Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-27 / 143. szám

I lyjCTmek kellett volna tennie." A trianoni békeszerződések bék'és utón való megváltoztatása annyit jelent, hogy a revízió érdekében Magyaror- ' szág megegyezik a kisániánttal. Én azonban kategórikusan kijelentem — mon­dotta a külügyminiszter —. hoau ez nem tör­ténhetik meg. A külügyminiszter azzal fejezte be beszé­DEOIAG YATSOFISZ flB9B9BB9BBSBE6B£SB6S HWIIW 1929 funíus 27. dét, hogy az emberiség fejődésének MziosiM­sám a béke fentarlása az egyetlen eszkőz. A világháború tanúságai tehát azt követelik tő­lünk, hogy tegyünk meg mindent, ami meg­akadályozza az ujabb háborús katasztrófát. A kisánlánt budapesti akciója tehát meg akarja akadályozni, hogy Magyarország veszélyes j utakra tévedjen. Duca, Jorga és Lupu pártjaik nevében csat­lakoztak Mironescu fejtegetéseihez. Bem tábornok hamvainak diadalútja a trianoni határtól Budapestig Budapest, június 26. Bem József altábornagy hazatérő hamvai szerdán délben lépték át a trianoni halárt Kelebia állomáson, ahol országos megtiszteltetéssel fogadták. A kis határmenti ál­lomás lengyel és magyar színekben pompázott és a koszorút hozó küldöttségek hosszú sora követ­kezett egymásután. Kelebiáról különvonat vit'e Bem József hamvait a fővárosba. A különvonat egy óra 4« perckor indult el Budapest felé. Félháromkor érkezett Kiskunhalasra a Bem tá­bornok hamvait hozó különvonat. Az állotnáson óriási közönség várta. Pirtón programon kivüt megállott a vonít s a község lakosai és * környékbeli tanyák népe nagy _ számmal ósszeseregelve áldozott Bem apó emlé- j kének. Soltvadkerten, Kiskőrösön, Fülöpszálláson, Kunszentmiklós—Tas állomáson nagy pompával fogadták Bem tábornok koporsójának különvona­tát, amelyet valósággal elborítottak a koszorúk. Budapesten katonai pompa., diszfelvonulás, cser. készek, leventék egész hada, számos katonai és polgári előkelőség, rengeteg küldöttség és óriási közönség fogadta a Keleti-pályaudvaron Bem tá­bornok hamvait 5 óra után pár perccel futott be a különvonat Bem tábornok hamvaival. Az 1. honvédgyalogezred zenekara a lengyel Himnuszt intonálta. A főváros nevében Liber Endre tanácsnok üd­vözölte a hamvakat. A Himnusz hangjai közben leemelték a koporsót az emelvényről s kivitték a várakozó ágyutalpra s ünnepélyes lassúsággal megindult a végeláthatatlan menet a Rákóczi-in­duló hangjai mellett a Bákóczi-uton. A koporsót felvitték a Nemzeti Muzeum fekete lepellel bevont lépcsőjén a nemzeti szinekkel diszitett katafalkra. Holnap a különböző egyesületek koszorúzzák meg a koporsót, amely egész nap a Muzeum osz­lopcsarnokában marad. »A költekezési lavinát meg kell állítani, különben katasztrófába sodródunk« A felsőház befejezte a költségvetési vitái — Kermendy Mátyás a Társadalombiz­tosító késedelmi kamatának leszállítását követelte Budapest, június 26. A szerdai ülést negyed 11 órakor nyitotta meg báró Wlossies Gyula elnök. Gróf Somsieti László félreértett szavainak helyreigazítása címén szó­lalt fel. A költségvetési vita első szónoka Mészáros István, a mezőgazdasági munkásság képviselője volt. Fő­leg a falu bajaival foglalkozott, hangoztatva, hogy a nagybirtokosok és « munkásosztály között ki kell egyenlíteni az ellentéteket Hutyra Ferene az állatorvosi főiskola súlyos anyagi helyzetére hivta fel a kormány figyelmét Ezután állategész­ségügyi kérdésekkel foglalkozott és hangoztatta, hogy a tavaly meghozott állategészségügyi tör­vény ellenére is snkmillió értékű állat pusztul el évenként feleslegesen az országban. A költség­vetést elfogadta. Gróf Széchenyi Abdár részletesen