Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-04 / 123. szám

nCLM'^V^owszAr» Fülöp módosító javaslatához a Tanács is hozzá járul. így az indítványt Wimmer módosításában a Közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. Schultz Károly a szőregi ut javítására tett indítványt. A tanács javaslata szerint a közgyűlés elfogadta az indítványt Wimmer Fülöp a postai épület és az algyői hid megsürgetésére tesz indítványt Kéri, hogy a polgármester vezetésével küldöttség vigye el ezt a kívánságot a kormány illetékes tagjaihoz. Kifogásolja, hogy a posta, ahelyett, hogy építkezne, lakóházat vásárol hivatal céljaira és ezzel növeli a lakásínséget. A határváros eminens érdeke lenne az is, ha a bajai ut meg kiépítetlen részét is sürgősen elkészitenék. A tanács az indítványnak a postapalotára vonatkozó részét tárgytalannak tekinti, a többit azonban elfogadja. Wimmer Fülöp szólal fel. Walkó Lajos kereskedelmi minisztersége idején határozta el az uj postahivatal építését. Most nem a postaigazgatóságáról van szó. Bűn a város ellen, ha a minisztériumok, ahelyett, hogy építenének' kész házakat vásárolnak hivatalaik számára, mert ezzel fokozzák a munkanélküliséget és a lakásszükséget is. Az algyői híd építését Ilerrmann miniszter igérle meg egészen határozott formában. Fodor Jenő bejelenti, hogy az indítványnak a postapalotára vonatkozó részét is elfogadja a tanács. Ezzel a juniusi közgyűlés háromnegyed 8 órakor véget ért. »A Nemesíakács-uccáhan éjszakának idején közlekedni majdnem leheieílen Kártérítésre kötelezték a várost egy halálos szerencsétlenség Ogyében (A Délmagyarország munkatársától) A mult év február 9-én történt, hogy Sári János Nemestakács-uccai kályhásmester este tiz óra után hazafelé igyekezett a legsötétebb Móraváros felé. A Nemeslakács-uccában, az éjszakai vak sötétségben, Sári belezuhant a vízzel telt öles mélységű árokba és belefulladt. A szerencsétlenség után a kályhásmcsler özvegye kártérítési pört indított a város ellen, azon a címen, hogy a város hatóságának nem volna szabad megtűrnie, hogy a város szivében öles árkok tátongjanak. Bizonyítani kívánta, hogy a Nemcstakács-ucca árkai életveszélyesek és olt a múltban már több szerencsétlenség" történt, özv. Sári Jánosné 1800 pengő évi járadékot követelt a várostól. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék ViW-tanácsa hétfőn délelőtt úgynevezett »gyorsított eljárás« kereté, ben tárgyalta Kellert Jenő volt vöröskatona bűnügyét. Kellert a vád szerint 1919 augusztus 3-án Otlőmősőn rálőtt Lázár Antal gazdálkodóra, majd Varga Györgyöt puskatussal ugy fcjbevdgta, hogy az súlyos sérüléseket szenvedett. Kellert mint telefonista állott a szovjet szolgálatában. Kellert már augusztus elsején értesült arról, hogy a tanácsköztársaság meg. bukott, amiért is ötlömösről a vöröskatonák menekülni kényszerültek. A lakosság azonban a menekülő katonák részére nem akart fogatokat adni és így Kellert Jenő kényszereszközökhöz nyúlt, hogy fogatokat szerezzen. Lázár Antal kocsijával az öttömösi uton haladt. Kellert yúlljll« kiálltott a gazdára, aki azonban erre még jobban a lovai közé csapott. Ezután következett Kellert lövése, Lázárt a golyó fején sebesítette meg. A tanácsköztársaság bukása után Kellert ellen kétrendbeli szándékos emberölés kísérlete címén indult meg az