Délmagyarország, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-27 / 168. szám

ÖELMAGYAROR&PfcG 1929 julius 27. I* aIuAVŰttmiatt raktóron ]evő tiszta angol szövetekből leszállított árban, elsőrendű kivitelben W AlCttqinCiy CJbtSl készitek öltönyt, felöltőt, télikabátot stb. Till Frigyes uri szabó, Tisza Lajos körút 54. Több mint 1200 útlevelet adtak ki a szegedi rendőrségen (A Délmagyarország munkatársától.) Az idei nyári szezon utlevélforgalma jóval meghaladja a mult évit. Junius elsejétől julius végéig több, mint 1200 útlevelet állítottak ki. Az utlcvélosztály­ban leegyszerűsített adminisztrációval dolgoznak és ez az oka annak, hogy az utlcvélosztály előtt már nem állnak sorban az útlevélre várók. Sze­geidről legtöbben szerb és román megszállott te­rületre utaznak, de sokan váltanak útlevelet Cseh­szlovákiába is. A fiirdSi utazások tekintetében Ausztria vezet, de képviselve van majdnem mind­egyik nyugati állam. Feltűnően nagg számban utaztak az iáén a tisztviselők. A munkásosztály­ból csak munkakeresők utaznak külföldre. A ju­liusi statisztikát még nem zárták le, de az eddigi jelek szerint juliusban rekordszámú útlevelet vál­tottak ki. Sokan próbálkoznak kijutni Amerikába is. A , kivándorlók legnagyobbrésze kvótánkivüli utazás­sal próbál kijutni. A tavalyi kvóta már régen be­telt, mig az 1920—30-ra szóló kvóta nagysága még ismeretlen. A jővő évi kvótára azonban már oly nagyszámú előjegyzések történtek, hogy né­hány szerencsés halandón kivül más alig juthat ki Amerikába. Braziliába és Uruguayba már kön.v­nyebb a kijutás. E kél országra kivándorlási ügy­nökök is müködnolt. de éppen ezért az ilyen ut­le vél kérők előtt az utlcvélyosztályban feltárják a kedvezőtlen brazilini munkaviszonyokat". Braziliá­ba ennek ellenére Szegedről havonta átlag 8—10-en váltanak útlevelet Országszerte íolyik a vita a villany szerződések körül Csongrád és Szentes 30 évvel meghosszabbítanák együttes szerződésüket — J\em sikerült megállapodni a centréléval Meg lehet állapítani, hogy a villany körül országszerte bizonvos idegesség uralkodik. Alig múlik el nap, hogy valamelyik lap hasábjai ne tükröznék vissza ezt a bizonytalanságot, amely körülbelül egy esztendő óta fokoza­tosan és egyre élénkebben észlelhető. Az elek­tromosságról készülő törvény veti előre ár­nyékát és ennek esetleges káros hatását akar­ják egyes városok és vállalatok preventive ellensúlyozni, ha már elhárítani nem lehet. Mintegy vészkiáltás hangzik a létesülő, sőt részben már készen álló centrálék réme, amely legázol, kiküszöböl, fölöslegessé tesz minden más villanytelepet. Egy csomó villanytelep érdekeltségét már megszerezte az egyik vagy másik centrálé és szigorúan zárt ajtók mögött folynak a bizalmas tárgyalások a többiért is. Hogy tjz vagy tizenöt év múlva készül-e el az egész országot behálózó villamos áram­szolgáltatás, az nem fontos, ellenben igenis az lenne a fontos, hogy félretéve minden egyéb villanyvitát, abban az irányban kezd­jen a várós komoly tárgyalásokat, hogy Sze­ged legyen az elektromos energia egyik fő­elosztó állomása. Érdekes tárgyalások folynak egyébként Csongrád és Szentes város között a villamosság ügyében. Csongrádnak és Szentesnek ugyanis közös viüanytelepa van és a szerződés sze­rint ez a villanyközösseg most öt évre fel­mondható, vagy további 25 évre meghosszab­bitandó. A csongrádi községházán megtartott együt­tes tanácskozáson — mint tudósítónk jelenti — Szentes polgármestere kifejtette, hogy a két városnak közös ügye a villanyvilágítás biztosítása. Rámutatott arra, hogy a készülő energiatörvény a kistelepe­ket meg fogja szüntetni és a város esetleg kúdoező'lcnsbb helyzetben less kénytelen villany világit ássál való ellá­tását biztosítani. Szenlcsnek és Csongrádnak ebben az esetben is együtt kell tartani, hogy mint két nagy­fogyasztó előnyösebb helyzetet tudjanak te­remteni. A helyzet olyannak látszik, hogy a ccntráléhoz való csatlakozás cselén az áramot a mai 8 filléres egységár helyeit ? fillérért adhatják és mivel a becsatlakozás ujabb fejlődési le­hetőségeket ad, ujabb fogyasztók bekapcsolá­sára lehet számítani, ezáltal a jövedelem fo­kozódik, ami által remélhető, hogy két-három éven belül a villamos mü Szénles és Csougrád közvilágítását més olcsóbbau tudja szolgál­tatni. " " "V •• Megemlítette a polgármester, hogy Csong­rádnak Szentessel kötött szerződése 1959-ben, vagyis 30 év múlva járna le s bár Csongrád­nak joga van