Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-21 / 214. szám

4 DÉLMAUYARORSZAG 1929 szeptember 21. fíoffer Jenő a tanyai kézbesítés körül uralkodó tűrhetetlen állapotok orvosol­tatására kérte föl a minisztert, Paul Adolf pedig a vidéki kereskedelmi iskolák elszaporo­dásáról beszélt. Kifogásolta, hogy a kereske­delmi iskolákban megszigorították a tanítást 'is a bukott diákok továbbtanulását megakadá­lyozzák. Ennek igen hátrányos következmé­nyei lehetnek, mert nagyon sok kereskedő azért taníttatja a fiát, hogy annakidején át­adhassa neki üzlete vezetését. Erre a panaszra Klebclsberg Kunó azonnal reflektált. Kijelentette, hogy a kereskedelmi oktatást tényleg megszigorította. <tíe csak azért, hogv a magyar kereskedelem képzett szakemberek kezébe kerüljön. A sze­gedi kereskedők kívánságát azonban indokolt­nak tartja és ugy fog intézkedni, hogy a jövő­ben tovább tanulhassanak azok a bukott diá­kok, akik a kereskedelmi kamara utján iga­zolják, hogy apjuk üzletét fogják átvenni. Dr. Tonelli Sándor ezzel kapcsolatbán el­mondotta, hogy a makói kereskedelmi iskolá­ban igen gyönge tanerők tanítanak. A minisz­ter megigérte, hogy vizsgálatot tart ebben az ügyben. Most dr. Biedl Samu mondott vádbeszéde! a forgalmiadó ellen. Hivatkozott arra, hogy a háború előtt mindig kormánypárti volt... — De most nem az! — kiáltotta feléje dr. Szekerke Lajos, mire többen pisszegni kezd­tek, a kultuszminiszter pedig jóindulatu el­nézéssel mosolygott. Biedl Samu ezulán kijelentette, hogy a kor­mánypárt számára tudna egy olyan jelszót, amelyből 20 évig is megélhetne. Ez a jelszó pedig a forgalmiadó eltörlése lenne. ("Viharos helyeslés.) Dr. Ornsein Lipót a szegedi ekszportővök sérelmeiről beszélt, Pick Jenő a szalonna­kintelről, Danner János az államilag támoga­tott beszerzési központok igazságtalan köny­nyebbségeiről, Péterffg Ferenc a tejvizsgála­tok körül mutatkozó szabálytalanságok orvos­lását kérte., a polgármester azonban kijelen­tette, hogy ilyen természetű dolgokkal nem lehet megterhelni őexcellenciáját, a kereske­dők forduljanak hozzá, a polgármesterhez, ő is el tudja intézni ezt az ügyet Korda Jenő a szövetkezetek ellen szólalt fel, majd azt fejtegette, hogy a keres­kedők igen súlyosan károsodnak a közalkal­mazottak fizetésének lefoglalhatatlansága miatt és a házalótörvény revízióját, megszigorítását kérte. A kultuszminiszter erre kijelentette, hogy ebben az évben is munkához juttatja a szegedi szabókat és ruhakereskedőket az egyetemi hallgatók fölruházására indítandó akció segít­ségével. Az egyik Lloyd tag arra hivta fel a kultusz­miniszter figyelmét, hogy állattenyésztést kel­lene előmozdítani Szeged határában, ehez azonban tenyészállatok beszerzése lenne szük­séges. Különösen tenyészkosok kellenének, mert Szeged vidéke igen alkalmasnak látszik a juhtenyésztésre. A polgármester most is megkímélte a mi­nisztert a válaszadástól. Kijelentette, hogy a tenyészállatok beszerzése tényleg állami fel­adat, de maga a város is gondoskodik meg­felelő számú tenyészbikákról. — Tenyészkosokat is tart a város — mon­dotta a polgármester —, de a tanyákon na­gyon sok a titkos kos. (Óriási derültség.) Felsorakozott a magyar kultura minisztere elé még nagyon sok kereskedelmi, ipari és egyéb közgazdasági panasz, majd a végén Bo­kor Adolf foglalta össze azokat a fontosabb sérelmeket, amelyeknek orvoslásához a város közgazdasági társadalma a kultuszminiszter közreműködését kéri A kultuszminiszter válaszolt ezután igen .röviden a felszólalásokra. Kijelentette, hogy, szívesen vezet Bud János kereskedelmi mi­niszter elé egy szegedi küldöttséget, amelyben helyet kaphat öt-hat vezető köz­gazdász és a polgármester. A kereskedelmi miniszter előtt azután föltárják a szegedi sé­relmeket. — Szerdán minisztertanács lesz — mondotta Klebelsberg —, a legalkalmasabb nap a csü­törtök. Tehát csütörtökön jertek fel, ha köz­ben értesítést kaptok, hogy fogad Bud. — fordult a polgármesterhez. — Akkor közgyűlés lesz, a költségvetést tárgyaljuk, — szóltak többen is a polgármester felé. — Inkább elhalasztjuk a közgyűlést, ez fon­tosabb 1 — hirdette ki határozatát a polgár­mester. Ezzel véget is ért a barátságos megbeszélés, a kultuszminiszterrel távozóban még aláírat­ták a Lloyd vendégkönyvét A miniszter szombaton délelőtt az egyetemi építkezéseket nézi meg és a le­számolópalotában tesz látogatást, délután pe­dig a tornacsarnok építkezésének színhelyén fogadja a szegedi sportélet vezetőit, hogy meg­hallgassa a fedett uszoda építésére vonatkozó kívánságaikat. Este utazik vissza Budapestre. Világhírű orvosok 95 nemcsak egész­ségesnek tart­ják a babkávét, hanem azt kü­lönféle betegsé­geknél rendelik. Meinl Gvula Rt. Az ui ipartestületi székházat vasárnap átadják rendeltetésének (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület nj székháza elkészült. Ha külső hatá­saiban a Horváth Mihály-uccai iparospalota nem is állja meg mindenben a szigora kritikát, nem lehet eltagadni, hogy az uj székház belső elosz­tása, a tanácskozó termek tágassága, az impozáns márványterem, a praktikus elhelyezésű vendéglő, az iparosság fejlődésére és munkájára jó kerete­ket biztosit A munkálatok befejezése után, pénteken meg­tekintettük az uj székházat. Villanyszerelők, par­kettázók, mázolok ugyan még az utolsó ecset­vonásokat végzik az alsó helyiségen, a tágas iroda berendezése sem komplett ugyan, mert a régi, elavult pultok valami falusi adóhivatali jelleget kölcsönöznek az egyébként szép teremnek, de az uj ház már készen áll és várja az uj munkát. A felek számára fenntartott szoba mellett van dr. Gyuris István titkár hivatali helyisége, amellett pedig az elnöki terem, ahol elnökségi üléseket is iehet tartani. A földszint jobboldalán nyert elhelye­zést az ipartestület márványterme. Ez a terem ma Szeged legnagyobb ilyenfajta helyisége. 26 méter hosszú és 12 méter széles. Falai köröskörül márvánnyal vannak borítva, szí­nes üveggel bontott ablakok a munka különböző jelképeivel impozáns benyomást tesznek. A me­nyezetről 5000 gyertyafényü csillárok és Ívlámpák ontanak fényt a teremre. A bejárati rész felett Ízléses kiképzésű loggia növeli a terem befogadó­képességét, egyben kilátást nyújt a nagyteremre. Érdekessége ennek a teremnek a menyezetfestése. Magyaros motivumu, szép kivitelű szobafestői mun­ka ez, Ízléses felfogásban. A nagyteremből tágas terraszra léphetünk, amely tavaszi és nyári kon­certek alatt hüsülőnek és büffének használható. A nagytermet jobbról és balról öltözőhelyiségek szegélyezik. Itt arra gondoltak, hogy esetleges színielőadások alkalmából megfelelő helyiségek áll­janak a színészek rendelkezésére. A nagyterem szélességével párhuzamosan két helyiség halad. Az egyik a ruhatár, a másik egy kis tanácskozóterem. A baloldalon van az ízléses vendéglő. Az I. emeleten építették fel a nagy tanácskozó termet, vele párhuzamosan három egymásbanyiló kisebb tanácskozótermet, amelyeket azonban egy te­remmé lehet alaki tani. A nagy tanácskozóterem szükség esetén 200 embert tud befogadói. A kis tanácskozóteremben tartják meg az előljárósági üléseket, a különböző szakosztályi üléseket Külön érdekessége az uj székháznak az iparosasszonvok terme. Miután az ipartestületnek szép számmal vannak nőtagjai is, gondoskodás történt arról, hogy az iparosasszonyok is megfelelő helyiséghez jussa­nak. - ; • ' ' Szuterénhelviségeket is építettek. Kedélyes bo­rozó és fedett tekepálya szolgálja az iparosok szórakozását. 'Az ipartestület uj székházát vasárnap adják át rendeltetésének, amikor is az IPOSz megtartja országos gyűlését. Mindenesetre sokan sajnálják, hogy a szegedi iparosság uj hajlékában vasár­nap nem a szegcdi iparosság rendezi ezt az össze­jövetelt és már az első nyilvános megnyilatkozás­nál a szegedi ipartestület mint vendég jelenhet meg az IPOSz-féle gyűlésen. Egyébként az ipartestület székháza gyorsan épült fel és ebben nagyrésze van a házbizottságnak, különösen Gombos Istvánnak és Kis Gézának, akik önzetlen fáradsággal dolgoztak az uj székház gyors és alapos felépítése érdekében. Az uj székházat pénteken délután mutatta be Ráez Antal alelnök a sajtó képviselőinek. Este az ipartestület vezetősége bankettet adott, ame­lyen Körmendy Mátyás elnökkel megjelentek az ipartestület, valamint a szakosztályok elnökei.. Körmcady Mátyás a szegedi iparosság nevébeö üdvözölte a szegedi sajtót és arra kérte az újság­írókat hogy karolják fel továbbra is az iparosság érdekeit, munkálkodjanak az iparosság közötti béke helyreállításán. Hiszi, hogy az uj székház a béke é;> a megértés otthona lesz. Az üdvözlés után sorra álltak fel az ujságirók és mondtak köszöntőt a szegedi iparosságra. Majd Sehatz Izsó szólalt fel, aki azt fejtegette, hogy tulajdonképpen nincs is ellentét r. szegedi iparos­ság között, mert az ellenzék az ipartestületben sohasem volt a jónak elrontőja. Gombos István válaszolt Sehatz Izsó szavaira és 1 megállapította, hogy, sajnos, az iparosok nem tud­ják egymást megbecsülni. De akármilyen széthúzás is van a szegedi iparosság között, amikor a szék­ház építéséről volt szó, akkor mégis csak együtt dolgozlak és az eredmény nem is maradhatott el. A székház építésénél állandó közös és békés munka volt közte és Körmendy Mátyás között. Ezt a példát követni kell a jövőben is. mert ezzel a békesség magvát vetik el. Végül OJtovay István, a székház építője szólalt fel. Selyemharisnyák, kötöttáruk GlUcksthal és Társa 90 Ctekonles u c c a 3 . rám. KURBOS ILLY táncintézetében ToW. ucca 4, szeptember 22-én össztánc. Kurzusok kerdete október 1-én. 286

Next

/
Thumbnails
Contents