Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-04 / 123. szám

1929 junius 4 '»ÍMI.-VGY ^Bt^SZAG Hogyan lött létre az egyisséi a Hazai Textilipari Rt. ügyében Izgalmas tárgyalások a szegedi vállalat körül. Budapest, junius 3. Heteken át keresték a kibontakozást a szegedi Hazai Textilipari Részvénytársaság fizetésképtelenségi ügyében. A sima lebonyolítás nehéz munkának bizonylilt. A vállalat dolgait előzőleg — évekre visszamenőleg — alaposan összekuszálták. Ez a körülmény a hitelezőket méltán idegesítette. Az Országos Hilelvéáő Egyesület budapesti központjában György Ernő, az OHE ügyvezető igazgatója vezette a tárgyalásokat. Nagv érdeklődéssel és sürü közbeszólásokkal kisérték Nóvák Sándor tanár, kiküldött könyvszakértő beszámolóját. — A Hazai Textilipari Rt. válsága már 1923-ban kezdődött, — mondotta az OHE könyvszakértője, — mert akkor fölemelték tízmillió koronáról ötszázmillióra az alaptőkét, ellenben azt elfelejtették befizetni. Irodát rendeztek be, a gyárat fejlesztették, részvényeket helyeztek letétbe, de mindez nem jelentett forgótőkét, holott éppen forgótőke hiány, zott előzőleg is. — 1925 elején már bajok mutatkoztak, — folytatta a könyvszekértő, — akkor aztán a Hazai Textilipar megállapodott Fayer Sándorral, aki hetvenezer dollár kamatmentes kölcsönt adott a Hazainak és ennek gyártelepét kibérelte havi hetvenmillió "koronáért. Csakhamar összevesztek Fayerrel, illetve ennek jogutódával a Hazai vezetői, Kármánék, igy azután a szegedi gyár 1927 nyaráig üzemen kívül állt. Tovább pereskedett, majd egy bankár több mint százezer pengő kölcsönt bocsátott a Hazai rendelkezésére és azt megfelelően biztosította is, betáblázással — Kármánék még igy sem tudtak boldogulni. nem jól alapozták meg a vállalatukat és az eladásukat erőltetniök kellett, fonodát rendeztek be, végeredményben továbbra is pénzinségben szenvedtek. 1928 közepén már odajutottak, hogy a nyers juta- és fonalszállit óktól kapott anyagnak csak egy részét dolgozták fel, ellenben a hitelre vásárolt árunak többi részét elhelyezték közraktárban és arra kölcsönt vetlek föl. Hogy mennyire elakadt a Hazai, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a köztartozásai elérték a negyvenyoloezer pengőt. Ezt mind száz százalékig kell kielégíteni... — Hogyan áll a cég? — kérdezték izgatottan az áruhitelezők, akik féltek, hogy számukra ötvenszázalékos fedezet se marad. — A tartozások végső összege 1,979.000 pengő, a nagyon pedig 1,610.000 pengő, — válaszolta a könyvszakértő. — De csak papírforma szerint ilyen kedvező a mérleg, mert a külön 100 százalékos követelés túlhaladta az egymillió pengőt és a kvótális hitelezőknek pénzzé tehető szabad vagyonúi alig 91.000 pengő mutatkozik... — Kármán Vilmos juttatta ide a Hazait, — állt fel ezután Fayer Sándor. A Jutaipar Rt. mindent elkövet, hogy a hitelezők kvótát kapjanak, hiszen a Jutaipar tudvalevőleg megnyerte a pőrét a Hazaival szemben és tőle függ a gyár további sorsa A sima megoldás feltétele az, hogy Kármán Vilmos ne működjön tovább a Hazainál! — Kármán Vilmosék ugy vezették a vállalatot, — folytatta Fayer —, hogy a rosszhiszeműségük bebizonvosult. Tehát az OHE azonnal átteheti az iratokat a szegedi törvényszékhez, had intézkedjen az a 28-ik §. alapján. Ez pedig a vég volna, a csőd... Közgazdasági és szociális okból hajlandók vagyunk arra, hogy megmaradjon a szegedi modern gyár.'