Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-27 / 143. szám

SZEGED: Sierketrlölég: Somogyi ucca az. L em. Teleifon: 13-33.'KladóMvalBl, köJctönkiínyvlAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 30Ö. ^ Nyomda : lüw Upól ucca ÍO. Telefon : 16—34. «»«»«» •япитявоп Csüícríök, 1929 junius 27 киът V. évfolyam 133. szám MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal » Irl ucca 6. Telelőn: 151. szám.« » « » « и HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kladóhlvolnl: Andráuy ucca 25. Telefon: 419. i?ám. «>» « » « » м» « » и—и—аииш ВИЧ Előfizetési Ara havonta 3-20 -vidékért és a lOvAroíbaa .5-6'), kUlf<fld»n 6-40 репдб. Egyes izám Irt, va»6r- és Ünnepnap Í4 fillér 4 szegedi Iigyvédgyülés Irta: dr. Szivessy LeheL A« ögvvéd a jogviták művészi küzdője, a jogviták megelőzője. Védője és tanácsadója a polgárnak akkor, ha az állam nagy és hatalmas és gyakran mindent összezúzó gépezetének fogaskerekei közé kerül. De ezenkívül az ügyvéd mindenkor, mindenhol és minden időkben az államművészetnek és az államkormányzatnak mesteri munkása Csemegi Károly, a nagy jogtudás klasszikus szavakban fejezi ki, hogy »az ügyvéd csakis munkája nemességének és értékének valódisága, csakis jellemének törhetetlen becsületessége, csakis a társadalomban ezek által kivívott valódi és tartós bizalom, csakis azon tényeknek általános elismerése, hogy az ügyvéd elsősorban a jognak és igazságnak, nem pedjg saját érdekének képviselője és áthatott védője, csakis egyedül ez képes tiszteletet kivívni az ügyvédségnek; csakis ezen tulajdonságok képesek a testületet emelni és fentartani azon a nivón, amelyen az Európa müveit államaiban áll«. Ezen eszmekörben ül össze az ügyvédek Országos szövetsége Szeged falai kőzött. Tavaly Balatonfüreden tárgyalt a szövetség és a hatalmas szervezet tagjai ezidén is szükségesnek tartották, hegy szót értsenek egymással és a jogfejlesztés érdekében gondolataikat, eszméiket közöljék a társadalom többi rétegeivel is. Amióta emberi kultura létezik, a társadalom a jogrenden épül fel. Jogrend nélkül nem lehet élni. A jogrend bástyája a biróság és amióla bíróság létezik, mindig voltak emberek, akik tudásukkal, a jogrend alaposabb ismeretével siettek embertársaik védelmére. Lassanként fejlődött az ügyvédség szilárd réteggé és vált hivatássá. A biróság hivatása a jogot fentartani, az ügyvéd hivatása pedig a jogot fejleszteni. Az advocalus a régi Rómában is a legtiszteltebb egyéniségek osztályát alkotta. Szabad ügyvédek responzumai máig is forrását képezik a civf jogi tudománynak, ezek alkották meg a római remekjogot. Büszke nevek viselői: Cató, Ciceró és olykor Augusztus császár is gyakorolta az ügyvédi tisztet. Labeo, Gajus, Papinianus szintén ügyvédek voltak. Az ügyvédi hivatás lépcsője volt a magas polcoknak, amelyeket az államéletben igen gyakran ügyvédek töltöttek be. A kései császárság idején már hivatásos ügyvédek működtek és csodálatos, hogy ebben az időben ugyanazok a kérdések foglalkoztatták a római ügyvédeket, mint kései ívadékaikat, itt is kongresszuson. Szabad ügyvédség, zárt szám, egyes bíróságok melletti lokalizáció már akkor is vita tárgija volt. , Az emberiség fejlődésében a társadalmi je*enségek ismétlődnek. Az ügyvédség problémája nem a ma problémája és nem csupán a magyar ügyvédség problémája. Az egész müveit világ ügyvédi társadalmát flgyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint a magyar ügyvédséget. A »morális és tudományos nívó* kérdése minden ügyvédi gyülekezetnek fő tárgypontja. A morális nivó a magyar ügyvédi pályán a Hagy szegénység dacára is igen magas és méltó büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a fegyelmi bíróságok ma sokkal kevésbé súlyos ügyekben ítélkeznek, mint ítélkeztek a háború előtt A tudományos nivóről pedig büszkeséggel mondhatjuk el, hogy; tehetség, szakértelem, irodalmi képesség, de meg maradandó tudományos működés tekintetében is az ügyvédség, bármilyen más foglalkozású ággal felveszi a versenyt Az ügyvédség jövője fényes. A pálya független, szabadságra és küzdelemre hivatott férfiaknak gyülekezete. Az