Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-07 / 151. szám

SZEGED: Szerkesztdség: Somogyi uc:n 22. I. cm, Telefon: 13—33. ^Ktodtihlvotol, K)Hc«<fakSnyvtAr és Jegytrodn : Aradi licco 8. Telefon: 3ÍK>. - Nyomda : löw Llpói UCCA 19. Telefon : 10—34. «»«»«» Vasárnap, V. évfolyam MAKÓ: SzerkeiztOtég és kiadóhivatal: UrJ ucca 6. Telefon: 131. szára.« » « »> « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. SZáltt Telefon: 49. szára. *< » « » « » « » « » ElOUcetesi ára havonta 3-2t> vidt ien és a fdvArovba:! 3-ttO. KUIIöldcín Ö-IO pengő. Egyes szám lö, vasár- es Unneptiap S4 ilUtsr Kopogtatás az élet kapuján Ez régebben is vezércikklénia volt a vakáció első hetében, csakhogy akkor az volt a cime, hogy Pályaválasztás, meg az, hogy Reális pá. lyák. Igen mindegy volt a cim, mert a hozzá­tartozó cikket ugy se olvasta el senki. Úgyis mindenki tudta, mi van benne. Az, hogy nem diplomás urnák kell neveltetni a gyereket, ha­nem iparosnak, meg kereskedőnek. Mert ak­kor az volt a J>reális pálya«, amely biztos kenyeret adott. Ezt tudta mindenki, de senki se vállalta, csak muszájból. A professzorok záruló szobáiban, a családi asztalnál, a nya­ralók tornácán a lateiner-pálvák álompalotáit építgették a szülők, a fiatalok, a rokonok, a jóbarátok. Igen, ez volt a pályaválasztások ideje, a boldogulás utjának keresése, izgalom nélkül, szépen, kényelmesen, ráérően. Hiszen min­denki tudta, hogy ebben az országban min­denki az lehet, ami akar, tehetsége, vagy hajlama szerint Ilyenkor bizott a kereske­delmista deák abban, hogy őszre már bekerül gyakornoknak a bankba, amelyiknek bizonyo­san vezérigazgatója lesz valaha, hiszen Láncz.y Leó is igy kezdte, meg Kornfeld Zsigmond is. Ilyenkor köszöntötte fel az apa érettségi­zett fiát, megjósolva neki, hogy ügyvéd lesz belőle, s nemcsak a rokonság póréit kapja meg, hanem a gázgyáréit is, sőt ha szeren­cséje lesz, az öreg takarék ügyészének is be­juthat. Ilyenkor kérte a szegény özvegy az Istent esti imádsága végeztével, hogy segítse meg az ő okos fiát, aki doktor akar lenni és biztosan föltalálja a rák szérumát, amit eddig hiába kereslek. Ilyenkor bizakodtak szeré­nyebb ifjak, hogy bekerülnek a'városhoz, vagy a megyéhez^ vagy majd államtudományi vizs gával a bírósághoz. Nem nagy hivatal, de biztos, aztán csak előre halad az ember, félre is teszeget valamit, s öregségére szerezhet, egy kis házat, villát s egy kis földecskéi is hagy­hat a gyerekeire. Ilyenkor rajzoltak fantasz­tikus ábrákat, akik reált végeztek s még az érettségi banketten is azt hallották, hogy a technikusoké a jövő s majd ők fogják élvezni az igazi fejlődés nagyszerű konjunktúráját Ilyenkor születtek az álmok, ilyenkor sarjadz. tak a reménységek, egész addig, mig a csöndes nyári alkonyat békességébe csóvát nem vetett az őrület, amely azt rikoltozta, hogy éljen a háború... Vájjon mit álmodik a mai ifjú, miben re­ménykedik, hová indul, merre néz? Vájjon merték-e még neki azt mondani, mikor a ma­túrát a kezébe adták, hogy most már azzal csak kopogtatni kell az élet kapuján s az mingyárt kinyilik? Vájjon hiheti-e, hogy szep­temberre állást kap a bankban, holott éppen most mondtak ott fel a nagybátyjának, aki nyolc évig olt volt, meg is becsülték, mert ő is megbecsülte magát, de most mégis elküld­ték. mert »le kell építeni«? Vájjon bizhatik-e abban, hogy majd állást kap a megyénél, vagy a városnál, mikor éppen tegnapelőtt jött meg a belügyminisztertől a szigorú leirat, amely újra harminc ember fejét követeli? Vájjon a szegény özvegy látja-e még értelmét annak, hogy imádsággal molesztálja az Úristent, mi­kor abban se bizlos, hogy a fiát beengedi-e az egyetemre a numerus clausus s ki tudja, jó lesz-e, ha beengedi? Nem jobb-e, ha most megy el villanyos kalauznak, mint ha öt-hat kietlen esztendő szenvedésével ügyvédi, or­vosi. vagy mérnöki diplomát szerez, amely nemhogy a régi kalácsot nem jelenti többé, de a belevő falatot se biztosítja? Vájjon hol van az a pálya, amely legalább kenyeret