Délmagyarország, 1929. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)

1929-08-18 / 186. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. I. cm. Telefon: lS-^S.^KIadóhlvatal, IcOlcsifnkOnyvtar és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda -. Löw Linói ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«>• ilUHUIinVI : Vasárnap, 1929 augusztus 18 V. évfolyam 178. szám HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. «» «» «» ,t » <t n Előfizetési ara havonta 3-2U vidéken és a fővárosban 3-b9, KUlfiildUn 6-40 pengő. Egyes szám 1&, vasár- és Ünnepnap 24 fillér TekintéByfiszSeBet Idő: természetesen most, hiszen soha se dünőngött még ekkora tekintélytisztelet a magyar glóbuson. Pontosabban: ma délután napszállat felé. Színhely: egy vasúti bakterház a fővonalon. Föllételes megálló a legutolsó klasszisból. Jegyet itt nem is adnak csak harmadosztályút, halljakendteknek valót. Urak tekintetestől fölfelé itt még föltételesen se állnak meg. A háttér és az oldaltér sivatagot ábrázol, elszáradt kukoriealigetekkel. Az előlér a pályatc-st, amelyen megjelenik a pályaőr, hóna alatt a kis piros zászlóval. Meg volt a jelzés, nyolc perc múlva itt a vonat, le kell ereszteni jobbról-balról a sorompót. A7 országút felöl mezítlábas fiatal menyecske liheg, egy négyesztendős gyereket huz maga után, mind a kettő fehér, mint a vászonzacskó, egy kis zöld árnyalattal. Tüdőbajosok lehetnek. — Nem kell ugy szaladni, — csöndesiti őket az őr és megnézi az óráját. Van még hat perc, — Jaj Is .. Jaj Is .. — fuldokolja az aszszony. Alighanem jajistenemet akar mondani. De még jegyet is... Jaj Is... — Az is mpg lesz, csak ne tőrje magát, ~ mondja a bakter és átemeli a gyereket a sorompón, Pedig nem gyerekember már a piroszászlós ember. Szürke haja van és egy kicsit rogyott a tartása. De az ilyen kis penészvirág se teher. Lehelyezi mellém a padra és kezibe adja neki a piros zászlót. Átsüti egv kis suta mosolygás az arcát. — Hozom neked a jegyet. Addég te legyil & bakter. A kukoricák végiből nagy kurjongatás hallatszik. Nem tudom kivenni a hangból, lányok-e, fiatal gyerekek-e, de akármicsodák, fiatal és jókedvűek, jó hallgatni a zsibongásukat. Mégis fiuk lesznek, mert a harminckettes bakát« kultiválják. Csakhogy ők nem gyalog masíroznak, hauem valami autófélén. Olyan üzleti forma kocsi, valami teherszállító alkalmatosság. A fiuk lehetnek tizenlizenketlen, zöldes uniformisuk van és katonasapkájuk, — Levente gyerekek, — mondja a menyecske. Nem nekem mondja, csak éppen hogy mondja; ha akarom, én is meghallhatom. Attól függ, hogy nagyralátó úrféle vagyok-e, vagy csak olyan szegény vándorló. Nem vagyok úrféle, se nagyralátó. Megbólintom a fejemet és magamévá teszem a menyecske véleményét. — Az ám, olyanfélék. Ej. de jó nekik! Miiyen pirosak, milyen barnák, milyen jókedvűek! — Fiatalok, — mondja az asszony és egy kicsit bánatosan megsimogata kis kölyke ritkás szőke haját. Istenem, ér-e az leventekort? Az őr éppen akkor jön ki a jeggyel, mikor a gépszekér hozzákoccan egy kicsit a sorompóhoz. Egy jó kiállású idősebb legényke leugrik az ördögszekérről és odadobban az őr elé: — Nem ereszt át bennünket? Maguk tán már akkor lezárják az utat, mikor a vonat még éppen csakhogy elindult Pestről? — Ami szabál, szabál, — von vállat az őr. — N° de atlgl miiike1, ítei'-s/thet. I — Nem lehet, kérem. Hiszen már látszik a vonat. — Ugyan! Addig mink háromszor is átmegyünk! — Mondom, kérem, nem lehet, — mondja az ember nagyon nyugodtan, de nagyon határozottan. A gyerekek eddig csöndesen várták a kocsi tetején a diplomáciai tárgyalás biztosra veti eredményéi. Most haragos csipogásba törnek ki. — Nem kell annyit beszélni, gyerünk! — Csö-önd! — kiált rájuk a vezérük. De a jövő nemzedéke már nagyon föl van lelkesedve, össze-vissza kiabálnak. — Hát mit okoskodik ott az az ember? — Nekünk akar parancsolni? — A zanyád! — Majd elhelyeztetem, ha főnök leszekf Ez nagyon jó tréfa, közderultséget kelt, érdemes megismételni. Az őr ugyan nem nevet, de nem is haragszik, öreg ember már ő arra, hogy az ilyen csiribiri beszédet meghallgassa. Néz mereven a vonat elé. amely meglehetősen ambiciótlanul