néhány év múlva a szerződést felbontani, az emlitelt körülmények figye­lembevételével arra kérte a csongrádiakat, hogy a villamosszerződésl ne bontsák fel és maradjon érvényben mindaddig, amíg Szentesnek a centrálévál esetleg kö­tendő szerződése tart, ha sikerül egyességre jutni. A csongrádiak megértéssel fogadták az elő­terjesztést és kijelentették, hogy nincs elvi akadálya annak, hogy a szerződés továbbra is érvényben maradjon. Közgyűlés elé viszik az ügyet és bizottság kiküldését fogják kérni a tárgyalások lefolytatására. A két város együttes tárgyalási és elvi meg­állapodása után Négyesi Imre szentesi polgár­mester nyomban megkezdte a tárgyalásokat a centrálé megbizrtttaival, de már ezek nem voltak oly sima lefolyásúak. A salgótarjáni centrálé, amely ezen a környéken a hege­móniára törekszik, ugy látszik nem akarja beváltani azokat a reményeket, amelyet a két város hozzá fűzött. Erre vall Négyesi pol­gármester alábbi nyilatkozata: — A centrálévál folytatott tárgyalás nem vezetett eredményre. A legfőbb ütköző pont az volt, hogy a centrálé az ipari nagyfogyasz­tóknak juttatandó áramot nem hajlandó a varos által vásárolandó áramkontingensbe be­számilani, mi pedig enélkül nem ajánlhatjuk elfogadásra a szerződést sem a villamos nagy­bizottságnak, sem a képviselőtestületnek. Az ipartelepek által elfogyasztott árammennyiség jelentékeny részét képezi az összes fogyasz­tásnak, ami később még nagyobb szerepet fog játszani és amennyiben ezek nem számitód­nak be a kontingensünkbe, ugy a 16 fillét^s egységárat csak nagynehezen és igen hosszú idő múlva tudnánk észrevehetően lejebb szál­lilani és igy a mintául vett szolnoki tarifa­kedvezményt 15—20 év múlva, vagy talán soha nem tudnánk elérni. — Több kevésbé fontos pontnál is voltak nézeteltérések, ezek azonban véleményem sze­rint a további tárgyalást és a. végleges mag­állapodást nem akadályozták volna. A nagy­ipari áram beszámítása azonban a mi és a szakértőnk véleménye szerint is olyan tétel, amely nélkül jól megfontolva a dolgot, a szer­ződéstervezetet elfogadásra nem ajánlhatjuk. — Mivel a hosszura nyúló tárgyalás befeje­zésére semmi kilátás nem volt, megszakítva a tárgyalást, feltettem a kérdést, hogy a nagy­ipari áram beszámítására vonatkozó feltéte­lünket teljesitik-e vagy sem. A megbízottak ujabb érveket hoztak fel álláspontjuk mellett és azzal válaszoltak kérdésemre, mire kije­lentettem, hogv a további tárgyalás meddő és felesleges. Ezzel ért veget a tárgyalás. ÖVAS! E cim alatt az ). P. Bemberg R -T. magyar­ország' vezérkénv'selősége olvérlelmii nyilatko­zatot lelenlelelt rreg a .bélmagyarország* cimü napilapban, mely szerint a forgalomban levő ! elyemhamnvák VSziil csak a Magyar­országon qyárloll O F. B. lelrésii Bemberg­se'yem ryomásu harisnyák a Bemberg selyemből készüllek. Hogy ezen nem kevéssé merész nyilatkozat meglételében mennyiben és milyen mértékben birt hozzájátu'ással lenti vezérképviselőség meg­bízó cégétől, azt képviselt cégünk fog|a 1. P. Bemberg céngel tisztázni. Le kell szögeznünk, hogy ugy cégünk, mint sok más külföldi cég Is „Bembergselyem" harisnyákat gyári éc hozza Magyarországon forgalomba. tehát nem csak a fenijelzeít védjeggyel ellá­tott harisnyák készüllek Bemberg­seKemből. Ez alkalommal szükségesnek tartjuk n tisztelt vásár'ó közönséget felvilágosítani arról, hogy a Sembera fjelzés csupán a felhasznált és ezidösze­rint tényleg a legjobb nyersanyag megjelölésére szolgál, a harisnya szépsége, mi­nősége, kivitele és tartós­sága azonban a gyárlási eljárásiéi van fünoőyé téve. Tehát lehet ..nemberg­selyembö I" kitUnö. ke­vésbé jő és rossz haris­nyákat is előállítani. A harisnyagyártás őshazája Németország. A különféle qyárlást ellárésok, nyersanyag prepa­rálások titka hos'zu évtizedeken át apáról fiúra szálltak; a gyárlási el[árást lehet utánozni, de eisalálilani soha. Egy flyen speciális ellárásnak köszönheti világhitnevét cégünk álial forgalomba hozolt és a világ minden államában fellelhető Bemberg seSyemharisnya. gyár volt az elsők között, kik Bembergselymet dolgoztak fel harisnyagyártásnál, hosszú évek gyümölcse azon eljárás, »mellyel a Bemberg seiyemharisnya fogalommá váll elaslicusságát, selymes puhaságát, tompa fényéi mindenek felett tartósságát nyeri. E«en vegyi eljárás a G. B. L. gyár féltve őrzőit titka. Budapest 1929 julius hó. G. A. BAHNER harisnyagyárainak » K 39 magyarországi vezérképviselősége, c

Next

/
Thumbnails
Contents