Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-27 / 143. szám
I lyjCTmek kellett volna tennie." A trianoni békeszerződések bék'és utón való megváltoztatása annyit jelent, hogy a revízió érdekében Magyaror- ' szág megegyezik a kisániánttal. Én azonban kategórikusan kijelentem — mondotta a külügyminiszter —. hoau ez nem történhetik meg. A külügyminiszter azzal fejezte be beszéDEOIAG YATSOFISZ flB9B9BB9BBSBE6B£SB6S HWIIW 1929 funíus 27. dét, hogy az emberiség fejődésének MziosiMsám a béke fentarlása az egyetlen eszkőz. A világháború tanúságai tehát azt követelik tőlünk, hogy tegyünk meg mindent, ami megakadályozza az ujabb háborús katasztrófát. A kisánlánt budapesti akciója tehát meg akarja akadályozni, hogy Magyarország veszélyes j utakra tévedjen. Duca, Jorga és Lupu pártjaik nevében csatlakoztak Mironescu fejtegetéseihez. Bem tábornok hamvainak diadalútja a trianoni határtól Budapestig Budapest, június 26. Bem József altábornagy hazatérő hamvai szerdán délben lépték át a trianoni halárt Kelebia állomáson, ahol országos megtiszteltetéssel fogadták. A kis határmenti állomás lengyel és magyar színekben pompázott és a koszorút hozó küldöttségek hosszú sora következett egymásután. Kelebiáról különvonat vit'e Bem József hamvait a fővárosba. A különvonat egy óra 4« perckor indult el Budapest felé. Félháromkor érkezett Kiskunhalasra a Bem tábornok hamvait hozó különvonat. Az állotnáson óriási közönség várta. Pirtón programon kivüt megállott a vonít s a község lakosai és * környékbeli tanyák népe nagy _ számmal ósszeseregelve áldozott Bem apó emlé- j kének. Soltvadkerten, Kiskőrösön, Fülöpszálláson, Kunszentmiklós—Tas állomáson nagy pompával fogadták Bem tábornok koporsójának különvonatát, amelyet valósággal elborítottak a koszorúk. Budapesten katonai pompa., diszfelvonulás, cser. készek, leventék egész hada, számos katonai és polgári előkelőség, rengeteg küldöttség és óriási közönség fogadta a Keleti-pályaudvaron Bem tábornok hamvait 5 óra után pár perccel futott be a különvonat Bem tábornok hamvaival. Az 1. honvédgyalogezred zenekara a lengyel Himnuszt intonálta. A főváros nevében Liber Endre tanácsnok üdvözölte a hamvakat. A Himnusz hangjai közben leemelték a koporsót az emelvényről s kivitték a várakozó ágyutalpra s ünnepélyes lassúsággal megindult a végeláthatatlan menet a Rákóczi-induló hangjai mellett a Bákóczi-uton. A koporsót felvitték a Nemzeti Muzeum fekete lepellel bevont lépcsőjén a nemzeti szinekkel diszitett katafalkra. Holnap a különböző egyesületek koszorúzzák meg a koporsót, amely egész nap a Muzeum oszlopcsarnokában marad. »A költekezési lavinát meg kell állítani, különben katasztrófába sodródunk« A felsőház befejezte a költségvetési vitái — Kermendy Mátyás a Társadalombiztosító késedelmi kamatának leszállítását követelte Budapest, június 26. A szerdai ülést negyed 11 órakor nyitotta meg báró Wlossies Gyula elnök. Gróf Somsieti László félreértett szavainak helyreigazítása címén szólalt fel. A költségvetési vita első szónoka Mészáros István, a mezőgazdasági munkásság képviselője volt. Főleg a falu bajaival foglalkozott, hangoztatva, hogy a nagybirtokosok és « munkásosztály között ki kell egyenlíteni az ellentéteket Hutyra Ferene az állatorvosi főiskola súlyos anyagi helyzetére hivta fel a kormány figyelmét Ezután állategészségügyi kérdésekkel foglalkozott és hangoztatta, hogy a tavaly meghozott állategészségügyi törvény ellenére is snkmillió értékű állat pusztul el évenként feleslegesen az országban. A költségvetést elfogadta. Gróf Széchenyi Abdár