eljárás. Kellert azon. ban ismeretlen helyen tartózkodott és így ellene körözőlevelet adtak ki. A körözőlevél kiadása után teltek-multak nz évek anélkül, hogy Kellertre a nyomozó hatóságok rábukkantak volna. Májusban történt azután, hogy Kellert a budapesti főkapitányság utlevélosztályán utlevelct kért. A főkapitányságon egészen véletlenül előkerült az ellene kiadott körözőlevél, mire Kellertet letartóztatták és átadták a szegedi ügyészségnek. A rendelkezések értelmében Kellert bün. cselekménye, mivel ez a tanácsköztársaság érdekében történt, gyorsított eljárás elé került. A gyorsított eljárás azonban az ujabb miniszteri rendelkezés érteimélen olyképen módo. .sult, hogy az itclet ellen jogorvoslatnak van helye és a vádlotthoz a vád és a védelem közvetlenül is intézhet kérdéseket A nagy érdeklődéssel várt *gyorsított« faA szegedi törvényszéken dr. Kelemen László törvényszéki biró ezügyben már többszőr tartott tárgyalást. A hétfői tárgyaláson tanukat hallgatott ki a biróság. A tanuk igazolták, hogy a \emestaUács^ieeában éjszakának idején közlekedni majdnem leheletlen. Nem egyszíx előfordult, hogy a járókelők belezuhantak az árkokba és ennek ellenére a város az árkokat nem tömette be és védőkorláttal sem látta el. A tanuk vallomása alapján a törvényszék özv. Sári Jánosnénak havi 70 pengő kártérüés megfizetésére kötelezte a várost és kimondotta, hogy az árokba fulladt kályhásmester haláláért a város (elelősséggel tartozik, tárgyaláson a vádat dr. Mihályffy István ügyész képviselte^ a vádlottat dr. Bródy Ernő ország, gyűlési képviselő, ügyvéd védte. Kellert Jenő 30 éves magántisztviselő. Jelenleg budapesti lakos. A budapesti rendőrség jelentése szerint sem a kommün alatt, sem a kommün utáni időkben ott semmiféle politikai mozgalomban nem vett részt. Bűnösségét tagadja. Elismeri, hogy szolgált a vöröshadseregben, de hogy a kérdéses időben öttömösön járt volna, arra nem emlék, szik. Mint vőröskatona soha senkit sem bántalmazott, a vád nem felel meg a valóságnak. Véleménye szerint valakivel összetévesztik és teljesen ártatlanul került e bűnügy közép, pontjába. Réh György volt vöröskatona, akit az ügyészség állított elő, szemébe mondta a vádlottnak, hogy öttömösön mint vöröskatona tel. jesitett szolgálatot és elkövette a terhére rótt bűncselekményeket. A szembesítés alkalmával a vádlott megmaradt amellett, hogy arra már nem emlékezik, hogy öttömösön járt volna és kijelentette, hogy 5 semmiféle bűncselekményt nem követett el. Varga György sértett a vádlottban nem 'smerle fel azt a vöröskatonát, aki őt bántalmazta. Két vőröskatona rohanta meg. Az időben ugy tudta, hogy egy Kellert nevü vöröskatona volt a bántalmazója. A vádlottak padján ülőben azonban nem ismeri fel Kellert Jenőt. Bus Pál tanú a vádlottban szintén nem ismerte fel a vöröskatona Kellert Jenőt. Elmondja, hogy őt meg is fenyegették, mert a fehérpénzt nem akarta elfogadni. Bus Pálné csak a Kellert Jenő névre emlékszik. Gubicza Mátyás sem ismerte fel Kellert Jenőt, amiután dr. Mihályffy István ügyész a kővetkezőket jelentette be a tőrvényszéknek: — A vizsgálat során a vádlottat többször szembesítettem Réh Györggyel és a többi sértettekkel. A szembesítések előtt a vádlott arca teljesen normális volt. A szfeiul^^égeJi naj> 1929 j.inius 4. ján azonban arca tele volt