Délmagyarország, 1929. szeptember (5. évfolyam, 197-221. szám)

1929-09-20 / 213. szám

4 1IELMMiY AKOHNZ V(. ¡'.UH szentem ner 20. — A lakosságnak az a része, amely továbblát •pártpolitikai korlátoknál, megütközéssel vette tudomásul az öt örökös tagsági hely betöltési metódusát, elégedetlenkedett és naivul emlegetett irányelveket, mondván, milyen szép lett volna, ha nem politika, vagy legalább is nem kizárólag politika jött volna számításba. Szegeden él az ország egyik legkiválóbb irója és publicistája, Móra Ferenc. i(Vibaros éljenzés és taps.) — Világszerte ismert tudós, LŐw Immánuel. A polgári egység frontjának kiépítését azzal kellett volna megkezdeni, fölemelő példát szolgáltatván ez4el a továbbiakhoz, hogy a szegedi közgyűlés elsősorban az irodalom, a tudomány, a művészetek, az ipar, kereskedelem és fóldmivelés legkiválóbb szegedi képviselőit tüntette volna ki az örökös közgyűlési tagság adományozásával. A többi helynél gondolni kellett volna arra is, hogy a városnak nem egész lakossága egységespárti, hogy Isten ments a liberálisok között is akad, aki méltó erre a megtiszteltetésre és szabad lett volna a munkásságra is gondolni, amely az uj közgyűlésen választott tagjaival bizonyára számottevő tényező lesz. — A Nagyszeged-párt élén a szegedi közélet egyik legérdekesebb, legértékesebb és legfinomabb egyénisége, Back Bernát áll. Tisztikarában és tagjainak sorában Wiminer Fülöp, Pap Róbert és Bokor Adolf mellett helyet foglalnak Dobay Gyula, Máriaföldy Márton, Tóth Imre és Széchenyi István. Azt beszélik, hogy ezek a fajvédő és antiszemita vezérek becsületszavukkal fogadták a paktum betartását. Nem lett volna szabad velük paktumot kölni. (Ugy van, ugy van!) Itt kezdődik a dolog. Azután a vezérek becsületszava kötelezi-e a szavazókat, akiknek zöme bizonyára nem lesz hajlandó elpaktálni meggyőződését. Meg vagyok győződve róla, hogy minden zsidó szavazóban él annyi felekezeti önérzet és emberi méltóság, hogy nem fogja támogatni szavazatával az ébredők volt elnökét és a gyűlölködő hangjáról ismert fajvédő újság főszerkesztőjét, de azokat nem, akik szövetkeztek velük. Elképzelni sem lehet groteszkebb helyzetet, mint amilyen az lenne, ha a zsidó szavazók támogatásával vonulna be az uj közgyűlésbe Dobay Gyula, Széchenyi István és Tóth Imre. Perdöntő bizonyítékok — A Nagyszeged-párt szombati vacsoráján az a kijelentés hangzott el az egyik liberális szónok részéről, hogy ők nem lettek hűtlenek a liberális elvekhez. Szombatig a mi táborunkból nyilvánosan ezt senki sem állította. Lappangva nagyon elterjedhetett tehát ez a vád, ha mindjárt a párt első egységes föl vonulásán szükségesnek látták ellene véfdekezni. Én ezennel szembeszállók ezzel a fváddal, de elmondom egyúttal, hogy mivel ¡jellemezte a világháború egyik legismertebb osztrák tábornokát egy jeles publicista. »A békében hervadhatatlan érdemeket szerzett, a faját elképzelhetetlenül szereti, de most katasztrófába viszi az országot, mert rossz taktikus.