Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-04 / 175. szám

1929 augusztus '4. •*'"" ' iwi'mnt-'U'jiiu^wwmJBBPgg DÉLMAGYAR0RSZ.4G 9 Társadalombiztosító — Városi adóhivatal V Levél a szerkesztőhöz "„ Igen tisztelt Uram! Megszoktam már, hogy becses lapja valósággal elkényeztet sporltuiiósitások tekintetében, éppen azért voltam meglepetve, mikor szombat reggel ezt a nyúlfarknyi tudósitást olvast>m a Délmagyarországban: Társadalombiztosító—Városi adóhivatal 2:1 (0:1)- A Hunyadi-téri pályán megtartott mérkőzés a Társadalombiztosító győzelmével végződött. A gólokat Selypes és Apáti rúgták, az adóhivatal öngólból szerezte gólját. Petényi vezette a mérkőzést, amelynek érdekessége az, hogy a Társadalombiztosító volt az első, amely a városi adóhivatal régebben fennálló csapatát megverte és az ilyen adhoc alakulatok között fennálló hegemóniáját megtörte. Tisztelt sporttudósitójukat ezennel megrovom, hogy ilyen szenzációs esemény mellett ilyen felületesen halad el. Uram, ön végtelenül boldog ember lehet, mert nem tudja, hogy mit jelent a Társadalombiztosító és mit a Városi Adóhivatal. Hazán ezen két óriási sportegyesületének dicsőségével van tele minden zug s bár a Városi Adóhivatal régibb intézmény, egy csöppet sem csodálom, hogy Társadalombiztosító Volt a győztes. Tekintetbe kell ugyanis venni azt a szinte emberfölötti tréninget, amit az utóbbi időben végez, mióta Vass József a szövetségi kapitány és Dréhr Imre a taccsbiró. A nagyközönség abból a lelkesedésből, amely nevezett két egyesületünket a sport mezején híressé tette, sokáig azt hitte, hogy amatörök. Az amatőr mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni eme tőröket sem, amelyek a kereskedői és iparosi körök szivét keresztül-kasul járják, amikor ők kapják a gólokat, még pedig olyan beadá•sokbol, hogy tömegesen adják be a kulcsot is. Mondom tehát, hogy így fogva fel a helyzetet, egyáltalában figyelemmel kisérve minden mozzanatot, —- rá kell jönni, hogy ugy Társadalombiztosító, mint Városi Adóhivatal, professzionisták, sőt az is bizonyos, hogy hivatásuk magaslatán állanak abban a nemes versenyben, amely sajátságuk, hogy ne mondjam: egyéni bájuk. Városi Adóhivatal régi rókákból áll, azok a mezőnyön jártak már akkor is, amikor még nagyon gyenge társadalmi alakok rugdalóztak. Néha idegen dreszt öltenek magukra és olyankor fölveszik a »Bőrcserzők egyesülete« nevet. Megtetszik azonban látni, hogy mostani vereségük csak átmeneti és a pillanatnyilag jó formában levő Társadalombiztosító véglegesen nem győzedelmeskedhetik rajta. Városi Adóhivatalt eddig még senki se győzle le, mert az a progresszív haladás jegyében született és esetleges in disz pozíciója után annál nagyobb erővel tőr előre. Elméletileg én mindezt gyönyörűen tudom magát a játékot azonban nem láttam, de kö/-ism;-rt fantáziám segítségével annál inkább el tudom képzelni. hogyan folyt le. Kezdte Városj Adóhivatal és akkorát rúgott TCrauszon, hogy az nyömbín kénvszeregyességet kért. — Pfuj, Fényűzési, pfuj, Fényűzési! — ordított a tribün felháborodott közönsége, mire Csonka Miklós biró nyomban megítélt Krausz ellen egy tizenegyszázalékos hátralékot az összes késedelmi kamatokkal. A zavart felhasználva,,Társadalombiztosító erre lerohanással próbálkozott és annyit driblizelt, hogy Krauszt a mentők vitték el a kapujából, nyomban kiutalva neki a hatheti táppénzt. A jobbösszekötő forgalmi ellenőröket erre áthelyezték. részint Sopronija, részint Bajára, ott folytatták a fejelést. Háromfázisul aki ellörte Rokkantsági karját élénken megabcugolta a közönség mert már bosz szantóak kezdtek lenni az offseidjei. Nagy feltűnést keltett, hogv Csonka biró állandó szabadrúgásokat engedett Adóhivatalnak, amely ezeket a rúgásokat .