sebhelyekkel, ugy. hogy az eltorzult arcot Réh György először nem is ismerte fel. A vádlott nyilván azért lorzilotta el arcát, hogy a tanuk ne ismerjék fel. Állításaim igazolására kérem dr. Knall János börtönorvost és vitéz Kovács István börtönőrmeslert kihallgatni. Az ügyészi előterjesztés után a törvényszék a kért tanuk kihallgatását elrendelte. Dr. Knall János börtönorvos elmondotta, hogy a szembesítés után a vádlott arcán vörös foltokat talált. Ezek a foltok azonban bőrbetegségtől is származhattak. Réh György szerint a vádlott arca a szembesítés alkalmával tele volt foltokkal. A száját beszéd közben félrehúzta és meggörnyedve járt. Varga György szerint is foltos volt a vádlóit arca. Vitéz. Kovács György börtönőrmester elmondotta, hogy Kellert arcán sebhelyek vol. tak. A vádlott az elhangzott tanúvallomásokra kijelentette, hogy az arcán talált pörsenések a börtönbeli borotválkozás után támadtak. ö szándékosan nem akarta arcát eltorzítani. A tanúkihallgatások' befejezése után dr. Bródy Ernő kifejtette, hogy a tárgyalás adatai szerint a vádlott semmit sem tett a tanácsköztársaság érdekében. A terhére rótt bűncselekmények a vád szerint 1919 augusztus harmadikán történtek, már pedig a tanácsköztársaság — mint köztudomásu — már augusztus elsején megszűnt. így ennek a bűnügynek a kommunizmushoz semmi köze nincsen. Ezért indítványozza, hogy a törvényszék az ügyet utalja rendes eljárás alá. Az ügyész szerint a vádlott a tanácsköztársaság érdekében dolgozott, amikor kocsikat rekvirálva akart elmenekülni és ezért gyorsított eljárásnak van helye. A törvényszék a védelem előterjesztésének nem adott helyt, ami után dr. Mihályffy István mondotta el vádbeszédét, aki kifejtette, hogy azok az elvek, amelyek a tanácsköztársaságot 1919-ben létrehozták, ma is fennállanak. — Ezt bizonyítja az, mondotta az ügyész, hogy a legutóbbi Társadalombiztosító választásoknál a kommunista párt 10 ezer szavazatot kapott. Dr. Bródy Ernő védőbeszéde során először az ügyészi kijelentésre válaszolt. — Az ügyész ur teljes tájékozatlanságára vall — mondotta —, amikor azt jelentette ki, hogy a Társadalombiztosító választásoknál a kommunisták 10 ezer szavazatot kaptak. Magyarországon kommunista párt nincsen. Ezt nagyon rosszul tetszik tudni. Ha Magyarországon volna is kommunista párt, ezt a szerencsétlen Kellert Jenő nyakába nem lehet varrni, azért mert ő tiz évvel ezelőtt 18 éves korában vöröskatona volt. Ezután dr. Bródy kifejtette, hogy álláspontja szerint a vád alaptalan. Kellert Jenőnek semmi köze a kommunista őrülethez és csak pletykabeszédek alapján kerüli a vádlottak padjára. Felmentést kért. A biróság rövid tanácskozás után Kelteit Jenőt kétrendbeli szándékos emberölés kis rlete címén bűnösnek mondotta ki és ezért nyo'chónapi börtönre ilélte. Az ítélet kiszabásánál a biróság enyhítő körülményként mérlegelte, hogy a bűncselekmény elévülési idejének nagyrésze már eltelt. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be készen és rendelésre is ágy és asztnlnemüek, paplanok, baby, női, férfi és gyermek (ehérnemOek Pollák Testvéreknél *»» Csekonlcs u. és Feketeíaí u. sarok. Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodáid ban elővételi tiij nélkül válthatók Gyorsított eljárás — 10 év után 1919-es öttömösi történet — Nyolc hónapra Ítéltek egy vöröskatonát