ád s ha fényes jövőt nem is, legalább egyszerű polgári gondtalanságot igér? Sok nemzeti és országos probléma nyo­masztja a mi vállunkat, öregekét, de semmi se keseríti ugy meg a magyar eletet, mint a gye­rekeink* bizonytalansága és reménytelensége, akik most indulnak az élet felé s hiába ko­pogtatnak a megélhetés komor várának bronz­kapuján, senki se adhat nekik biztató szót. A mi nemzedékünk, am ?ly már elmenőben van, (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Parisból jelentik: Az esti lapok élesen bírálják Henderson angol külügyminiszter tegnapi beszédét, amelyben — mint jelentettük — állást foglalt a Rajna-vidék azonnali kiürítése mellett. A Librcté szerint a Rajna-vidék időelőtli kiürí­tése, h-a a nyugaton nem is, de keleten, Felsőszilé­ziában, Csehországban, Ausztriában és Magyar­országon sii'yos konfliktust vonhat maija ntán. Szerinte, ha a kiürítés megtörténik, Németország nyugodtan visszakövetelheti riveszí«ít gyarma­tait is. \ London, julius 6. A gerelyvetés döntőjében első Szepes, 218 láb 10 hüvelykes dobással, második Hermanns (Belgium) 185 láb 6 hüvelyk, harmadik Dalymple (Anglia) 175 láb 4% hüvelykes dobással. A diszkoszvetésben első Stenerud (Norvégia) 112 láb 10 hüvelykes dobással, második Darányi 135 láb, harmadik Healy (Írország) 132 láb 21/? hü­velykes dobással. csalódott az álmaiban, a törekvéseiben, re­ménységeit letiporta az élet és álmait szét­futja a valóság. De nekünk icgalább az el­induláskor hitet, reménységeket, célokat, tö­rekvéseket csomagoltak a tarisznyánkba s ab­ból eléltünk addig, ameddig. De mi már re­ménységgel se tudjuk feltarisznyázni azokat, akik az utánunk következő nemzedékhez tar­tozva máris csüggedten és lehajtott fejjel in­dulnak el, maguk se tudják, hova és merre. Mi a háború kockáján nemcsak a magunk éleiét hazárdiroztuk elv fianem a gyerekein­két is s ezért nem lehet nekünk nyugtunk még a sírunkban sem. »Ha a macska nem lesz már ott, irja a lap, Középeurópában táncolni kezdenek az e«erek.« A Temps helytelennek tartja Henderson vélemé­nyét és azt, hogy Németországnak jogában áll az azonnali kiürítést követelui. A lap szerint a Raj­na-vidék azonnali kiürítése esetén a Young--t?r­vezet keresztülvitelére sem lenne biztosíték. Parisba a kormánykörökben, tehát idegesen ité­lik meg a munkáskormány álláspontját, mig a szocialisták helyeslik Henderson. oviit állásfog­lalását. Londonból jelentik: Su'ydabasban Darányi győ­zött, a 440 yardos síkfutásban Barsi niásoriík lett. A versenyen Magyarország szerepeli a leg­eredményesebben. Cochet nyerte a fennisz-vilagbajnak!*ágot KimbJedoa, julius 6. A férfiegyesben első lett Cochet, aki Borolrát 6:4, 6:3, 6:4 arányban verte & Így ismét ő lett a világbajnok. A csehek már enyhítik a hidasnémeti forgalom korlátozását Prága, julius 6. A Ludove Novini köz- | állomásig meghossz\abbi'otia. A határon ke­lése szerint a csehszlovák államvasutak j resztül sürü autóforgalom bonyolítja le a köz­kassai üzletvezetősége a hidasnémeti vonalon I lekedést. a forgalmat már a Hidasnémeti előtti utolsó | Sagysserii magyar si&erete as angol bajnoteságotebam Szepes, gerely vetésben, "Darányi suly dobásban győzött, narsi második A robogó vonat darab okra t&rte egy budapesti ügyvéd autólát Súlyos szerencsétlenség a nyitva hagyott sorompó miatt (Bndapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Doberdói Breitta Zoltán budapesti ügyvéd a Kamara-erdőből Budapest felé haladt autóján. A Kőérberek-ut mellett át akart haladni a Máv. pályáján és mivel a sorompó nyitva volt, nyugod­tan fárobogott a sínekre. A sötétben nem vette észre, hogy vonat közeledik, amely a fcocsft el­ütötte és darabakra töri«. Az ügyvéd kirepült as autóból, agyrázkódást és súlyos zuzódásokat szen­vedett. A mentők súlyos állapotban szállították kórházba. A gondatlan vasúti őr ellen megindí­tották az eljárást. Párisban tiltakoznak a Ralna-vldök azonnali kiürítése Idegesség az angol külügyminiszter beszéde miatt

Next

/
Thumbnails
Contents