Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-24 / 190. szám

DCLMAGY ÍRORSZÁG 1929 augusztus 24. Németországot ki a hágai négy hatalom Snowden az u| javaslatokat sem fogadja el (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hágából jelentik: Az Angliával szembenálló négy, szövetséges hatalom: Franciaország, Olaszország, Belgium és Japán delegátusai pénteken délután 3 órakor ujabb tanácskozásra ültek össze. A megbeszélésen a németek is résztveitek. A ncgy hitelező államot Hágában elnevezték az ajánlattevők csoportjáénak, amely valósággal most már albizottsága a konferenciának. Az esti órákban a tárgyalások meglepő fordulatot vettek, amennyiben most a négy ajánlattevő hatalom — Némclországot küldi. harcba Anglia ellen. 'Snowden az esti órákban angol újságírók előtt ugy nyilatkozott, hogy az a legújabb javaslat, amelyet Jaspar belga miniszterelnök ismertetett az angolokkal, csak egészen jelentéktelen haladást tüntet fel a régebbi javaslatokkal szemben, éppen ezért közölte Jasparral, hogy ezt az uiabb iavaslalot sem tartja kielégítőnek. Locheur szferint Snowden magatartása azt bizonyítja, hogy a németeket akarja ujabb engedményekre birni, hogy az engedményeket végül is elutasítsa, legjobb tehát, ha az angolokat és a németeket egymásnak engedik, akkor ma|d kiderül, hogy mit akar Snowden. Borzalmas sszerencséílem&ég a dlésgyőri vasgyárban Jt kiömlö forró acél paláira égetett egy munkást, §úíei megsebesített (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Miskolcról jelentik: Péntekre virradóra a diósgyőri vasgyárban súlyos szerencsétlenség történt. Az uj Marti"-VoNóban munkaközben lezuhant az egyik daru, amelyen izzó acélt szállítottak. A daruból kiömlő forró acél halálra 'égette Csernyik Mihály lakatost, míg két másik munkás életveszélyesen, három súlyosan, keltő könnyebben megsebesült. Vizsgálat indult meg annak a megállapítására, hogy a szerencsétlenséget, mi okozta. Semmiről sem akarnak nyilatkozni a bécsi magyar komsnunlsíapör vádlottjai Bécs, augusztus 23. A * bécsi törvényszék ina kezdte meg azoknak a magyar kommunistáknak bünporét, akik Bécsben titkos irodát tartottak fenn és megalakították a magyarországi kommunista párt külföldi csoportját. 'A vádirat szerint a vádlottak a titkos szövetkezésen kivül utlevélhamisitással is foglalkoztak. . _ A vádirat felolvasása után elsőnek Kreyiai vádlottat hallgatták ki, aki hangoztatta, hogy nem érzi magát bűnösnek. Beismeri, hogy útleveleket hamisítottak. Az elnök több kérdésére megtagadta a választ. 1Heski Róza vádlottnak nincs semmi különösebb mondanivalója. A biróság elutasította ezután a védelem azon indítványát, hogy a vádlottat tüdőbaia miatt helyezzék szabadlábra. Mutter Hermann tagadta bűnösségét. A Rengeteg terv és javaslat a külföldi magyarok világkongresszusén Pénteken a szakosztályok tartottak értekezletei — Megkoszorúzták az Országházés a Szabadság-téri szobrokat Budapest, augusztus 23. A magyarok világkongresszusa ma folytatta üléseit, őt szakosztály tárgyalt. A szervezési szakosztályban Krlsztlcs Sándor a külföldi magyarok népszámlálását javasolta. A hivatalos állami statisztikák szerint 1920-ban 1,161.817 magyar élt külföldön és öt-hat országnak a statisztikáját nem is tudták megszerezni, holott ezekben az országokban is rengeteg in'Jgyar tartózkodik. Hozzávetőleges számitás szerint Csonka-Magyarországon és külföldön legalább 15 millió magyar él. Ha számítunk bizonyos népszaporodást, ugy nem lehetetlen, hogy a legközelebbi népszámlálás már 18 millió magyart fog felmutatni. A kivándorlási szakosztályban Némay Ferenc a délamerikai munkásság számára betegsegélyző alapok létesítését kívánta. A gazdasági szakosztályban Staub Elemér azt fejtegette, hogy minden külföldre szakadt magyarnak törekednie kell arra, hogy mezőgazdasági termékeinket a külföld megismerje. Krámer Fülöp (Nürnberg), König Imre (Rotterdam), Krámer MártefllTíie^zti szólaltak fel, pj,ajd Balkáoyi Káljaán wv Világhírű filmje £iefomann láisserésssnél. kommunisták tevékenységével kapcsolatos kérdésekre a választ megtagadta. Hasonló magatartást tanusitött Müller Ernő negyedik vádlott is. Ezután különböző iratokat olvastak fel, amely hosszabb ideig tartott. A délutáni tárgyaláson a lefoglalt pénztárban talált okmányokat ismertették. Az ügyész azt kérdezte, hegy ki őrizte a kulcsokat. A vádlott nem adott felvilágosítást, mit-e az ügyész bosszúsan felelt: — ön valamennyi kellemetlen kérdésre egyszerűen nem akar válaszolni! Az egyik felolvasásra kerülő levélben a magyarországi proletárdiktatúra virágzásáról van szó. A levél szerint tiltakozni kell az ellen, hogy a Bethlen-rendszer diktatúrát létesítsen. 'A tárgyalást holnapra napolták el. J a kereskedelem szerepét fejtegette. Külföldi kiállításokon és vásárokon részt kell vennünk a külföldi magyarok segítségével. A külföldi magyarok mozdíthatják elő az exportot. A szakosztályi ülések után a külföldi magyarok a parlamentbe vonultak, ahol már várta őket a magyarok világkongresszusát rendező bizottság. A Kossrih Lajos-térre néző főkapu volt nyitva, a parlamenti őrség díszben állott. A nagy kupolacsarnokban volt a fogadtatás. Jósika-Hcrezegh Imre mondta az üdvözlő beszédet. Szabó István a bécsi magyarok és az Európába érkezett külföldi magyarok nevében üdvözölte a két Ház elnökségét. Huszár Károly beszéddel válaszolt a felsőház nevében és a külföldi magyarok azután szerteszórodtak a parlament épületében, majd a Kossuth-szoborhoz vonultak. A Kossuth-szobrot, az irredenta szobrokat koszorúzlak meg és tisztelegtek az országzászlónál. Első! nek az amerikai magyarok koszorúját helyezte I

