Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-27 / 143. szám

I 1929 junius 27 DETMAGTARORSZAG Megérkeztek Szegedre az országos ügyvédkongresszus résztvevői (A Délmaggarország munkatársától.') A szegedi ügyvédkongresszus budapesti és vi­déki résztvevői a budapesti félhatos gyorssal érkeztek Szegedre. Fogadtatásukra az állo­máson teljes számban megjelentek a szegedi ügyvédi kamara tagjai és harsány éljenzéssel fogadták a különkocsikből kiszálló vendége­ket Az ünnepélyes fogadtatás a perronon zajlott le. A város közönsége nevében dr. Tóth Í3é!a főjegyző üdvözölte először az ország minden részéből érkező jogászokat. Meleg szavakkal köszöntötte az igazság harcosait és eredményes munkát kivánt a kongresszus résztvevőinek. Dr. Pisztor Egon az Országos Ügyvéd Szö­vetség szegedi csoportja nevében mondott rö­vid üdvözlő beszédet. — A ma kezdődő ügyvédgyülésnek rendel­tetése az — mondotta —, hogy az ügyvéd végre is kiverekedje magának azt a társadalmi el­ismertetést és megbecsülést, amely az ügy­védet képzettségénél és hivatásánál fogva meg­illeti. Az ügyvéd megmozgatja a társadalmat, j felrázza a nemzetet és küzd ugy a köz-, mjnt a • magánérdekekért, ezért minden elismerést megérdemel. Dr. Pisztor Egon nagy éljenzéssel fogadott beszéde után Fittler Dezső budapesti ügyvéd, az Országos Ügyvéd Szövetség másodelnöke köszönte meg az üdvözléseket, majd a ven­dégek a tűzoltózenekar hangjai mellett a vá­ros autóbuszaiban bevonultak a fellobogózott Boldocasszony-sugáruton a városba. Magyarországon a demokratikus érvényesülés lehelőségének mindig áág íere volt A Werböczy-serleglakoma Este kilenc órakor a kongresszus résztvevői Werbőczy István serleglakomára ültek össze. A 602 teritékes banketten a vendégeken ki­vül résztvett szinte teljes számban a szegedi ügyvédi kar. Ott láttuk többek között dr. So­mogyi Szilveszter polgármestert, Hamza Géza tábla elnököt, dr. Konczwatd Endrét, a tör­vényszék elnökét, dr. Szalag József kerületi főkapitányt, Móra Ferenc igazgatót, Tonelli Sándor főtitkárt Az első pohárköszöntőt dr. dr. Fittler Dezső udvari tanácsos, az Országos Ügyvéd Szövetség másodelnöke mondotta. Üdvözölte a megjelen­teket, majd a magyar haza boldogulására é6 a kormányzó egészségére ürítette poharát. Rö­vid beszéde után a cigányzenekar a Himnuszt játszotta el, amelyet a bankett résztvevői állva hallgattak végig. A 9erlegfceszédet dr. Széli Gyula a szegedi ügyvédi kamara elnöke mondotta. Werbőczy csodálatosan magas ivelésü pályá­ját ismertette. — Werbőczy, mint köznemesi család sarja kezdi pályáját — . mondotta többek között — A kancelláriai levéltár őre, majd a kir. tör­vényszék jegyzője lesz és azután országbírói itélő­mester, királyi személynők és nádorispán. Ezt a karriert utána csak az egy Kossuth Lajos futotta be a köznemesi ügyvédek közül, aki Magyarország kormányzója lett. — Azt a szédületes pályafutást ami az akkori időkben, szinte hihetetlennek látszik, az ős ma­gyar erőnek köszönhette, amely a köznemesi osz­tály tagjainak vele született sajátsága volt Wer­bőczy rendkívüli szorgalommal merült tanulmá­nyaiba. Több nyelvet beszélt, ismerte a jogtudo­mány minden élő és holt jogforrását, ismerte korának humanista müveit A tudásnak annyi kin­csét halmozta össze magában, amennyivel kortársai közül senki sem dicsekedhetett. — Mint ítélőbíró hírneves volt Bl<"ói meggyőződését és függe lenségét, sa­ját lelkiismere'én kivül csak az élöiognak rendelte alá. — A