Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-10 / 153. szám

í-i^sm m SZCOED: Szerkeaztöiég: Somogyi ucca 22. L em Telelőn: 13-33.'KIadóhIvntal, höloünkönyvtar «9 Jegyiroda : Aradi ucca S. Teleion • 306. -- Nyomda : Löw I Ipól ucca 19. Telefon • 16—34. «»«»«» Szerda, 1929 julius 10 V. évfolyam 143. szám MAKÓ : 9zerke*zlO»6g ét kiadóhivatal: Irt ucca A. Telefon: 151. izAm.u » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : szerkesztőség és kiadóhivatal: Andróssy ucca 25. Teleion: 4®- szóm. « » « » « » « » « » Elóllzetésl óra havonta J-2U vidékei és a fóvórosban 3-69, KUimtdSn 6-40 pcngó. Egyes szira 16, vasár- és Ünnepnap 24 tlllér tet s megválássza az örökös tagokat. Ennek a közgyűlésnek más kérdés elintézésére, más tárgyban határozat hozatalára már hatásköre nincs. A közgyűlés megbízatása a törvény értelmében az uj közigazgatási törvény életbelépésének napjával megszűnt s már csak az uj törvény által rábízott teendőket végezheti. Nincs tehái a közgyűlésnél; törvényes hatásköre határozni abban a kérdésben, hogy a város kéri-e a kisajátítási jogot a miniszteri rálátás útjában álló épületei számára. A polgármester urnák kedves terve az, hogy Klebelsberg Kunó miniszter ur legyen tagia a városi közgyűlésnek. Ugy gondoljuk azonban, hogy ennek a belátástalan és kilátástalan rálálási tervnek erőszakolása nem teremt kedvező atmoszférát e gondolat' közukaralu végrehajtásához. Mi csak örülni tudunk végtére is annak, hogy ilyen kifinomodott ízlésű s enynyire termékeny stilusérzékü közoktatásügyi miniszterünk van. Mégis kérnünk kell a város tanácsával együtt arra, hogy stílusérzékének ,követeléseit ne az agyonnyomorított, az élet legprimitívebb terheivel küzködő, a megsulyosodott életfeltételek között sínylődő szegedi polgárság a végső határokon már amúgy is tulment áldozatkészségével elégítse ki Bizunk abban, hogy a törvény tisztelete s a város érdekeinek szolgálata fogja vezetni a közgyűlést. Az alkalom mégis jó arra, hogy izelitőt nyújtson: mit jelent és mit jelenthet a polgármesteri ukázjog a gyakorlatban S végre talán illenék a városi polgárságot is megkérdezni. Ha már a polgármester ur auditóriumod akar — audietur et altéra pars. A Maniu-kormány Elleniétek a kormány és a régenstanács között Maniu egyelőre a helyén maradt Ufabb Izgalmak Bukarestben Nem kell rálátás A Délmagyarország mai száma felette érde. kes, majdnem pikáns közigazgatási történetet mond eL Ismeretes, hogy a közoktatásügyi miniszter ur azoknak az épületeknek kisajátítását javasolta, amelyek mega' n '^'vozzák, hogy a Petőfi Sándor-sugárutról rúl'lás legyen a vasúti leszámoló hivatalra Azaz nem is a vasúti leszámoló hivatalra, hanem az itt elhelyezett egyetemi fakultások épületére. Mert amig ez az épület Leszámolópalota volt, addig az ördög se törődött azzal, hogy van-e rálátás, vagy nincs. Abban az időben, amikor volt még pénz esztetikai igényesség kielégítésére, kicsit furcsán néztek volna arra az emberre, aki rálátást követelt volna s főként azt, hogy szegedi polgároktól vegyék el házukat, szegedi polgárokat dobjanak ki a lakásukból, csak azért, mert nincs rálátás. A rálátás csak akkor lett fontos, amikor a Leszámol ópalot ába az egyetem költözködött be. Ohne rálátás kein Schritt. Egyetem rálátás nélkül, — micsoda bugaci koncepció, micsoda közkáros radikalizmus, micsoda magyar Szellemgyilkoló európaizmus. A polgármester ur, olvassuk, nem tudja elképzelni to. vább a Leszámolópalotát auditórium nélkül s ha már auditórium kell, romboljunk csak le újra egypár házat. Ha igy haladnánk, attól tartunk, rövid idő múlva már csak középület lenne Szegeden. Hogyan is merészelnek emberek lakni, LAKNI.'