. Kármánék az ujabb tárgyaláson bejelentették, hogy elfogadják Fayer ék föltételeit, 50 százalékos kvótát 8 hónap leforgása alatt kiegyenlítenek. A részvényeket átadják az OHEnek és ennek jogában áll bármikor felszámoltatni az adós vállalatot, ha nem teljesiti a vállalt kötelezettségéi. Ilyen alapon aztán létrejött az egyesség. Ss£iM§áss~ ügy ele a Közgyűlésen A törvény fia fó&áfji bizottság elhatárolta, t>ogy ezentúl senki keávéért sem zárja el a Széchenyi-teret (A Délmagyarország munkatársától) fagyon gyér érdeklődés mellett kezdte meg a közgyűlés dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökletével hétfőn délután a májusi napirendre tűzött indítványok tárgyalását. Az első inditvány dr. Bokor Pál tb. tanácsnoké volt, aki 3000 hold városi föld eladására és 1500 holdas gyümölcsös létesítésére tett inditványt. A tanács az indítványnak a mezőgazdasági bizottsággal való letárgyaltátását javasolja. Dr. Bokor Pál a tanács javaslatát tudomásul veszi, de kéri, hogy a tanács ebben az ügyben már a juniusi közgyűlés elé terjessze be javaslatát, mert az idén kétezer hold föld béríete lejár, ami nagymértékben megkönnyíti az inditvány megvalósítását. Dr. Fajka Lajos az inditványt megvalósíthatatlannak tartja. Schwartz Manó őrömmel üdvözli az inditványt, de nem tartja helyesnek a házikezeléses gyümölcsös gondolatát. Fenyő Mátyás köszönetet mond dr. Bokor Pálnak, amiéri ezzel az indítványával ekszhumálta márciusi javaslatát. — Nem volt rá szűkség — mondja Fodor Jenő f/olgármésterhelyettes —, mert nem volt eltemetve. Amig Fenyő Mátyás a mezőgazdaság válságáról neszéi, az elnöklő polgármester halk hangon szemrehányást lesz a tanács tagjainak, amiért nem igen igyekeznek a közgyűlési határozatok végrehajtásával. I — Azprt kell most ilyen indokolt panaszokat j hallgatnunk —. mondja ördögh Lajos tb. tanács- I nok felé. Körmendy Mátyás hozzájárul a tanács javaslatához, de a bizottság kiegészítését kéri. Wo'f Miksa, mint gazda szól a kérdéshez Bokor Pál vérmes reményeit túlzottnak tartja. Minden realitással lehet számolni, csak a tavaszi faggyal nem. (Helyeslés.) Magyar Péter a búzát veszi védelmébe. Csonka Gergely, Papp István, majd Kiss Ferenc szólal fel. Kijelenti, hogy az egységes gyümölcsfajta kitermelésének szükségessége nem uj gondolat, már ilyen irányban kísérletezés történt 25—30 évvel ezelőtt is. A tanács javaslatát elfogadja. A polgármester ezután kijelenti, hogy a tanács Körmendy Mátyás indítványához hozzájárul. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Következett dr. Fajka Lajos indítványa a városi tiszlvfselffk mejfl-en-'s- Hlyozásáról. Fajka el akarja tiltani a városi tisztviselőket minden magánmunka vállalásától, szigorúbbá kívánja tenni a hivatalos órák betartásának ellenőrzését és a tisztviselők létszámának 30 százalékkal való BELVÁROS! MOZI Junius 4-én Kedden Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. Ba'7tc vi'éeta'rü lerfnve filmen ? leivonásban Főszereplő: PAUL WIOENER Arorkfval: Burleszkek. Előadások lrerdet» 5, 7, 9. v»s,ir- é* finnepnap 3, 5, 7, 9 órakor J6 IdO esetén a 9 Arai eUadésí a nvúrl helyiségben tartják. Ali an dóan frlst HJIUFF 11 FOTOCIHffEK kaohalók a SegesváryDrogériában. 