törvényeknek, királyi végzeményeknek, dec­retumoknak szerkesztésében évtizedeken át részt vett Már a Mátyás király Decretum Május cimü rendeletén is megérzik keze munkája, de Ulászló uralkodása alatt 1498-ban kibocsátott Decretum Ztinus már kizárólag az ő munkája és ebben benne van már politikai hitvallása is. Werbőczy, aki a főurak halalmi törekvésének ellensúlyo­zásául, a köznemesség réssé'e igyekezett minél több befolyási bizlosilmi az ország sorsának intézésében s az 1505-i rauosi országgyűlésnek általa megszerkesztett végzeménye már a nemzeti királyság eszméjét hirdeli. Werbő­czy a köznemesek sérelmeinek és panaszainak a tolmácsolója és az e tárgyban a királyhoz intézett felterjesztéseknek a szerkesztője. Csodás hazaszeretetének, a nemzeti királyság eszméje iránt való lelkesedésének és ragyogó ékesszólásának ered­ménye az 1505-i rákosi országgyűlés végzeménye, amelyben az ország szörnyű állapotának s pusztu­lásának okaff az Idegen nemzetiségű nrákra és biráiyekra hárítják át a köz­rendek és elhatározzák, hogy Ulászló királynak fia-leszár­mazó nélküli elhalálozása esetén a nemzet törzsö­kéből fognak királyt választani. — A köznemességnek, az igazi magyarság jogai­nak biztosítását célozta a TriDartitam megszerkesz­tése is. Werbőczytől egész Kossuth Lajosig. Ez maradt ránk örökségképen a Werbőczy István életéből és munkáiból. Werbőczy az országnak részekre való szaggatása után is hitt abban, hogy a ma­gyar nemzetnek isteni küldetése van, amelyet még be nem töltött s igy ennek a nemzetnek elpusz­tulnia és az országnak megsemmisülnie nem sza­bad. Dr. Széli Gyula igy fejezte be serlegbeszédét: — Ha a holtak segítségül hívásának az ideje majdan elérkezik, Werbőczy Istvánra, a halott jog­tudósra hivatkozunk majd bizonyságtételéül a ma­gyar igazságnak, hogy a három hegynek, ncgy folyónak s a kettős keresztnek az országa ősi jogon a magyarokat illeti! — Werbőczy szellemére, a magyar igazság mi­előbbi feltámadására ürítem e serlegetl Dr. Széli Gyula nagy tetszéssel fogadott be­széde után dr. Dési Géza országgyűlési képviselő mondotta el revíziós beszédét. Az ügyvédideál fogalmát fejtegette. Az ügy­véd mindig a világosság gyermeke, az igazság hitvallója és a jog fanatikusa — Deák Ferenc magyar ügyvéd volt — mondotta —, aki a nemzeti létet veszélyeztető támadást visszaverte. Ügyvéd volt Kossuth La­jos is, akinek lángoló szava az egész civili­zált világot megmozgatta a ma avar ügy érde­kében. — Ma is pörben áll-unk, országunkat szétosz­tották, millió és millió testvérünket elszakí­tották tőlünk. Gyermekeinkből ki akarják ölni a magyar öntudatot, mert félnek, hogy a jö­vendőből feltámad a mult. — A mi nemzedékünknek kötelessége — folytatta —, hogy járhatóvá tegye a magyar igazság útját. Lehetetlen, hogy az ezeréves Magyarország csak muló vakondturás legyen, amelyet sáros csizmák és bocskorok széttapos­nak. Magyarországnak történelmi hivatása van és nem közömbös, hogy ezen természetadta összefüggő egységen Árpád, vagy Szvatopluk uralkodik-e. — Lassan közeledik az igazság ideje. Ter­— Werbőczy ösztönszerűleg megérzi a tőrök- ; jed a felvilágosítás. Mi bizunk szilárd bittel veszedelmet és a mohácsi gyász bekövetkeztét, \ ügyünk győzelmében. A magyar ügyvérlekre kezébe veszi a török elleni védekezés ügyét esz­tendőkig a külföldet járja különféle követségek­ben, hogy az országot fenyegető török támadások ellen segítséget biztosítson. Követségben jár a pápá­nál, a