Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-28 / 169. szám

SZEGED: SzcrkctzlOsig: Somogyi ucca 22. L em. Teleion: 13-33.<-KIadóhtTateI, hülcaHnkUnyvlAr «( IcgytrodB : Aradi ucca S. Telefon: 306. - Nyomda : L»w F.lpói ucca 19. Telefon • 16—34. «»«»«» Vasárnap, 1929 fulius 28 V. évfolyam HE>1„ szám MAKÓ: SzerketziOtég és kladúhlvalal: Irl ucca O. Telefon: 131. Iz6m.« »«»«>• HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és klndóhlvolol: Andrdssy ucca 23. Telefon: 49. szdm. « » « » « » « » « » Előfizetési ára havonta 3-2U vidéken és a Wv4ro»ban 3 üj, ítuudldj i tt-40 pcajtt. Egyes sz&tn tö. viíAr- és Ünnepnap ¿4 fillér A paraszt is rajta lesz••• Mindenki megilletődve olvassa a hirt, hogy most már mégis csak megcsinálják a nagy­atádi Szabó István szobrát, ott fog állni majd a parlament előtt, Kossuth apánk és And­rássy Gyula kegyelmes urunk közt és rajta lesz a paraszt is. Már minthogy a Nagyatádi szobrán lesz rajta a paraszt is. Ez nem olyan magától értődő dolog, mint ahogy gondolni tetszik. Ez nem annyit jelent, mint amennyit jelenteni látszik. Azt mond­hatná az ember, micsoda pleonazmus ez? Ter­mészetes. hogy a kisgazda-miniszter szobra a magyar paraszt szobra, — minek azt külön kiemelni? Andrássy szobrán a magyar arisz­tokrácia van rajta, Kossuthén a magyar köz­nemesség, a Nagyatádién a magyar paraszt lesz rajta. Ez csak világos és érthető. Hát világosnak világos és érthetőnek is őrthető, csak éppen hogy nem igaz. A szobrot nem a magyar paraszt kapja, hanem egy magyar miniszter, aki véletlenül kisgazda volt, mint ahogy a másik miniszter nagygazda, ügy­>éd, biró. vagy tanár volt, mig a bársonyszék martiriumát magára nem vette a haza üd­vére. Nagyatádi Szabó István olyan tökéletes parasztgazda lehetett volna, amilyen csak Zschokke Henrik ur boldogult regényeiben fordult elő, azokban is csak száz esztendővel < zelőtt, — azért mégse kapna szobrot, ha bele nem keveredett volna a politikai életbe, o nevelhette volna a legszebb tehenet, a leg­nagyobb tököt, ő verhette volna a legtartósabb falat, ásón, kapán, furkóu, kaszán kérgesre dolgozhatta volna mindkét tenyerét, azért a politika nélkül még se lett volna belőle bronz­«•mber. Sőt, mint politikus is viselhette volna ugy magát, hogy nemcsak a halhatatlanok közé nem veszik be, hanem esetleg a ha­landók közül is kirekeszlik és kimondják rá, hogy igaz magyar ember nem áll vele szóba. Sőt rosszabbul is végezhette volna, hiszen a parlamentben tették szóvá, hogy egy időben [ luzhalálra is volt szenlenciázva Mikor még olyan nagy fiuk voltak az ismeretien tettesek. ' a vonat kazánjában a'/»rták elégetni a l'ethlen-kormány kisgazdaminiszterét, akinek nem tudták megbocsálani, hogy az októberi forradalom kormányának is kisgazdaminisz­tere volt s az idők változásával is elég soká kitartott az októberi elvek mellett. Szerencsére idejekorán revideálta az álláspontját, ami nemcsak Dózsa György sorsától mentette meg, hanem éleiét gyümölcsözővé tette a haza ja­vára s ime, holta után a halhatatlansághoz is hozzá segiti. Nincs senki, aki ne az államférfi mértéké­vel mérné a Bethlen-kormány földművelési miniszterének tiszta alakját és vitássá akarná tenni szobra erkölcsi alapját. De a szobor­bizottság, amelynek a mostani kisgazdami­niszter az elnöke, maga is érzi, hogy a szobor nem eszmét, hanem egyént fog megörökíteni s azért szükségét látja annak, hogy a miniszter szobrán a paraszt is rajta legyen. Rajta le­gyen az a paraszt is, aki nem lesz miniszter, mert csak szánt-vei, rögöt tör. fát ültet a ha­záért, de nem üzi >az uri huncutság« mes­terségét. Rajta legyen és képviselje a de­mokrácia eszméjét, ha csak szerény mellék­alak gyanánt is. mert illik a szerénység a demokráciához és ezidöszerinl az igazságnak is ez felel meg. Az elvi megegyezés tehát megvan, valami reliefet, esetleg reliefeket szerle ¿zienek a szo. borra, amelyek hivatva lesznek a parasztot, mint olyant kidomborítani. Volt ugyan olyan vélemény is, hogy magával a miniszterrel kell a parasztot képviseltetni s a fó'alakról min­tázni a mellékalakot is, még pedig abban a történelmi pózban, amikor megmenti az egy­séges pártot. Hiszen sző sincs róla, ez is