! a város belterületén. Meg kellene rajzolni egyszer ezt a várost. A belterületen csak középületek lennének, a magánházakat mind lerombolnák, legfeljebb ta. Ián csak a város} bérházaknak kegyelmeznének, ezeknek is csak azért, mert nem laknak bennük szegediek. Szegediek hogy is mernek Szegeden lakni? Kifelé a Somogyi-telepre, kifelé az Aigner-telepre, a Fodor-telepre (s ha igy haladunk, nemsokára lesz már Pávó-telep, Hegedűs Antal telep és Sántha László-telep is.) A város tanácsa, — mint méltóztatnak emiékezni, — feliratot intézett a kultuszminiszter úrhoz s abban kérte, hogy necsak lásson rá, hanem lásson be is s ne kívánja a rálátás útjában álló épületeknek kisajátítását. A felirat elment, közben azonban az uj közigazgatási törvény életbelépett. A tanács határozati jogát a polgármester ukázjoga váltotta fel. A polgármestert nem feszélyezi a tanácsi határozat. A tanács arra kéri a minisztert, hogy álljon el kívánságától, a polgármester arra kéri a közgyűlést, hogy teljesítse a miniszter kívánságát. Majd meglátjuk, hogyan fognak a közgyűlésen a tanács tagjai szavazni s ami nem kevésbé érdekel bennünket s különösen választások előtt nem kevéssé érdekli a város polgárságát: majd meglátjuk, hogyan fognak szavazni a törvényhatósági bizottság tagjai. Majd meglátjuk, milyen ítéletet mond a közgyűlés, amikor összeütközik a városi tanácsnak városszolgálata a polgármester miniszterszolgálatával. Mi azonban óvást emelünk a közgyűlés hatásköre ellen. A kö'ijazga:ási törvény végrehajtód utantása szerint a közgyűlés már csak azért hívható össze, hogy az átmeneti intézkedéseket megtegye, megalkossa a törvényhatóság ujjáalkotásáról a szabály rendele(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Még el sem ültek azok az izgalmak, amelyeket a vasárnap leleplezett puccs váltott ki, máris ujabb esemény tartja izgalomban Bukarestet. A Manhj-kormány ugyanis ma este bejelentette a régeus-tanacsnak lemondását. A Maniu-kormány lemondása arra a kulisszák mögötti harcra vezethetők vissza, amely B kormány és a régfnstanács kőzött áll fönt. Kőztudomásu, hogy Maniu nem birja a régenstanács bizalmát és a régenstanács szivesebben látná kormányon Bratianuékat. Az ellentét a közigazgatási javaslat kapcsán robbant ki, amelyet a Maniu-kormány most készült benyújtani. A Bratianu-párt szembehelyezkedett Maniuék javaslatával és a párt mai ülésén kimondotta, hogy ha a kormány a Javaslatot beterjeszti, ugy a párt kivonul a törvényhozásból. A Maniu-kormány nem volt hajlandó végrehajtani a kívánt módosításokat. Mivel pedig a régenstanács is ragaszkodott a törvényjavaslat mó-dositásához, Maniu memorandumot intézett a régenstanáeshoz, amelyben bejelentette, hogy a közigazgatási javaslaton további módosításra nem hajlandó, ezért a kormány benyújtja lemondását. A lemondás hire nagy izgalmat keltett Bukarpst«, ben, mert a mai helyzetet nem tartják alkat* masnak a kormányválságra. a régenstanács a te mondást nem fogadta el és felkérte Maniut az ügyek további vezetésére. Késő este Maniu a régenstanács hoz ment és hosszas tárgyalás után megállapodás jött létre, amelynek értelmében a kormány helyén marad és a javaslat benyújtását őszre halasztja, addig pedig tovább tárgyal e«y kompiomisszimu» megoldás érdekében. Hadbíróság elé kerülnek az összeesküvők A miniszterelnökségen ma kétórás konferen- i lebb már megkezdi az ügy tárgyalását, cia volt, amely megvizsgálta az összeesküvés j Egy ezredes, négy tiszt, két mérnök, tíz aktáit és megállapította, hogy további letartóz- I művezető, három őrmester és nyolc munkás hatások szükségtelenek. A hadbíróság legköze- | van letartóztatásban. A magyar kormány elutasítja a csehek köveleléseií ? 'Prágai /elentés szerint döntőbíróság elé visxik a Hidasnémeti konfliktus ügyét Budapest, július 9. Hivatalosan közlik: A csehszlovák követ tegnap jegyzéket intézett a m«gyar külügyminisztériumhoz, amelyben a közös határpályaudvarokra vonatkozó egyezmény 19. és 23. cikkére hivatkozva, lényegében azt fejtegeti, hogy a cseh kormány abban tátja az egyezmény megsértését, hogy a magyar hatóság©* Pecba Vencel hidasnémeti jegypénztárost letartóztatták, noha « cseh kormány felfogása szerint a magyar kormány! bármely bűncselekmény elkövetése után is csak a» illető egyén áthelyezését követelhette. A jegyzek azzal végződik, hogy a cseh kormány meg van győződve, hogy a magyar kormány el fogja is-; merni azt, hogy a magyar hatóságok az ccreK