indokolja, hogy a költségvetésben a legmesszebbmenő takarékosságnak kell érvényesül­nie. Általános közgazdasági krízisben élünk, amely a társadalom minden réiegét fájdalmasan érinttl. Ki kellene mondani, hogy a jelen költségvetés kiadási tételeit a következő évben nem szabad felemelni. A költekezési lavinát meg kell állítani, különben katasztrófába Sodródunk, örömmel üd­vözli a pénzügyminiszter adócsökkentő javaslatait, amelyeknek folytatását kívánja. Elismeréssel em­lékezik meg arról az önérzetes hangról, amelyet a miniszterelnök a hősök emlékkövének leleple­zésénél a revízió kérdésében megütött. Szociál­politikai kérdésekkel foglalkozva, hangsúlyozta, hogy ezeket a problémákat a régi Magyarországon elhanyagolták. Kéri, hogy « hiibizumányok reform­járól készülő javaslatban mondják ki, tiogv a hit­bizományi lekötöttseg alól leiszabaduló ingatlanok ne kerüljenek nem megfelelő kezekbe, mert igy elsősorban a nagy pénzintézetek fogják rávetni magukat a felszabaduló földekre és ezzel meg­teremtik a bankjegy válságot. Lehetővé kell teuui. hogy a magyar földmives 50—200 holdig terjedő földhöz juthasson A magyar földet a magyarság­nak kívánja megtartani. (Helyeslés.) A kultusz­tárcával foglalkozva, kifogásolta, hogy az iskolák számára épített épületek nagy­ni vannak tervezve és túlságosan díszesek Különösen áll ez a külföldi kollégiumokra A magyar tudományokat egyszerű téglából épült há­zakban te fejleszteni lehet. Amikor megcsonkított ország vagyunk és becsületbeli tartozásaink van­nak, a rokkantakkal és hadikőiesöntjegyzőkkei szemben, okkor csökkenteni ¿eli a luxuskiadáso­kat, amig a fővárosban diáknyomor von, pedig van, addig a luxusépítkezésekre még gondolni sem szabad. Szép törekvés, hogy kulturfölényünkkel szerezzük vissza Nagymagyarországot. Helyesli, hogy kulturáltabbak legyünk, mint szomszédaink, de az is szüUséges, bogy a jólét nagyobb legyen nálonk, mini szomszédainknál. A ke>"eseH viszonyok jobbak legyenek és igy tud­jon vonzó erőt gyakorolni, mert amikor az ország népessége megélhetési gondokkal küzd és a nép eladósodik, akkor nem lehet megelégedettség, ha­nem csakis elégedetlenség következik be. A költség­vetést elfogadja. (Hosszas éljenzés.) Bá>'ó Mirhach Antal a kormány gazdasági politikájával nincsen meg­elégedve. Hogy a szomorú helyzetünknek egyedül Trianon az oka, azt minden további nélkül nem akceptálhatja. Feltétlenül igaz, hogy a végső ok valóban Trianon, de emellett sok bajon lehetne segíteni. Nincsen a nemzetnek egyetlen tagja sem, aki nem értene egyet a kormány fejének, a mi­niszterelnöknek a hősök emlékkővénél elmondott beszédével, de meggyőzőrlése, hogyha a minisz­terelnök mögött egy gazdaságilag erSs társada­lom állana, sokkal inkább tudna politikai sikere­ket elérni. A Uílzott vámvédelmet nem hfíypsll, ez szerinte oka annak, Iiogy nem tudunk meg­felelő kereskedelmi szerződéseket Mint, ami az­után elsorvasztja mezőgazdaságunkat. Keveselte a mezőgazdasági tárcának a dotációját és a költ­ségvetést nem fogadta ei­Bálint György sem tartja helyesnek az ipari vámok túlságosan magas voltát. Fel kell áldozni a mezőgazdaság­nak egyes iparágakat. A szérum termelés olcsóbbi­tását, a makói hagymatermelők támogatását és a mezőgazdasági hitel problémájának rendezéséi sür­gette. Végül a tanyai iskolák kérdését és a sze­géuysorsu falusi tanulók ingyen tanszerekkel való ellátását sürgette. A költségvetést elfogadta. Szily Kálmán > hangoztatta, hogy a kultusztárca költségvetésének emelkedése alatta maradt az atlaaos emelkedés­SZEMÜVEG! liflltinleaesséoek 34J LIEBMANN Idfscerész ssahUsleMl