nagyon hatásos történelmi tablói igér, olyant, mint Zrínyi kirohanása, vagy az árvízi hajós, vagy mint mikor Széchenyi István megala­pitja a Tudomány Akadémiát. De ez a há­rom esemény együttvéve se nyom annyit a magyai- történelemben, mint az, hogy van egy egységes párt, amelyben Ugrón Gábor egysé­gesül Endre Zsigmonddal és Désy Géza Héjas Ivánnal. Ez olyan fontos szakasza a magyar történelmének, hogy nem szabad egy sziegc­nyes relieffel lecsökkenteni, ezt majd egy gi­gantikus szoborcsoportozattal kell megöröki­teni a százéves évfordulón Eljön annak az ideje, csak türelemmel ki kel! várni s nincs benne kétségünk, hogy az egységes párt ki is várja szívesen. A reliefeket pedig át kell engedni a pa­rasztnak, még pedig sürgősen, mert ahogy most áll a paraszt, nem bizonyos, hogy meg­éri-e néhai vezére egységespártm/-ntő gesztu­sának századik évfordulóját. S ha nem veszi rossz néven a szoborbizottság, miugyárt esz­mével is szolgálunk, hogyan lehet a parasztot, mint olyant az igazságnak megfelelően ki­domborítani a reliefeken. Az egyiken asztag tetején kell ábrázolni, ahogy lenéz a nagy urakra, akik körül hajlongják levett kalappal és lekezilcsókolomozzák maguk közé hatal­muk támaszának és talpkövének. A. jelenet alá ezt kell irni: Mig nagyatádi Szabó István ált. A másik relief már nem lesz ilyen mozgalmas. Azon már nem lesz asztag, csak egy dob s azon nem áll. hanem nagyon fáradtan ül egv végrehajtó. A háttérben a mellékalak: lehaj­tott fejű rongyos paraszt, aki koldusbotot huz maga után. Az aláírás ez alól a relief alól el is maradhat. Poincaré uiócta: Erfand Brian cl a dezlgnálá» után megkezdte tárgyalásalt (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Párisból jelentik: A köztársaság elnöke délután folytatta tárgyalásait a kormányválság ügyében. Tárgyalt a szenátus és a kamara elnö­keivel. a pártvezérekkel, maid Brjand-t kérette magához. Bríand háromnegyed' 7-kor meni át a Quai D Orsay-ból az Elyseébe és távozása után kijelentet­te a hírlapíróknak, hogy az elnök őt bizta meg a korma ay megalakításával. Este már meg is kezdte tanácskozásait azok­kal a politikusokkal, akikcl megakar hívni ka­binetjébe. A tárgyalások eredményéről vasárnap délelőtt tesz jelentést a köztársasági elnöknek. Politikai körök véleménye szerint a kormány­alakítás legfőbb nehézsége: Tardieux belügymi­niszter személye. Briand koncentrációs kabinetet szeretne alaktani és kénytelen igénybe venni a jobbközép néhány kisebb frakciójának támogatá­sát is, hogy meglegyen a biztos többsége. Ezek a frakciók a támogatást attól teszik függővé, hogy Tardíeux marad-e, mig a szocialisták és a ra­dikális szocialisták a belügyminiszter mellőzéséi követelik., Véres összeütközés Zágráb mellett csendőrök és kommunisták között Három halolt, sok sebesüli (Budapesti tudósilónk telefonj?lenlése.) Belgrádból jelentik: A Zágráb melletti Sano- j borban ma délután véres összeütközés ját­szódott le a kommunisták és a csendőrök kö­zött. Három kommunista meghalt, több rendőr megsebesült. Az összeütközés előrménye az, hogy a csend­őrök megtudták, hogy egy vendéglőben tilkos gyűlést tartanak a kgmnruríslák. amelyen elő akarják készileni az augusztus elsejei »vörös napot«. Körülvették a vendéglőt, a kommunis­ták azonban nein voltak hajlandók megadni magukat és az ablakon keresztül revolverlö­vésckkel forfadtál; a csendőröket. Két csendőr megsebesült. .4 csendőrök erre sortűzzel vála­szoltak. Három kommunista meghalt, a töb­biek elmenekültek. A háztulajdonost ós a ven déi'öst 1 ,'ta ó/. I a!! ;'i k Opereií Monacóban Ha Cajos fyerceg két &éten belül nem tér vissza Párisból detronizálj ált és kikiáltják a köztársaságot (Budapesti tudó ilónk telejonjelentése.) Nizzából jelentik: Monacóban konfliktus tá­madt az államtanács és Lajos heroeg között. Az államtanács megállapította, hogy a her­ceg többszöri iyércte cllcncrc sem fért vissza i'árisi ól Moiiacúbu, sőt ebben az ügyben je­lentkezett három küldöttséget sem fogadta. Az államtanács most felszólította, hogy két héten belül térjen vissza Monacóba, mert el­lenkező esetben detronizálják, kikiáltják a köztársaságot és Monacó egyesül Franciaor­szággal

Next

/
Thumbnails
Contents