német császárnál, a lengyel királynál, a velencei köztársaságban. Férfias megjelenése, cso­dálatos ékesszólása és egyéniségének varázsa a követségi járások alkalmával sok barátot szerez neki. Gyorsan lelkesedik és buzdul fel, a haza­fiúi fellángolásában mondott szónoklatai ellenáll­hatatlan varázzsal bírnak, a pülanatok embere, de végeredményben nem politikusnak született — Werbőczynek tüneményes pályafutása matatja azt, hogy Magyarországon a demokratikus érvénye­sülés lehetőségének, ha az indással és akaraterővel párosait, mindig tág tere voK. — Werbőczy igaz nagyságának legmaradandóbb bizonysága mégis csak a »Hármaskönyve«, amely több mint 300 esztendőn át úgyszólván kizáróla­gosan a legfőbb forrása volt a magyar jogszolgál­tatásnak. Ez a mudkája teszi őt a magyar jogtudo­mánynak ragyogó csillagává és európai hirü büsz­keségévé. Werbőczy a magyar nemzet ősi jogai­nak a megvédéséért küzdött ebben a müvében, aminthogy folyt ez a küzdeleei szakadatlanul vezető szerep és szent feladat vár a revízió küzdelmében. A magyar ügyvéd a társadalom kovásza. Mi irányítjuk a közhangulatot. Ügy­védekből kerültek ki a nemzet vezetői. Hir­dessük tehát a magyar jog igazságát és küzd­jük ki a magyar igazság jogát — fejezte be be­szédét Désy, akit percekig lelkes tapssal ün­nepellek a megjelentek. Ezután a vendégek a késő éjjeli örákig a legjobb hangulatban maradtak együtt. A csütörtöki program Csütörtökön, 1929 junius 27-én. 9 órakor: Zenés ébresztő. — 9 óra 30 perckor: A bizottságok­elnökeiül, előadóiul, titkáraiul és jegyzőiül jelölt kartársak zárt értekezlete az ügyvédi kamara ta­nácstermében. — 10 óra 30 perckor: Cnnepi meg­nyitó teljes ülés a városháza dísztermében. — 12 óra 30 perckor: Teljes ülés a városháza dísz­termében. — 15 órakor: Bizottsági ülések. — 18 órakor: Teljes ülés a városháza disztermében. — Később megjelölendő időben: Sétavezetés és a város nevezetességeinek bemutatása. — 20 óra 30 perckor: Díszelőadás a színházban. Szinre kerül Kacsóh Pongrác Dorottyája. Ejy 14 éves iskolásfiú belefulladt a gőzfürdő meleg medencéiébe Epileptikus rohamot kapott Játék közben a viz alatt (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délután a városi gőzfürdőben halálos szerencsét­lenség történt. Meixner Rudolf 14 éves tanuló a gőzfürdő 35 fokos meleg medencéjébe játék közben belefulladt. Amikor kihúzták, már halott volt. A kis Meixner Rudolf két kis barátjával már a kora délutáni órákban elment a gőzfürdőbe. Vé­gigjárták a medencéket majd buvár-uszásokat ren­deztek a meleg medencében. Meixner Rudolf több­szőr végiguszta a viz alatt a medencét. Egyszer azután nem jött fel a vizből. Társainak ez nem tünt fel, azt hitték, hogy észrevétlenül kiment Csak percek multán kezdték keresni. Segélykiál­tásaikra a fürdő személyzete beugrott a vizbe és rövid keresés után a kisfiút m$g is ta­lálták a vfc alatt. Mesterséges légzést alkalmaztak, majd értesítették a közelben lakó dr. Bereczk Péter orvost aki azonban már csak a beállott halált konstatálta A szerencsétlenségről értesítették a rendőrséget is, ahonnan dr. Hamar Zoltán rendőrfogalmazó ment ki a helyszínre. A tanuk kihallgatása után megállapították, hogy a vizbefullásért senkit sem terhel felelősség. A kis Meixner Rudolf ugyanis epilepsziában szenvedett és valószínű, hogy a via alatt rohamot kapott, amely megölte. Holttestét a törvényszék bonctani intézetébe szál­lították. - - - • •

Next

/
Thumbnails
Contents