közeledik. — Ez is vonat? y kiáltja elé az egyik gyerek és mcgdudálta' ja; az autót. Fogadjunk, hogy ezzel az" autóvá' a,, árokba lehetné fordítani. Ebben mindenki egyetért. Az egyik kislegény még tovább megy. Azt mondja, hogy ezt a kávédarálót el lehetne tüsszenteni a sínről. Egy másik kis sihedernek nagyon eredeti ötlete támad, amiből az is kiderül, hogy a társaság tud puskával bánni — Tudjátok mit? Lőjjük le azt a klauzt, vagy micsodát, akkor gyorsabban megy a vonat. — Inkább ezt a vén tátit, amért nem eresztett át bennünket. Persze csupo ár'atlan locsogás, ami nem töri csontját se vonatnak, se kalauznak, se bakternak. A vonat megérkezik, egy pillanatra megáll, a magyar állam két szolgája köszönti egymást és a gyerekek akadályta'anul kultiválhatják tovább a harminckettes bakát. Nincs ebben semmi különös, magam is tudom A gyerek akkor is gyerek, ha uniformisba bujtatják, jókedvű, csacsogó, fecsegő és nem ismeri a nagyok vaskalaposságát, hála Istennek. Nem is szeretném, ha valaki félre értené ezt a feljegyzést és azt hinné, hogy én öreges mordsággal vasra akarnám veretni a jókedvű kis csikókat, akik nem tisztelik a tekintélyt, ha az csak egy öreg vasúti bakler vászonzubbónyát hordja. Csak éppen eltűnődtem azon, hogy milyen nagyot fordult a világ az én gyermekkorom óta. Minket nem neveltek modernül, ami abból is látnivaló, hogy liz-tizenkét éves korunkban nem voltak magasröptű gondolataink. Fogalmunk se volt arról, hogy át is lehet helyeztetni valakit, ha nem jár kedvünkbe s hogy, a klauz lelövésével növelni lehet a menetsebességet. Minket olyan forma tekintélytiszteletre tanítottak, amely nem cimhez, ranghoz, ruhához volt kötve, hanem a kötelességteljesiléshez. Mi talán kevesebb vrendgyakor« latot Végeztünk, de mintha több rendet tudtunk volna. Valószinüleg ilyen elmaradt nevelésben részesült az öreg vasúti bakter is, aki megállta egy rossz sző nélkül a pajzán fiatalok alapjátan ártatlan és mégis elgondolkoztató neveletlenkedését és nem törődött semmivel, csak a kötelességével. Hogy helyén legyen a váltó és a sorompó s ő maga is a kis piros zászlóval, mint legparányibb kis kereke a nagy államgépezetnek. Magam is régi módi ember vagyok, legyen nekem szabad régi módi tollammal tisztelegni az öreg vasúti bakter előtt, akire nyelvét öllögette a kor, amely majd utánunk következik, de amelvet mi neveltünk. ift I A „Gráf Zeppeli menetrendszerinti pontossággal közeledik Tokió felé ló időben minden zavar nélkül repült ál Szibérián (Budapesti' tudósítónk telef~ujelen tése.) Berlinből jelentik: A Gráf Zeppelinről érkező jelentések egyre szórványosabbak lesznek, amit azzal magyaráznak, hogy a léghajó Szibéria közepén halad. A rendkívül gyorten repülő léghajó a I'riedrichshafen—tokiói ut felét 45 óra alatt tette meg. Délelőtt 11 órakor a léghajó elrepüli a .Jeaisszei föiBt!, ekkor Vladivoszloktól 3500 kilométerre, Tokiótól 4500 kilométerre volt. A német rádióállomások már csak nagy nehézségek árán tudják az érintkezést fentartaui. Annál élénkcb!* a drótnélküli összeköttetés a léghajó és az orosz ' telvevőállomások között. Ezek a szikratáviratok arról számolnak be,, hogy ha a léghajó kedvező szelekben folytathatja útját, akkor hélföti délben elérheti a japán fővárost. Délben a Gráf Zeppelin elérte az Augar-folyót. ami arr.'. mutat, hogy a Bajial-tó fölött repült át és. nyj,le^yepés vaniUjan repül, Tokiú felé. Az orosz szil.ratáviratok szerint a Gráf Zeppelin >m-netr>>ndjctí poa?osjn betartja és minden város főié az előirt időben percnyi pontossággal érkezik. Tokióból jelentik . A Gráf Zeppelin és a japán rádióállomások kö-ött, középeurópai időszámítás szerint, szombaton délután félkeltőkor jött létre az első összekötteí és. Az idő igen jó, a tájfunok járása megszűnt. Ebben íz időben a léghajó már Kel ítszjbériáb»n, a Jakutsk köztársaság területén haladt. Berlinből jelentik Moszkvai jelentés szerint a Gráf Zeppelin délu'án 5 órakor elérte a Léhne folyót. Berlini avia íkai körök szerint a léghajó este io órakor ezer kilométerre volt a japán tengerparttól és 2200 kilométerre Tokiótól. Ha a léghajó megtudja tartani sebességé^ ugy már vasárnap esi* is .Totóba érhet,