részletesen indokolja, hogy a költségvetésben a legmesszebbmenő takarékosságnak kell érvényesülnie. Általános közgazdasági krízisben élünk, amely a társadalom minden réiegét fájdalmasan érinttl. Ki kellene mondani, hogy a jelen költségvetés kiadási tételeit a következő évben nem szabad felemelni. A költekezési lavinát meg kell állítani, különben katasztrófába Sodródunk, örömmel üdvözli a pénzügyminiszter adócsökkentő javaslatait, amelyeknek folytatását kívánja. Elismeréssel emlékezik meg arról az önérzetes hangról, amelyet a miniszterelnök a hősök emlékkövének leleplezésénél a revízió kérdésében megütött. Szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozva, hangsúlyozta, hogy ezeket a problémákat a régi Magyarországon elhanyagolták. Kéri, hogy « hiibizumányok reformjáról készülő javaslatban mondják ki, tiogv a hitbizományi lekötöttseg alól leiszabaduló ingatlanok ne kerüljenek nem megfelelő kezekbe, mert igy elsősorban a nagy pénzintézetek fogják rávetni magukat a felszabaduló földekre és ezzel megteremtik a bankjegy válságot. Lehetővé kell teuui. hogy a magyar földmives 50—200 holdig terjedő földhöz juthasson A magyar földet a magyarságnak kívánja megtartani. (Helyeslés.) A kultusztárcával foglalkozva, kifogásolta, hogy az iskolák számára épített épületek nagyni vannak tervezve és túlságosan díszesek Különösen áll ez a külföldi kollégiumokra A magyar tudományokat egyszerű téglából épült házakban te fejleszteni lehet. Amikor megcsonkított ország vagyunk és becsületbeli tartozásaink vannak, a rokkantakkal és hadikőiesöntjegyzőkkei szemben, okkor csökkenteni ¿eli a luxuskiadásokat, amig a fővárosban diáknyomor von, pedig van, addig a luxusépítkezésekre még gondolni sem szabad. Szép törekvés, hogy kulturfölényünkkel szerezzük vissza Nagymagyarországot. Helyesli, hogy kulturáltabbak legyünk, mint szomszédaink, de az is szüUséges, bogy a jólét nagyobb legyen nálonk, mini szomszédainknál. A ke>"eseH viszonyok jobbak legyenek és igy tudjon vonzó erőt gyakorolni, mert amikor az ország népessége megélhetési gondokkal küzd és a nép eladósodik, akkor nem lehet megelégedettség, hanem csakis elégedetlenség következik be. A költségvetést elfogadja. (Hosszas éljenzés.) Bá>'ó Mirhach Antal a kormány gazdasági politikájával nincsen megelégedve. Hogy a szomorú helyzetünknek egyedül Trianon az oka, azt minden további nélkül nem akceptálhatja. Feltétlenül igaz, hogy a végső ok valóban Trianon, de emellett sok bajon lehetne segíteni. Nincsen a nemzetnek egyetlen tagja sem, aki nem értene egyet a kormány fejének, a miniszterelnöknek a hősök emlékkővénél elmondott beszédével, de meggyőzőrlése, hogyha a miniszterelnök mögött egy gazdaságilag erSs társadalom állana, sokkal inkább tudna politikai sikereket elérni. A Uílzott vámvédelmet nem hfíypsll, ez szerinte oka annak, Iiogy nem tudunk megfelelő kereskedelmi szerződéseket Mint, ami azután elsorvasztja mezőgazdaságunkat. Keveselte a mezőgazdasági tárcának a dotációját és a költségvetést nem fogadta eiBálint György sem tartja helyesnek az ipari vámok túlságosan magas voltát. Fel kell áldozni a mezőgazdaságnak egyes iparágakat. A szérum termelés olcsóbbitását, a makói hagymatermelők támogatását és a mezőgazdasági hitel problémájának rendezéséi sürgette. Végül a tanyai iskolák kérdését és a szegéuysorsu falusi tanulók ingyen tanszerekkel való ellátását sürgette. A költségvetést elfogadta. Szily Kálmán > hangoztatta, hogy a kultusztárca költségvetésének emelkedése alatta maradt az atlaaos emelkedésSZEMÜVEG! liflltinleaesséoek 34J LIEBMANN