Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)
1929-07-27 / 168. szám
ÖELMAGYAROR&PfcG 1929 julius 27. I* aIuAVŰttmiatt raktóron ]evő tiszta angol szövetekből leszállított árban, elsőrendű kivitelben W AlCttqinCiy CJbtSl készitek öltönyt, felöltőt, télikabátot stb. Till Frigyes uri szabó, Tisza Lajos körút 54. Több mint 1200 útlevelet adtak ki a szegedi rendőrségen (A Délmagyarország munkatársától.) Az idei nyári szezon utlevélforgalma jóval meghaladja a mult évit. Junius elsejétől julius végéig több, mint 1200 útlevelet állítottak ki. Az utlcvélosztályban leegyszerűsített adminisztrációval dolgoznak és ez az oka annak, hogy az utlcvélosztály előtt már nem állnak sorban az útlevélre várók. Szegeidről legtöbben szerb és román megszállott területre utaznak, de sokan váltanak útlevelet Csehszlovákiába is. A fiirdSi utazások tekintetében Ausztria vezet, de képviselve van majdnem mindegyik nyugati állam. Feltűnően nagg számban utaztak az iáén a tisztviselők. A munkásosztályból csak munkakeresők utaznak külföldre. A juliusi statisztikát még nem zárták le, de az eddigi jelek szerint juliusban rekordszámú útlevelet váltottak ki. Sokan próbálkoznak kijutni Amerikába is. A , kivándorlók legnagyobbrésze kvótánkivüli utazással próbál kijutni. A tavalyi kvóta már régen betelt, mig az 1920—30-ra szóló kvóta nagysága még ismeretlen. A jővő évi kvótára azonban már oly nagyszámú előjegyzések történtek, hogy néhány szerencsés halandón kivül más alig juthat ki Amerikába. Braziliába és Uruguayba már kön.vnyebb a kijutás. E kél országra kivándorlási ügynökök is müködnolt. de éppen ezért az ilyen utle vél kérők előtt az utlcvélyosztályban feltárják a kedvezőtlen brazilini munkaviszonyokat". Braziliába ennek ellenére Szegedről havonta átlag 8—10-en váltanak útlevelet Országszerte íolyik a vita a villany szerződések körül Csongrád és Szentes 30 évvel meghosszabbítanák együttes szerződésüket — J\em sikerült megállapodni a centréléval Meg lehet állapítani, hogy a villany körül országszerte bizonvos idegesség uralkodik. Alig múlik el nap, hogy valamelyik lap hasábjai ne tükröznék vissza ezt a bizonytalanságot, amely körülbelül egy esztendő óta fokozatosan és egyre élénkebben észlelhető. Az elektromosságról készülő törvény veti előre árnyékát és ennek esetleges káros hatását akarják egyes városok és vállalatok preventive ellensúlyozni, ha már elhárítani nem lehet. Mintegy vészkiáltás hangzik a létesülő, sőt részben már készen álló centrálék réme, amely legázol, kiküszöböl, fölöslegessé tesz minden más villanytelepet. Egy csomó villanytelep érdekeltségét már megszerezte az egyik vagy másik centrálé és szigorúan zárt ajtók mögött folynak a bizalmas tárgyalások a többiért is. Hogy tjz vagy tizenöt év múlva készül-e el az egész országot behálózó villamos áramszolgáltatás, az nem fontos, ellenben igenis az lenne a fontos, hogy félretéve minden egyéb villanyvitát, abban az irányban kezdjen a várós komoly tárgyalásokat, hogy Szeged legyen az elektromos energia egyik főelosztó állomása. Érdekes tárgyalások folynak egyébként Csongrád és Szentes város között a villamosság ügyében. Csongrádnak és Szentesnek ugyanis közös viüanytelepa van és a szerződés szerint ez a villanyközösseg most öt évre felmondható, vagy további 25 évre meghosszabbitandó. A csongrádi községházán megtartott együttes tanácskozáson — mint tudósítónk jelenti — Szentes polgármestere kifejtette, hogy a két városnak közös ügye a villanyvilágítás biztosítása. Rámutatott arra, hogy a készülő energiatörvény a kistelepeket meg fogja szüntetni és a város esetleg kúdoező'lcnsbb helyzetben less kénytelen villany világit ássál való ellátását biztosítani. Szenlcsnek és Csongrádnak ebben az esetben is együtt kell tartani, hogy mint két nagyfogyasztó előnyösebb helyzetet tudjanak teremteni. A helyzet olyannak látszik, hogy a ccntráléhoz való csatlakozás cselén az áramot a mai 8 filléres egységár helyeit ? fillérért adhatják és mivel a becsatlakozás ujabb fejlődési lehetőségeket ad, ujabb fogyasztók bekapcsolására lehet számítani, ezáltal a jövedelem fokozódik, ami által remélhető, hogy két-három éven belül a villamos mü Szénles és Csougrád közvilágítását més olcsóbbau tudja szolgáltatni. " " "V •• Megemlítette a polgármester, hogy Csongrádnak Szentessel kötött szerződése 1959-ben, vagyis 30 év múlva járna le s bár Csongrádnak