Kelemen u. — Ha-Ha mel-eti) nek. Ezt sajnálatosnak tartja, mert az ország­nak minden erejét meg kell feszítenie arra, hogy a kultura terén lépést tartson a szomszéd álla­mokkal. Nem szabad megelégedni azzal, hogy csak a gazdasági erőinket fokozzuk. A kultuszminiszter­nek igaza van abban, hogy Magyarország feltá­madása elválaszthatatlanul egybe van forrva a kultura fejlődésével. A kultura emelése visszahatás, sal van a gazdasági élet teljesítőképességé» is. Ezután rendszeresen fejtegette, hogy az ifjúságnak az egyetemi pályákra való tódulását nem az egye­temek nagy száma idézte elő. Ez a jelenség meg van Amerikában épugy, mint a többi európai államban. Ezen a bajon csak a gazdasági helyzet javulása tud segíteni, mert ez a baj nem a kultúr­politikának következményeképen állott elő. Ezután a szónok engedélyt kért, hogy beszé­dét délután folytathassa. Az elnök szünetet Ken­déit el. Szünet után Szily Kálmán folytatta beszédét és a tudományos kultúrpolitikával foglalkozott, majd a József műegyetem fejlesztését kérte a kultuszminisztertől. A költségvetést elfogadta. Budny Béla, mint a mérnöki kamara kiküldöttje, azokkal a támadásokkal foglalkozott beszédében, amelyek a mérnöki rendtartásról szóló törvényt érték. Körmendy Mátyás sürgette a közterhek csökkentését, munkaalkalmak teremtését és a hitelkérdés rendezését. Az iparosok azért vannak hátralékban a Társadalombiztosító járulékaival, mert nem bírják a terheket Kéri a népjóléti minisztert, hogy szállítsa le a 24 szá­zalékos késedelmi kamatot. Felhívja a kormány figyelmét Szeged helyzetére és kérte, hogy az egyetemi építkezéseket az eddigi mértékben foly­tassák. A költségvetést elfogadja. Bittnpr János sürgeti az ipartestületi törvény reformját Az egyéni érdekek túltengését ki kell operálni a gaz­dasgái élet testéből. A költségvetést elfogadva. S0Ó8 Károly tábornok a honvédségi problémával foglalkozott. Senki ebben ez országban nem gondolhat arra, hogy a trianoni szerződést fegyveresen változtassa meg. de minél inkább utat tör a revízió gondolata, annál inkább szükség van arra, hogy a nemzeti önvédelem szempontjait mérlegelve, hadseregün­ket a trianoni keretek közt is a legmagasabb nívóra emeljük. Meg kell tennünk a diplomáciai lépéseket aziránt, hogy áttérhessünk az általános védkötelezettségre. Az elnök ezután a vitát lezárta< Wekerle Sándor pénzügyminiszter válaszolt ezután a vitában felmerült kérdésekre. Teleszkyvel szemben megállapítja, hogy az or­szág helyzete nem olyan sötét, mint Teleszky látja s hangsúlyozta, hogy ez a sötét beállítás nem kedvez azoknak az országos érdekeknek, amelyetet Teleszky szolgálni akart Székács Antal annyira ment, hogy követelte, bogy a pénzügy­miniszter necsak az adókat hajtsa be, hanem gondoskodjék arról is, hogy a nép megtudja fizetni az adót. Kimondotta a kormány, hogy a kiadások tempóját lassitja, mérv meg kel! állnnl egy ho?sru iétekzet­vételre Kéri. hogy azok is, akik részletl.érdéseírben ne*« értenek egyet vele, szavazzák meg az anyagi esz­közöket a kormánynak azért, hogy dokumentálják azt, hogy nagy célokban valamennyien egyet értünk! Bud János gazdasági miniszter volt az ülés utolsó szónoka. Rámutat arra az egyöntetűségre, amely a követendő Alapelvek te­kintetében a felszólalásokban megnyilatkozott s visszautasítja azt a vádat, mintha a kormány nem foglalkoznék eléggé a külföldön megfelelő­nek talált megoldásokkal. A lőzideretorm elő5 • kormány nem tér ki. A karieiüérdés megold;isa elől, bármilyen kénves is az a kormány uein fog kitérni. Ezzel az ülés este 8 órakor véűet ért

Next

/
Thumbnails
Contents