Idfscerész ssahUsleMl Kelemen u. — Ha-Ha mel-eti) nek. Ezt sajnálatosnak tartja, mert az országnak minden erejét meg kell feszítenie arra, hogy a kultura terén lépést tartson a szomszéd államokkal. Nem szabad megelégedni azzal, hogy csak a gazdasági erőinket fokozzuk. A kultuszminiszternek igaza van abban, hogy Magyarország feltámadása elválaszthatatlanul egybe van forrva a kultura fejlődésével. A kultura emelése visszahatás, sal van a gazdasági élet teljesítőképességé» is. Ezután rendszeresen fejtegette, hogy az ifjúságnak az egyetemi pályákra való tódulását nem az egyetemek nagy száma idézte elő. Ez a jelenség meg van Amerikában épugy, mint a többi európai államban. Ezen a bajon csak a gazdasági helyzet javulása tud segíteni, mert ez a baj nem a kultúrpolitikának következményeképen állott elő. Ezután a szónok engedélyt kért, hogy beszédét délután folytathassa. Az elnök szünetet Kendéit el. Szünet után Szily Kálmán folytatta beszédét és a tudományos kultúrpolitikával foglalkozott, majd a József műegyetem fejlesztését kérte a kultuszminisztertől. A költségvetést elfogadta. Budny Béla, mint a mérnöki kamara kiküldöttje, azokkal a támadásokkal foglalkozott beszédében, amelyek a mérnöki rendtartásról szóló törvényt érték. Körmendy Mátyás sürgette a közterhek csökkentését, munkaalkalmak teremtését és a hitelkérdés rendezését. Az iparosok azért vannak hátralékban a Társadalombiztosító járulékaival, mert nem bírják a terheket Kéri a népjóléti minisztert, hogy szállítsa le a 24 százalékos késedelmi kamatot. Felhívja a kormány figyelmét Szeged helyzetére és kérte, hogy az egyetemi építkezéseket az eddigi mértékben folytassák. A költségvetést elfogadja. Bittnpr János sürgeti az ipartestületi törvény reformját Az egyéni érdekek túltengését ki kell operálni a gazdasgái élet testéből. A költségvetést elfogadva. S0Ó8 Károly tábornok a honvédségi problémával foglalkozott. Senki ebben ez országban nem gondolhat arra, hogy a trianoni szerződést fegyveresen változtassa meg. de minél inkább utat tör a revízió gondolata, annál inkább szükség van arra, hogy a nemzeti önvédelem szempontjait mérlegelve, hadseregünket a trianoni keretek közt is a legmagasabb nívóra emeljük. Meg kell tennünk a diplomáciai lépéseket aziránt, hogy áttérhessünk az általános védkötelezettségre. Az elnök ezután a vitát lezárta< Wekerle Sándor pénzügyminiszter válaszolt ezután a vitában felmerült kérdésekre. Teleszkyvel szemben megállapítja, hogy az ország helyzete nem olyan sötét, mint Teleszky látja s hangsúlyozta, hogy ez a sötét beállítás nem kedvez azoknak az országos érdekeknek, amelyetet Teleszky szolgálni akart Székács Antal annyira ment, hogy követelte, bogy a pénzügyminiszter necsak az adókat hajtsa be, hanem gondoskodjék arról is, hogy a nép megtudja fizetni az adót. Kimondotta a kormány, hogy a kiadások tempóját lassitja, mérv meg kel! állnnl egy ho?sru iétekzetvételre Kéri. hogy azok is, akik részletl.érdéseírben ne*« értenek egyet vele, szavazzák meg az anyagi eszközöket a kormánynak azért, hogy dokumentálják azt, hogy nagy célokban valamennyien egyet értünk! Bud János gazdasági miniszter volt az ülés utolsó szónoka. Rámutat arra az egyöntetűségre, amely a követendő Alapelvek tekintetében a felszólalásokban megnyilatkozott s visszautasítja azt a vádat, mintha a kormány nem foglalkoznék eléggé a külföldön megfelelőnek talált megoldásokkal. A lőzideretorm elő5 • kormány nem tér ki. A karieiüérdés megold;isa elől, bármilyen kénves is az a kormány uein fog kitérni. Ezzel az ülés este 8 órakor véűet ért