őszinte igazságossággal és törvénytisztelettel elosztotta a közönség javára. Faultok tekintetében nem volt nézeteltérés a két sportegyesület, között. Ebben szintén profeszszionisták. Ami pedig a henceket illeti, amit svábos dialektussal állandóan g-vel irtak, — abban a hivatali kiskirályok tűnlek ki. Legközelebb még szenzációsabb csapatösszeállításokra van kilátás. Igy: Orvosok—Temetkezési. Délmagyarország—Uj Nemzedék. *v Friss Újság—Görlök. Szőnyí—Nagy strand. Szó van arról, hogy a névtelen adófizetők is csapatot állítanak össze Adóhivatal ellen, azonban ez a küzdelem teljesen reménytelen. ~~ " 4z Alföldi Utazók és Kereskedők. Egyeslileíénekj vezetősége ezúton is érlesiti tagjait, hogy CsekoMcs-ncca 1 ^tószts^n. levői ufonnan berendezett i^elyl&é^eiíj a mai napon megnyitotta. Kéri a t. tagokat hogy az egyesületi helyiségei gyakori látogatásukkal megtisztelni j S7ive$kedleneb. 691 A racionalizálás a közigazgatásban Közigazgatásunk ügyvitelének korszerűsítését kizárólag csak céltudatos és rendszeres program alapján lehet eredményesen megoldani. Eminens fontosságú követelmény, hogy bölcs mérséklettel, óvatos körültekintéssel, alapos előkészítéssel és nagy-nagy ügyszeretettel nyuljunk hozzá ehhez a nagyjelentőségű reformhoz és hogy lépésről-lépésre, gondosan átgondolt, fokozatos, tervszerű munkával törekedjünk annak megvalósítására. A reformernek, még mielőtt érdemi munkához lát, elsősorban is a következő szempontokat kell maga elé kitűznie. 1. Legyen a közigazgatás üggviteli rendje; ; egyszerű. Rendezkedjék be a közigazgatás arra, hogy a lehetőségig leegyszerűsített, minél kevesebb munkamozzanat által érhesse el az egyes ügyek elintézését Az egyszerűség követelménye mutatkozik természetesen a hivatali stílusra is. Itt kell megemlítenem, hogy a blanketta-rendszert széles alapokon kell kiépíteni, de magánál a blanketla-reudszernél is — ugy a nagyságban, mint a szövegben — teljes mértékben kell érvényesíteni az üzemracionalizálás gyakorlati tapasztalatait Hogy mi mindenre kell figyelni, arra felhozok egy teljesen jelentéktelennek látszó gyakorlati példát: Egy hétsoros üzleti levélblankettánál a levelezőnek minden esetben hat adhoc számszerű adatot kellett magában a szövegben megemlítenie s e célból az irógáp »kocsiját« öt egymás alatt következő sorban összesen hatszor kellett »beállítania«. OzemracionaÜzálási tapasztalat, hogy minden ilyen beállitás bizonyos időveszteséggel jár. Kézenfekvő volt tehát a blankettát ugy áttervezni, hogy a levél végére egy függőleges hasábokból álló táblázat kerüljön, úgyhogy a levelezőnek most már csak egyetlen sorra kell a kocsit beállítani és ebbe a sorba gépelheti bele mind a hat adatot. Eredmény az uj blankettával hét levél készül ugyanannyi idő alatt, mint a régivel három. j 2. Leggen a közigazgatás üggviteli tendje gyors. Az egyes űgydarabok a végleges elintézésig csak annyi kézen, annyi szerven, annyi fórumon menjenek keresztül, amennyi múlhatatlanul szükséges. Közigazgatásunk mostani kezelési és elintézési meneteit alaposan meg kell vizsgálni és ott, ahol lehet összevonást kell eszközölni. Ez az összevonás lehet pusztán gyakorlati (mint aminő például az »átirási« rendszer széleskörű alkalmazása.) Ez utóbbira isméi, felhozok egy praktikus példát: Egy vállalatnál árurendelés esetén az volt a gyakorlat, hogy az üzletfél megrendelőlevele először X tisztviselőhöz került, aki a félnek levélben »leigazolta« a rendelést, — a megrendelő levél innen tovább ment Y tisztviselőhöz, aki kiállította a szállítási utalványt utasítva a raktárt, hogy N. N.