joga van néhány év múlva a szerződést felbontani, az emlitelt körülmények figyelembevételével arra kérte a csongrádiakat, hogy a villamosszerződésl ne bontsák fel és maradjon érvényben mindaddig, amíg Szentesnek a centrálévál esetleg kötendő szerződése tart, ha sikerül egyességre jutni. A csongrádiak megértéssel fogadták az előterjesztést és kijelentették, hogy nincs elvi akadálya annak, hogy a szerződés továbbra is érvényben maradjon. Közgyűlés elé viszik az ügyet és bizottság kiküldését fogják kérni a tárgyalások lefolytatására. A két város együttes tárgyalási és elvi megállapodása után Négyesi Imre szentesi polgármester nyomban megkezdte a tárgyalásokat a centrálé megbizrtttaival, de már ezek nem voltak oly sima lefolyásúak. A salgótarjáni centrálé, amely ezen a környéken a hegemóniára törekszik, ugy látszik nem akarja beváltani azokat a reményeket, amelyet a két város hozzá fűzött. Erre vall Négyesi polgármester alábbi nyilatkozata: — A centrálévál folytatott tárgyalás nem vezetett eredményre. A legfőbb ütköző pont az volt, hogy a centrálé az ipari nagyfogyasztóknak juttatandó áramot nem hajlandó a varos által vásárolandó áramkontingensbe beszámilani, mi pedig enélkül nem ajánlhatjuk elfogadásra a szerződést sem a villamos nagybizottságnak, sem a képviselőtestületnek. Az ipartelepek által elfogyasztott árammennyiség jelentékeny részét képezi az összes fogyasztásnak, ami később még nagyobb szerepet fog játszani és amennyiben ezek nem számitódnak be a kontingensünkbe, ugy a 16 fillét^s egységárat csak nagynehezen és igen hosszú idő múlva tudnánk észrevehetően lejebb szállilani és igy a mintául vett szolnoki tarifakedvezményt 15—20 év múlva, vagy talán soha nem tudnánk elérni. — Több kevésbé fontos pontnál is voltak nézeteltérések, ezek azonban véleményem szerint a további tárgyalást és a. végleges magállapodást nem akadályozták volna. A nagyipari áram beszámítása azonban a mi és a szakértőnk véleménye szerint is olyan tétel, amely nélkül jól megfontolva a dolgot, a szerződéstervezetet elfogadásra nem ajánlhatjuk. — Mivel a hosszura nyúló tárgyalás befejezésére semmi kilátás nem volt, megszakítva a tárgyalást, feltettem a kérdést, hogy a nagyipari áram beszámítására vonatkozó feltételünket teljesitik-e vagy sem. A megbízottak ujabb érveket hoztak fel álláspontjuk mellett és azzal válaszoltak kérdésemre, mire kijelentettem, hogv a további tárgyalás meddő és felesleges. Ezzel ért veget a tárgyalás. ÖVAS! E cim alatt az ). P. Bemberg R -T. magyarország' vezérkénv'selősége olvérlelmii nyilatkozatot lelenlelelt rreg a .bélmagyarország* cimü napilapban, mely szerint a forgalomban levő ! elyemhamnvák VSziil csak a Magyarországon qyárloll O F. B. lelrésii Bembergse'yem ryomásu harisnyák a Bemberg selyemből készüllek. Hogy ezen nem kevéssé merész nyilatkozat meglételében mennyiben és milyen mértékben birt hozzájátu'ással lenti vezérképviselőség megbízó cégétől, azt képviselt cégünk fog|a 1. P. Bemberg céngel tisztázni. Le kell szögeznünk, hogy ugy cégünk, mint sok más külföldi cég Is „Bembergselyem" harisnyákat gyári éc hozza Magyarországon forgalomba. tehát nem csak a fenijelzeít védjeggyel ellátott harisnyák készüllek BembergseKemből. Ez alkalommal szükségesnek tartjuk n tisztelt vásár'ó közönséget felvilágosítani arról, hogy a Sembera fjelzés csupán a felhasznált és ezidöszerint tényleg a legjobb nyersanyag megjelölésére szolgál, a harisnya szépsége, minősége, kivitele és tartóssága azonban a gyárlási eljárásiéi van fünoőyé téve. Tehát lehet ..nembergselyembö I" kitUnö. kevésbé jő és rossz harisnyákat is előállítani. A harisnyagyártás őshazája Németország. A különféle qyárlást ellárésok, nyersanyag preparálások titka hos'zu évtizedeken át apáról fiúra szálltak; a gyárlási el[árást lehet utánozni, de eisalálilani soha. Egy flyen speciális ellárásnak köszönheti világhitnevét cégünk álial forgalomba hozolt és a világ minden államában fellelhető Bemberg seSyemharisnya. gyár volt az elsők között, kik Bembergselymet dolgoztak fel harisnyagyártásnál, hosszú évek gyümölcse azon eljárás, »mellyel a Bemberg seiyemharisnya fogalommá váll elaslicusságát, selymes puhaságát, tompa fényéi mindenek felett tartósságát nyeri. E«en vegyi eljárás a G. B. L. gyár féltve őrzőit titka. Budapest 1929 julius hó. G. A. BAHNER harisnyagyárainak » K 39 magyarországi vezérképviselősége, c