Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-27 / 143. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1929 junius 27. DFILMAGYARORSZAÍI n LEWIS STONE legpazarabb vígjátéka A Rllz-szálló királya. Pénteken ég szombaton a Belvárosi Moziban. Az Idény legizgalmasabb kalandor regénye s A tengerek oroszlánja VICTOK MC LAOLEN-n«] a főszerepben pénteken és szombaton a KORZÓ MOZIBAN. flz iféfifáhla egy hónapra szállította k a ¥ásáriielyl „öiibeförö" szörsiiefeeresfeegle fogházbiiiatetését (A Délmagyarország munkatársától.) £ tábla Kovács Rókus-tanácsa szerdán délelőtt tárgyalta Garas Jenő vásárhelyi szőrmeárus i ön betörési« ügyét Garasnak vásárhelyi üzlete nem prosperált, amire ravasz trükköt eszelt ki, hogy pénzhez jusson. 1926 március 10-én, amikor tanonca a bolt­helyiséget kinyitotta, megdöbbentő látvány tárult eléje. Az üzletben ugyanis a legnagyobb rendet­lenség fogadta, az állványokról hiányoztak az áruk, főnöke pedig az egyik pult mögött, kezén-lábán megzsinegelve feküdt a padlón. Az inas nyomban kiszabadította kellemetlen helyzetéből gazdáját, aki elmondotta, hogy az előző napi üzletzáráskor vá­sárlás ürügye alatt két ismeretlen férfi jött be a boltba s mielőtt még védekezhetett volna, megtá­madták, a földreteperték s összekötözték, majd batyuba csomagolták az üzletben lévő por­tékát és zsákmányukkal tovább álltak. Az esetről természetesen rögtön jelentést tettek a rendőr­| ségnek, mely nagy apparátussal fogott hozzá a nyomozáshoz, miközben Garas Jenő értesítette a fantasztikus rablótámadásról az * Adriát és a »Mentor« biztosító intézeteket, ahol üzlete betörés ellen biztosítva volt. Már-már holtpontra jutott a nyomozás, mikor detektívek faggatni kezdték az egyre gyanúsabban viselkedő Garas Jenőt, aki végül is beismerte, hogy az egész betö­rési históriát maga rendezte meg, mert így akart hozzájutni a biztosítási összeghez, amelyre hitelezői kifizetésére lett volna szüksége. Az önbetórő szűcs ellen ezután csalás miatt indult meg az eljárás s a törvényszék négghónapi fogházra ítélte Garast. Felebbezés folytán most került az ügy a szegedi Ítélőtábla elé, mely meg­változtatva az elsőfokú ítéletet, az enyhitő kö­rülmények figyelembevételével csupán egyhónapi fogházbüntetéssel sújtotta Garas Jenőt. Miután ugy az ügyész, mint a vádlott megnyugodtak az Ítélet­ben, az jogerős. A lapszerkesztő és a művezető-Igazgató becsületsértés! pöre a járásbíróság előtt A megindított sajtópör fogerős befejezéséig elnapolták a főtárgyalás! (A Délmaggarország munkatársátólA 6zegedí járásbíróságon dr. Hajnal Endre já­rá$Jbiró szerdán tárgyalta Tarnay Ernő mű­vezető-igazgató becsületsértési pórét, amelyet Tölgyes Gyula lapszerkesztő indított ellene. A nagy érdeklődéssel kísért pör előzményeihez tartozik, hogy a májusi közgyűlésen a színház művészeti vezetése ellen két felszólalás hang­zott el. A közgyűlés után Tarnay az egyik budapesti lap junius 7-iki számában nyilat­kozott és visszautasitotla azokat a kritikákat, amelyek ellene a városi közgyűlésen elhang­zottak. A nyilatkozatot másnap a »Szegedi Napló« leközölte és többek között a következő kitételeket kommentálta: — A vita lezajlott az illetékes fórum előtt Tarnay Ernő műveze'.ő igazgató, ahelyett, hogy okult volna a közgyűlés hangulatából, olyan tettre határozta el magát, amiért felelni kell. Nem elégedett meg azzal, hogy személyi össze­köttetése révén megdicsértetle magát az egyik budapesti reggeli lapban, hanem egy esti lap­ban is nyilatkozott Szeged város közgyűlésén történt felszólalásokkal kapcsolatosan. .. Ez a tapintatlan hang nemcsak a két bizottsági tag személyét sérti, hanem sérti az egész köz­gyűlés tekintélyét is... A cikk megjelenése napján dr. Pálfy József tanácsnok szobájában több szegedi újságíró jelenlétében a cikkre vonatkozóan