egyes ügyvéd sorsa ellenben szomorú. Ifjúságában reményekkel eltelve kezdi működését. Gazdasági pályákon anyagi emelkedés, hivatalnoki pályán, hatalom, disz, tekintély, méltóság kiséri útját. Ügyvédi pályán, az ifjúság buzgó lelkesedésének kihűlésével, fásultság, közöny, szegénység és vigasztalan öregség a jog hadseregének szabadcsapatában küzdő katonák bére és jutalma. Magyarországon a szomorú sorsnak oka az ország szerencsétlensége, az ügyvédek hihetetlen elszaporodása és a termelési ágak közismert válsága. Mjg Németországban 1924. év végén 13.500 ügyvéd működött, addig 1928. év végén Ma- j gvarországon az ügyvédi karnak 6105 tagja J volt tehát 65 millió németre csak kétszer- I annyi ügyvéd esett, mig Magyarországon alig 8 millió lakosra. A haladó élet reformok után kiált és az ügyvédek azért jöttek össze, hogy megvitassál» a parancsoló szükségesség útjait Szeretettel üdvözöljük a magyar ügyvedek díszeit városunkban. Az ügyvédeket, akik tántoríthatatlanul állottak mindenkor a szabadság és a nemzeti eszme szolgálatában. Az ügyvédeket akik felmentés nélkül áldoztak a háborúban a hazának. A magyar ügyvédség saját 'sorsával nem törődve elsősorban és mindenkor a nemzet, ideális javaiért küzdött és fog a jövőben is küzdeni. Kossuth Lajos, Deálc Ferenc nagy magyar ügyvédek voltak és mi, késői utódai e nagy ügyvédeknek, büszkén idézzük Deák Ferenc mondását: »Ezen tiszteletreméltó bar az, melynek alkotmányunk fentarlását elsősorban köszönhetjük, amelynek alkotmányunk védelméért adósai vagyunk.« Mi szegediek büszkén hajtjuk meg zászlónkat vendégeink előtt és buzgón működünk közre abban, hogy a régi tradícióktól áthatott, igazságért lelkesülő magyar ügyvédség jobb sorsa eljöjjön! A cseh rendőrség Ungváron letartóztatta dr. Nagy Géza szegedi ügyészt Budapest, junius 26. (A Budapesti Tudósító telefonjelentése.) Az ungvári csehszlovák államrendőrség szerdán délelőtt letartóztatta dr. Nagy Géza szegedi állam ügyészt, aki Ungvárra érkezett édesanyja meglátogatására. Dr. Nagy Géza 1919-ig Ungváron élt. Az összeomlás után Magyarországba költözött és Magyarország javára optált. Elköltözködése után a cseh hatóságok körözőlevelet adtak ki ellene. 1919 óta nem is fordult meg Ungvárott, időközben teljesen megfeledkezett az ellen« kiadott körözőlevélről s a napokban Szegedről útnak indult, hogy rég nem látott édesanyját meglátogassa. A csehszlovák hatóságok valószínűleg már várták Ungvárott, mert megérkezése után azonnal csendőrök jelentek meg édesanyja Lakásán, előállították az ügyészségre, ahol nyomban kihirdették előtte a letartóztatási végzést Ax emberiség fejlődésének biztosítására a béke fenntartása az egyetlen eszköz Mlronescu Románia részéről elintézettnek tarifa a demarsot (Badapesti tudósilónk telefon jelentése.) Bukarestből jelentik: A román kamarában nagy vita volt legutóbb a román tiltakozó jegyzékre adott magyar válasz körül. Egy interpellációra Mironescu külügyminiszter másfélórás beszédben válaszolt és ismertette azokat az eseményeket, amelyek a kisántánt budapesti demarsát megelőzték. Megemlítette Mironescu, hogy a Hősök emlékmüvének leleplezése kifejezetten irredenta jellegű volt és ezért a román kormány a kisántánt többi államaival együttes lépést tett Budapesten. Ezután felolvasta a magyar kormány válaszát és azt mondotta, hogy a jegyzékben semmi sincs, ami Románia ellen irányulna. A magyar kormány, a jegyzékben kifejezetten hangsúlyozza, hogy jó viszonyban akar élni Román fávil, amely jó viszony idővel a két állam együttműködésévé fejlődhet — Nem kételkedhetünk a magijar kormány őszinteségében és Románia az incidenst elintézettnek tekinti. Romániának azonban szövetségesei is vannak, akiket nem hagyhat el és akiknek érdekei egyultal Románia érdekei is. Ebben a kérdésben továbbra is teljes szolidaritás áll fenn a kisántánt államai között. A magyar miniszterelnök ur beszéde sem Romániában. sem a kisántánt többi államaiban nem kellett félelmei, budapesti akciónkat kizárólag a béke, ső.' Magyarország érdekében hajtottuk végre (?) és ebből a szempontból & magyar kormány válaszjegyzéke nem aZj ami-