« Annak bizonyítására, hogy milyen rossz taktikával dolgoztak azok a liberális vezetők, akik megkötötték a paktumot, két perdöntő bizonyítékot tárok öuök elé. Itt van a Szegedi Uj Nemzedék vasárnapi száma. Tudvalevőleg a paktum egyik célja lenne a felekezeti beke — mondjuk — előmozdítása, az Uj Nemzedék főszerkesztője pedig, szintén tudvalevőleg, Dobay Gyula, aki a paktumban benne van, sőt döntő tényező a Npgyszeged-pártban. Ez a tényálladck, ahogy igazságszolgáltatási körökben jeles magyarsággal mondani szokták. És ilyen tényálladék mellett történt meg, hogy a Szegedi Uj Nemzedék vasárnapi száma az első oldalon gúnyos, lekicsinylő és végtelenül bántó hangú antiszemita cikket közölt, mlg második oldalán „A madár fiaihoz" címmel a paktum ellen jelent meg izgatás. Szegednek három országgyűlési kéviselője van. Egyet liberális, egyet szociáldemokrata és egyet egységespárti programmal választottak meg. A fajvédők odáig sem jutottak el, hogy jelöltet tudtak volna állitani. Az egységespárt, míg egyedül állt velük szemben, letörte ia szarvukat. A Nagyszcged-páxtban az egységesét mellett ott ülnek liberális vezetők is és az irányítást most a fajvédők ragadták magukhoz. — A szombati pártvacsorán egyes szónokok Kossuthig és Cavourig vitték vissza a Nagyszeged-párt családfáját. Eszükbe jutott-e ezeknek az uraknak, hogy Cavour egyizben azért mondott le, mert a király nem akarta behozni a polgári házasságkötést és hogy akkor, amikor miniszterelnök lett, a többségi párt konzervatív része cserben hagyta Cavourt, aki csak a balközép támogatásával tudta megkezdeni terveinek megvalósítását? Komikus dolog, hogy a Nagyszeged-párttal kapcsolatosan világtörténelmi eseményekkel és személyekkel kelljen foglalkozni, de nem lehet megengedni, bogy Dorozsmánab, Tápénak és Szőregnek Szegedhez való csatolása mellett büntetlenül lehessen agitálni Kossuth és Cavour nevével. (Hosszantartó lelkes él jenzés és , taps.1 — Most pedig az elé a" hires egység elé tartsunk tükröt, amelynek áldásaival a Nagyszeged-párt elárasztja majd Nagyszeged egész közéletét Tessék elképzelni a szeptemberi közgyűlést, ha szóba kerülne a tanyai vasút végállomása, amelyet a polgármester ur fölépíttetett a Rudolf-térre és amelynek a Mars-térre való áthelyezéséért Wimmer utolsó lehelletéig harcolni akar. A gázgyár megváltásának kérdésében ugyan feladták-e a liberálisok álláspontjukat és csatlakoztak-e a hatósághoz? Mi lesz a Nagyszeged-párttal, ha megtörténik a szegedi közgyűlésen, ami a debrecenin már megtörtént és szőnyegre kerül a módosított numerus clausus? Lehet-e küzdeni a Nagyszegedpártban a polgármesteri omnipotencia ellen és mi fog történni, ha a szabadságjogok eddigi kedvelője, dr. Pap Róbert kiáll majd szónokolni a sajtó, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága mellett? Mert akármit mondanak, soha nem fog sikerülni elterelni a figyelmet két főkérdésről. Az egyik, hogy a közgyűlésen döntenek a város jelenéről és jövőjéről. Nagyrészt a közgyűlésen uralkodó szellemtől függ, hogy milyen a közigazgatás, folyik-e alkotó munka és ha igen, milyen irányú, utópiák hajszolása és hangoztatása és indokolatlan túlköltekezések helyett arra forditanak-e minden erőt és minden garast, hogy minden lakásnak legyen vize, minden uccának kövezete és csatornája és kivétel nélkül minden családnak egészséges lakása. A másik a lankadatlan és törhetetlen harc az emberi Jogokért és ezt a küzdelmei a maga szerény körében — ha nem áhitozza a rossz taktikus az áruló dicsőségét is — soha egyetlenegy pillanatra fel nem függesztheti és fel nem áldozhatja egyetlen szegedi liberális sem. Az Igazi Nagyszegedért! felei