Tarnay a következőket mondotta: — Amit Tölgyes Gyula irt, közönséges és al­jas hazugság! Majd a beszélgetés során később még ezt is mondotta: — Mi vagyok én, hogy mindenki belém törölheti sáros csizmáját. A két nyilatkozat után Tölgyes becsületsér­tés címén feljelentést tett Tarnay ellen. A szerda? tárgyaláson Tarnay védelmében rlr. Tóth László jelent meg, míg Tölgyest dr Türr Aladár képviselte. A vád ismertetése után először Tarnay Er­nőt hallgatta ki a bíróság. Bűnösnek nem érzi magát. A vádbeli kifeje­zések használatát elismeri azzal a módosítás­sal, hogy azt nem mondotta, 5 hogy még Töl­gyes is beletőrölheti a lábát*. Ezt a kiíeiezést j csak általánosságban használta. — A »Szegedi Napló* — mondotta a vád­lott színigazgató — rosszhiszeműen és sértő szándékkal irt rólam. Nekem védeni kellett magamat, mert a cikkben több mlótlar ál­lítás volt. Orvtámadásnak éreztem és ezért valósággal feljajdultam... Pálfy tanácsnok szobájában, a cikk miatt érzett felháboro­dásomban tényleg használtam az inkriminált j kifejezéseket. Hajnal bíró: Mi volt az a cikkben, amit hazugságnak minősített? Tarnay: Az, hogy én egy pesti lapban meg­dicsértetitem magamat. Ez nem igaz és nyu­godt lelkiismerettel állithatom, hogy ma sem tudom, hogy a reám nézve kedvező cikkeket ki irta. Tarnay vallomása után jogi képviselője köz­érdekből a valódiság bizomji'.ásának elrende­lését kérte. Bejelenlette, hogy Tarriay a »Sz* gedi Nupló közleménye miatt Tölgyes ellen sajtó­pört inciilott. Ezért indítványozza, hogy amig a büntetőbíróságok ebben a sajtópörben jog­erős ítéletet nem hoznak, a bíróság a tárgya­lást napolja el. Kifejtette a v'ddö, hogy a vádlott az inkriminált közlemény miatti fel­háborodásában ragadtatta el magát és a bün­tetőbíróságok majd megállapítják, hogy a vád­lottnak ez a felháborodása mennyiben volt jogos. Kéri továbbá dr. Somogyi Szilveszter és dr. Pálfy József kihallgatását arra vonat­kozóan, hogy a cikk beállítása rosszakaratú volt. Tölgyes Gyula képviselője ellenezte a való­diság bizonyításának elrendelését. Szerinte két bűncselekmény történt. Két sértő kifejezés hangzott el és így a két sértésért külön-külön is kéri a vádlott elitélését. A valódiság bizo­nyításának elrendelését már csak azért is el­lenzi, mert hivatalosan nem is tud arról, hogy a főmagánvádló ellen sajtópört indítottak volna. A bíróság ezután részben helyt adott a valódiság bizonyítása iránt előterjeszteti Kérelemnek. 3Iff OK! Világhírű ör. Scfiieeissner fofo-fvlmje Cietomann lúísszerésxnél. Kimondotta, hogy bevárja, amíg a főmagán­vádló ellen megindult sajtópör jogerősen be­fejeződik. Elrendelte a birósí'g Hilf László és Magyar László hírlapírók tanukénti kihall­gatását, akik Pálfy tanácsnok szobájában je­len voltak, amikor Tarnay az inkriminált ki­fejezéseket használta. A lanuk kihallgatása előtt Tölgyes kijelen­tette, hogy szükség esetén bizonyítani tudja, hogy Tarnay »szoros benső viszonyban« van a budapesti lapokkal. Cikkében nem rágal­mazott és így nem hajlandó eltűrni, hogy őt Tarnay minden ok nélkül becsületében és újságírói mivoltában ily súlyosan megsértse. Ezután Hilf László és Magyar László hír­lapírókat hallgatta ki a bíróság. A tanuk iga­zolták, hogy Tarnay haszhálta az inkrimi­nált és sértőnek talált kifejezéseket, amiután dr. Hajnal járásbiró ismét megkísérelte, hogy, békét hozzon létre a felek között. Kísérlete azonban nem sikerült. A tárgyalást ezek titán a bejelentett sajtópör jogerős befejezéséig elna­polta a járásbíróság. QrdőrMiák! Valódi amerikai JanfzcD fOrűdíriHOK egyedüli gyári lerakata. StraEidabáfok, sporttrikók, LUfZTIG IMRE harisnya és kötöttáru különlegességi üzlete 48 Széchenyi tér 2. Telefon 10-18. G. F. B. a tökéletes Bembsrqseiyem harisnya lerakat Pollák Testvéreknél

Next

/
Thumbnails
Contents