645 azonnali leszállítását követeli. A tanács az inditvány elvetését javasolja* Dr. Fajka Lajos felszólalásában kijelenti, hogv Szegeden, a városi tisztviselők körében rendszerré vált a magánmunkák i-állalása, pedig ezt a törvény is kategóriknsan tiltja. — A hivatalos órák betartásának ellenőrzésére szükség van. Az a tisztviselő, aki becsülettel meg akar dolgozni a fizetéséért, nem tarthatja dehonesztálónak ezt az ellenőrzést. Ha pedig a tisztviselők kihasználják a hivatalos órákat, akkor keresztülvihető a létszámcsökkentés is. A polgármester válaszolt. A tanács azért kiváu napirendre térni az inditvány fölött, meri törvényes tilalom tiltja a tisztviselőket a magánmunka vállalásától Aki ez ellen vét, az ellen fegyelmi indul. A polgármesterhelyettes ellenőrzési megbízatása felesleges, hiszen minden hivatalfőnöknek meg van az ellenőrzési joga. Egy ember ugy sem ellenőrizhetné a város minden alkalmazottját. — Felfüggeszti-e méltóságod — kérdi Fajka — azt a mérnököt, akiről bebizonyítom i magánmunka vállalását? A közgyűlés ezután a tanács javaslata szerint napirendre tért az inditvány fölött Fajka második indítványát, amelyben a szénpörből kifolyólag fegyelmi eljárást követelt, visiszavonta. Harmadik indítványában a színház állítólagos 30.000 pengős megtakarításának apaállatok beszerzésére való fordítását javasolja. Indítványozza, hogy a színházi balettiskola vezetői ellen indítson vizsgálatot a város. Hasonló inditványt tett dr. Sőreghy Mátyás is. A két inditványt együtt tárgyalja a közgyűlés. Az indítványok elvetését javasolja dr. Pálfy József, mert megtakarítás nem volt a színházban a görliskola pedig nem a városi színház intézménye volt. Fajka Lajos a tanács javaslatát nem fogadja el, mert meggyőződése szerint a színháznál a díszletek és a ruhák megrendelésénél nagy veszteségek érik a várost. Helyteleníti, hogy egyikmásik színésznek háromszor annyi fizetése van, mint egy tanácsnoknak. Ne adjon a város szabadkezet a művezetőnek a szerződtetésnél. Miskolcon a művezető egy pezsgős vacsorán szerződtetett le egy szinészpárt, még pedig ugy, hogy egy gyufaskatulyára irta fel: »Művésznő, ön a szegedi színházhoz van szerződtetve.« Fajka ezután a görl-üggyel foglalkozott Nyilatkozatot olvas fel, amelyben az egyik görl elpanaszolja^ hogy az egyik vezető tag molesztálása elől Pálfy tanácsnoknál keresett védelmet. — Ez nem igaz! — mondja indulatosan Pálfy. — Nálam nem járt senki. Hazudott, ha azt állítja! Tessék a nevét megmondani! Körmendy Mátyás aziránt érdeklődik, hogy a város hatósága miért kapcsolta ki a szinügyi bizottságot a színházi ügyek intézéséből? Wolf Miksa szintén a szinügyi bizottsággal kapcsolatban kiván felszólalni. — De pártatlanul, ne — pártosan —, szól közbe nagy derültséget keltve Szeless József. — Ebben az ügyben nehéz pártatlanul ítélni, mert nagyon súlyos dolgok történtek. Arra kéri az intendánst, hogy a szinügyi bizottság hatáskorét bővítse ki, mert a szerződtetések körül nagy visszaélések történnek. Egvéui szimpátia kérdése a szerződtetés. A színház egyszerűen lemásolta a fővárosi színházak műsorát, pedig értékes darabok feküsznek a szegedi színházban. Éppen ezért fontos, hogy a szinügyi bizottság KORZÓ MOZI Junius 4-én Kedden Laura La Plante legvidámabb özvegy Vle;átél( 7 felvonásban — Azonkívül: A más asszonya. Dráma 6 felvonásban. Főszerepia DIONC ELLIS ElAadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3,5 7,9 óraknr A 9 órai előadást lé Idd esetén a nyári helyiségben tartjuk. cras vígság, kacagás fíox és Bsx Párisban és a Vadnyugati gigerii •iwrdw. c.niKilBk. Deny és a gyámleánya és Ez Amerika • zerda. c«tlt«rtrtM-. Belvá-o»l