-nek ezeket és ezeket az árukat küldje el, — végül a megrendelő-levél Z. tisztviselőhöz ¡reWhJKW^WWM^WBJUlM^MIi»)^«;^ J—.BMMil 1. került, aki kiállította a számlát. A vállalat tisztviselői tul voltak halmozva munkával: Nyilvánvaló volt, hogy ezt a kezelési menetet racionalizálni kell. Rövidesen el is készült egy 3 lapból álló számla-blankettakombináció, mellyel most már csak Z-nek van dolga, mert amikor a felső lapon kiállítja a számlát, a második lapon ugyanakkor indigó ut ján elkészül az »igazoló levél«, TI harmadik lapon pedig a szállítási utalvány. (Az egyedüli nehézség és pedig az, hogv bizonyos adatoknak nem volt szabad az igazoló levélbe, bizonyos adatoknak pedig a szállítási utalványba belekerülniök, azáltal volt megoldható, hogy a blanketta kombinációt alkotó egyes lapok különböző nagyságban készülnek.) Eredmény: a régi elintézési idő kb. egyharmadrésznyire csökkent, X. és Y. más helyen kaphattak beosztást és igy biztosítottnak látszik, hogy a nyomasztó tulmunka rövidesen meg fog ' szűnni. 3. Leggen a közigazgatás ügyviteli rendjei életszerű. fi Törekedjék a közigazgatási gépezet arra, hogy a nagyközönséget a lehető legjobban szolgálja ki és pedig anélkül, hogy feleslegesen vegye annak idejét igénybe, vagy indokolatlanul sok közreműködést kívánjon tőle. Olyan ügybe, amit egyetlen hatóság jól el tud intézni, ne kapcsolódjék láncszem módjára bele más hatóság munkája is. Közigazgatásunknak az élettel való szorosabb kapcsolatba hozáta szempontjából revízió tárgyává kell tennünk számos törvényt és rendeletet is, melyek sok esetben nem számolnak azzal, hogv az általuk elrendelt adatszolgáltatással indokolatlan tulmunkát okoznak ugy a hatóságoknak, mint a nagyközö;iségnek. így például az országgyűlési képviselőit választásáról intézkedő 1925. évi XXVI. t.-c. akként rendelkezik, hogy többek között minden nyilvános számadásra kötelezett vállalat évenkint köteles állandó alkalmazottjairól egyenként kidolgozott pontos jegyzéket beterjeszteni az egyes alkalmazottak lakóhelye szerint illetékes elöljárósághoz. Mennyivel kevesebb munkája lenne a névjegyzékkel ugy a hatóságnak, mint a vállalatoknak, ha a vállalatoknak csak bizonyos hosszabb időközökben kellene általános jegyzéket késziteniök, évenként pedig csak a változásokat kellene bejelenteniök, holott a kívánt eredményt: a hatósági névjegyzék-kiigazítást igy is maradéktalanul el lehetne érni! ,4. Legyen a közigazgatás ügyviteli rendje szakszerű. A szakszerűség alatt nem csupán azt értem, hogy minden egyes pozícióra azt a tisztviselőt állítsuk, aki leginkább arra való, — hanem azt is, hogy a hatósági mentalitás maga is önállóságra, szakszerűségre törekvő legyen. Olyan konkrét eset egyáltalán elő se fordulhasson, hogy például az egyik pesti bíróság külön végzésben hivja fel a felet közéletünk egyik kitűnősége lakásának. Üzleí áií Ixely easés ! Orincsák Miklósné él6- ét myvirás* kereskedését aug. 1-ttől Klauzál fér 5. sz. alá Baríos iiSnyvkeresIiedés mellé Selyes/e át. Telefon 13-67. 50UN mmi S BORAI ífinimmnimniinii ITIIV»»IIHTI a legfobbali. Tisza L. körút 43. Telefon 514. LXXXJZ iTzIeímegnyltás! Az i. t. vevéVözönség azives tudomására hozzuk, hoqv Károlyi ucca szóm. alaít folyó hó Sín nyitjuk meg ggnmöics-, termény- es hcnytrüzieiünheí ahol 61lond '>an frissen kaphatók hazai és déli gyümölcsök, liszl-, terményáruk és Farkas Lafos háztkenyér-siKődéjének gyártmányai. — Rá/mely megren élést diiía'tnul hazaszállítunk. — Amidőn méo megemlítjük, hogy célunk „J6 árul oicsi.il adni", kérjük a rm Íven tis»telf vevőközönség szíves pártfogását. m Tc!jej tisztelettel Síorvail* Testvérek. Telefon 20- 63. ri*iiiiEiiixi^TiXTTiiti»iiMirT.fkii««t *