Kossuth lábai elé Baróthy Árpád csikágói orvos. Trinlier Károly, az egyik biciklin érkezett franciaországi munkás, a francia munkások hatalmas koszorúját hozta el. Sorra a szoborhoz járultak ezután az egyes csoportok, majd zeneszó mellett az országzászló elé vonultak, ahol az ünnepi beszédet Umiáuczy Nándor mondotta. Takaró Géza newyorkí lelkész zárta be az ünnepélyt. A kulturális szakosztály délután folytatta ülését dr. Raffay Sándor püspök clnőklele alatt. Eöttevényi Olivér a külföldi magyarok tanulmányi kirándulásának a megszervezését kívánja, nemcsak a fővárost, hanem a vidéket is meg kell mutatni a külföldi magyaroknak. Faragó Ede, a cserkészszövetség igazgatója, annak a kívánságának ad kifejezést, hogy ahol külföldön a magyarok nagyobb számban élnek együtt, alakítsanak a gyermekekből cserkészcsoportokat. Dr. Bobula Sándor a diák- és tanár-, továbbá a papcseréről beszélt. Hantás egyetemi tanár a nyári tanfolyamokról számolt be és azt kívánja, hogy évrőlévre több külföldi vegyen részt e tanfolyamokon. Ternyel Sándor szóvátette egy londoni CoHegium Hungarjcuni alapításának a szükségét is, javasolta, hogy ezt az intézetet Rothermsre ColIegnek nevezzék. Az utolsó felszólaló Takaró Géza newyorki esperes volt, visszatekintve a kongresszus munkájúra, ugy találja, hogy fél évszázadra kitevő munkaprogramot gyűjtött össze- Az eddigi tárgyalások folyamán talán túlságosan kidomborodott az amerikai magyarság szereplése, ami az amerikai magyarság számarányával magyarázható. Kívánja, hogy állítsanak fel magyar művészeti és iparművészeti állandó kiállítást Amerikában, üzlettel összekötve, hogy a magyar művészek és iparművészek müveit az érdeklődők megvásárolhassák és hogy alkalmuk legyen anyaggal ellátni az amerikai kiállításokat, amelyek nagyon gyakran kérnek anyagot, amit akkor nem tudnak hirtelen Magyarországból megszerezni. Takaró Géza idézte József példáját a Bibliából, hozzáhasonlitotta a hazájától messze kerülő külföldi magyarságot, akik | azért kerültek ki. hogy Magyarország megmaradhasson. Rajfay püspök megköszönte azt a rengeteg tervet, amit e tárgyalások folyamán benyújtottak és amely a legjobb bizonysága annak, hogy milyen nagy szükség volt erre a kongresszusra. Meaadeleí a betegségMzlosltiási éaríozásokréi Budapest, augusztus 23. A MTI jelenti: Az 1929. évi XXXIV. tc. 5. szakasza felhatalmazást adott a népjóléti miniszternek arra, hogy a betegségi biztosítási járulékokból és az ezek után felszámított késedelmi kamatokból eredő tartozásokat rendezze és ecélból a munkaadók javára bizonyos mérvű könnyítéseket, a régebbi tartozásokra méltányos esetekben törléseket is engedélyezhessen. Ma jelent meg a népjóléti miniszternek e tárgyban kiadott rendelete. A rendelet anyaga három részre osztható. Elsősorban a régi betegségi biztosítási tartozásokról rendelkezik, olyképen, hogy mintegy általános amnesztiaként generáliban törli az 1923. évi január l-e előtti Időre történt kirovásokból eredő betegségi biztosítási jár uték ia rl o zá so ka t és az ezek után felszámított késedelmi kamatokat. Ezt a törlést a munkaadók sérelme nélkül hivatalból teljesillk az érdekeltekA rendelet további részében az 1925—26. évre kirótt betegségi biztosítási járulékokról és az csak után felszámított késedelmi pótlékokról rendelkezik. Ez ujabb keletű tartozások törlése nem teljes összegre és nem általánosan, hanem csak a tartozások 50 százalékára, továbbá csak méltánylást érdemi», elfogadha!ó!ag igazolt of:or<l)ól és csak az érdekellek sérelmére történhetik. Végül a rendelet harmadik intézkedése tartalmazza a tulajdonképeni kamatelengedést. Eszerint annak a munkaadónak, aki 1928 december 31-ig terjedő időre kirótt betegségi biztosítási járulékokat, ideértve az előző időről támadt és az előrebocsátottak értelmében már leszállított járuléktartozás is legkésőbb 1929 december 31-ig hiánytalanul megfizetik, az 1928 december 31-ig felszámított összes késedelmi pótlék tartozást hivatalból törölni kell. A rendelet értelmezése szempontjából a munkaadókkal azonosan kell elbí! rální a szavatosakat A rendjel a háztartási mun• kaatZókra is vonatozik, de nem érinti a baleseti biztosítással kapcsolatos tartozásosa^ tehát erre a 1 tömény nem adott fölhatalmazást,