akkor jegyzőkönyve­ket vett fel, de ezek a jegyzőkönyvek elvesztek. Ugy emlékszik azonban, hogy a tanúvallomások többsége szerint Relnhardt István volt a támadó. Tarnai csak védekezett. Azonban mindketten része­gek volíak és azt látta is, hogy az eset után a felek kibékűüek és sírva kértek egymástól bo­csánata! A vád- és védőbeszéd uíán a törvényszék Tar­nai Jánost ismét bűnösnek mondotta ki és egyévi börtönre ítélte. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. UJ és féláru tankönyveket minden iskole részére 959 Barlos Lipót könyvkereskedésben szerezhet bel Gallérjai nem törnek és nyakkendője cseszik, £ KIS^S ¡^S^Sjt1'L6w Lipó1 ucca ©izárótefios uí módszer, lessék meflovőzőtluL Mindennemű ruhaíesiés és veuji tisztifás a leaelőnvösebben nálunk eszközölhető.

Next

/
Thumbnails
Contents