sem vitathatják el, hogy mindig a meggyő— Bizalommal fordul kérő és figyelmeztető szavam a város minden lakójához. Harfcos ember szól, akitől azonban legádázabb politikai ellenződés fanatizmusával és mindig igazságért küzdött. Ezeknél a küzdelmeknél is, meg minden mis közéleti munkánál, tekintet nélkül társadalmi, gardasági, politikai és felekezeti viszonyaira, mindenki érdekelt ebben a városban. Érdekelt a kereskedő, akinek nagyobb forgalmat, jobb megélhetést jelent a racionálisabb várospolitika. Erdekeit az iparos, mert mi is harcoltunk és a jövőben csak mi harcolhatunk azért, hogy a szegedi dolgos kezek fokozott előnyben részesüljenek a szegedi közmunkáknál. Érdekelt az az asszony, akinek nincs a lakásában viz, vagy azért, mert csak ritkán folyik fel oda, vagy azért, mert nincs bevezetve. Érdekelt az az egyszerű életű szegény munkás, aki vasárnap délután, vagy őszi napok tiszta alkonyán nem ülhet ki sziesztázni a háza elé a csatornázatlan uccák nyilt árkainak büae miatt és érdekeltek azok a szerencsétlen szülők, akik életük drága virágaival nedves, penészes odúkban kénytelenek senyvedni, a segités és az örömteli változás reménye nélkül. Érdekelt mindenki, aki a küzdelmet a lüdővész ellen a piszok és portengernek a szenedi uccukról való visszaszorításával akarja kezdeni. (ügy van, ugy van!) Érdekelt a gazda, aki rá van utalva, hogy terményét, ha csak egy mód van rá, a maiaknál jobb föltételek mellett értékesíthesse. És érdekelt az orvos, érdekelt az ügyvéd, érdekelt a tisztviselő, mert humanitárius gondolkodásunk és szociális belátásunk odaállít mindenki igazsága és joga mellé, bátor kiállásra és elszánt harcra késztetve értük. A politika most kizárólag két fél dolga. A liberális és demokrata tömegeké, amelyek hihetőleg mögöttünk állnak és azé a néhány liberális vezetőé. akik összebarátkoztak Tóth Imrével és Dobay Gyulával. De az elvhüséget és a becsületes színvallást a politikai magatartásban mérlegelje minden szavazó. Ez az egyik kérésem és figyelmeztetésem. Az uj közgyűlésre kemény munka vár és jól ezt a munkát csak gerinces emberek tudják elvégezni. Aki puhány, kétlaki, szembekötősdit játszó, meghunyászkodó, mindig visszarettenő és megalkuvó a politikai harcokban, az a közgyűlésen sem fogja megállani a sarat, akármelyik párthoz tartozzék. Keménykötésű legények kellenek most a gátra. A másik kérésem, hogy képességeik és egyéb tulajdonságaik mellett a jelölteknek első sorbon a halóságokhoz való viszonyát vizsgálják meg. mert a Nagyszeged-párt eddig nyilvánosságra került listáin feltűnően sok az olyan jelölt, aki nem független, pedig azok a boldog idők végkép letűntek, amikor állandóan lapítani lehetett és amikor a szavazás elől ki lehetett osonni valamelyik szomszédos terembe. Független emberek kellenek a közgyűlésbe, független emberek különösen a hatóságoktól. (Lelkes éljenzés.) — Tisztelt Barátaim! Nem jöhet idő, amikor hütelen lennék hazámhoz és hitemhez, de olyan idő sem jöhet, amikor cserbenhagynám "Raktárunkra beérkezetek, a legfinomabb női és férfi angol szövetek, selymek és bársonyok. Mi ügynököket nem tartunk s igy nem kell külön a magas ügynöki áifakai0 úgyszintén vámot, forgalmi adó és postaköltségeket a vevőnek előre lefizetni. Fizetési feltételesek a legelőnyösebbek. Szabó L. és Társa Szeged, ¡¡íg 514