Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-26 / 142. szám

2 D£LM AGYARORSZAG Konnaannann 1929 Június 26. ház szűnni nem akaró tapsvihartál fogadta ezt az aktust A miniszterek ezután a felső­házba mentek, ahol a megnyitó ülés szokás ellenéte zárt ajtók mögött folyt le. Minthogy a házelnök megválasztása előtt beszéd nem mondható, megnyitó imát sem mondtak, hanem miután megérkezett a lor­dok házából a királyi parancs, hegy a Ház válasszon elnököt, a ház (jegyzője, akinek ez alkalommal egy szól sem szabad szólania, ujjával Gittet szocialista képviselőre muta­tott, aki néhány rövid szóban az előző par­lament speakerjét, Fitzory konzervatív kép­viselőt ajánlotta. Most lord Hugh Cecil kon-; zervativ képviselőre mutatott a jegyző, aki a javaslatot pártolta, mire a Ház körfelkiál­tással megválasztotta a jelöltet. Majd Baldwin, mint az ellenzék rezére han­gozíatta, hogy az angol parlament most éli a parlamenti kormányzás próbaidejét s ezért a világ tekintete ina az angol alsóházon és annak elnökén függ. Kormányok jöhetnek és mehetnek — mondotta Baldvin —, de örökké áll az alsóház és a mindenkori elnök annak élő szimbóluma Végül az uj elnök köszönte meg rövid be­szédben a bizalmat. JKISS Szemüvegek .cgmepblzhatóöfiak 274 sandberg HenrlKnö. takarékosság érvényesüléséi az mutatja, hogy a célkitűzések revizióval is előmozdithatók. Az állami kiadások mai helyzetén változtatni kell. Ezt feltétlenül el ke'I várni a kormány­tól. mert ütött az utolsó óra. A legrövidebb idő alatt ha nem sikerül az államháztartás és a magángazdaság helyzete közötti aránytalanságot megszüntetni, orszá­gunk a legnagyobb veszedelemnek van kitéve. Amikor azt mondjuk, hogy költségvetésünk túldimenzionált, meg kell állapítanunk, hogy tisztviselőink nincsenek jól fizetve. A rokkanlak ügyét és a hadikölcsön­tu'ajdonosok kártalanítását nem intéz* tük el Közgazdasági bajaink legfőbb oka Európa köz­gazdaságának reorganizációja. óva int mindenkit attól a veszedelmes őn­ámitástól. hogy amig Trianon min, addig a magyar gazdasági helyzet meg nem javulhat. Éppen megfordítva áll a tétel. Minél jobban megerősödünk, annál rövidebb ideig tart Trianon. (Ugy vanl) Ebből a szempontból inkább a társadalom, mint a kormány a hibás. A le­targia, a vállalkozási kedv hiánya szünteti meg gazdasági életünket. Ez a társadalom nem is érdemel meg jobb kormányt, mint amilyen van. (Altalános derültség, a kormány tagjai is nevetnek.) Azt hiszi, hogy a gazda­sági rend átalakulás előtt áll, de ezt az át­alakulást a mi szegény országunk végrehajtani nem tudja, hagyjuk tehát ezt azokra, akik szituáltabb állapotban vannak és várjuk meg az eredményeket. Utalt ezután arra, hogy akarva, nem akarva, az iparosodás útjára kell lépnünk. A költség­vetést csupán elvi okokból nem fogadja el. Ez ok az, hogy az állam a hadikőlcsön ká­rosultjait nem részesiti megfelelő kártalaní­tásban Dr. Széli Gyula túlságosan gyengédnek találja azt a képet, amelyet Hadik János gróf festett az ország­ról. A takarékosság elvét helyesli, de a taka­rékosság nem lehet öncél, mert ez az egyes intézmények elsorvasztásához vezet. Beszédé­nek további részéhen az ügyészség problé­májával foglalkozik és kéri az igazságügymi­nisztert, hogy mielőbb valósítsa meg reform­ját. Szüntesse meg az irányzatot és tegye kö­telezővé az okirati kényszert Követelte to­vábbá, hogy a gyorsirást tegyék kötelező tan­tárggyá a középiskolákban. A költségvetést elfogadta. Kiss Ernő a búzaexport fejlesztésének szük­ségességét hangsúlyozza. Az elnök ezután napirendi indítványt tett és javasolta iű2 ex-lex elkerülése céljából tartson a felsőház holnaptól kezdve nyolc­órás ülést. A felsőház az elnök indítványát elfogadta és ezzel az ülés félhárom óra előtt pár perc­cel beJcjező-r.'t Hrany vitézségi érme! kapóit Malmgreen, az Ma expeieié™ ml elpusztult svésl tudós (Budapesti tudósítónk telefonje 1 en­tése.) Rómából jelentik: Az olasz kormány arany vitézségi éremmel tüntette kJ Malmgrcenl, az Italia léghajójával odaveszett bires svéd meteorológust. A minisztertanács Malmgreen őrnagy édesanyjá­nak évi 2000 svéd korona nyugdijat szavazott meg. Malmgreen huga kedden kihallgatáson jelent meg Mussolini előtt és megköszönte neki az olasz kor­mány naovielküséfiét „Ez a társadalom nem érdemei iobb kormái 8« Teleszky János kemény bírálata a költségvetésről — Dr. Széli Gyula az ügyészi státusz rendezését és a kötelező gyorsírás bevezetését sürgette a felsőház keddi Ülésén Szerdától kezdve 8 órás üléseken tárgyalja a költségvetési a felsőház Áttérve Budapest, június 25. A felsőház keddi ülé­sét 10 óra után nyitotta meg báró Wlassics Gyula elnök. Az ülés elején gróf Hadik Já­nos terjesztette e!Ő interpellációját az igazság­ügvminiszlerhez az Országos Földbirtokrenedző Bíró ág Ítéletei által kárt szenvedett felek kár­talanítása ügyében és szóvátette a részéről tapasztalt visszásságokat. Fejtegetéseiben kiemelte, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság sze­rinte a törvény egyes szakaszait helytelenül kezelte. Ezután sok adatol sorolt fel arra nézve, hogy az eljárásokat igen sokszor ön­kényesen folytatta le. Kérte a miniszlert, has­son oda, hogy az OFR ter/iére kártalanítsák a károsultakat, továbbá, hogy a miniszter fel­ügyeleti joga a bírósággal szemben érvényre jusson. Zxitimy Tibor igazságfigyminiszter válaszában kijelentette, hogy a felhozott adatokat közelebbről nem is­meri. Megjegyez le azonban, hogy a birói Ítél­kezésre egyes esetekből következtetni nem 'e­het. Főleg uem lehet ezekből egyoldalú íté­letet alkotni Azt elismeri, hogg neki a bíróságokat felebbviteli fórummal kellett volna ki­egészítenie, de éppen ebből következik, hogy a hibát a törvényben kell keresni és nem az OFB-ban, amely mindenkor igyekezett nehéz feladatá­nak megfelelni és az ügyekel közmegelége­désre elintézni. Megállapítja, hogy a "kirívóbb eszlek felhozása nem jelenti azt, hogy elité­lőleg lehet nyilatkozni az egész intézményről és általános véleményt lehet levonni a biró­ság működéséről. A jelenségeket maga is figyeli és keresi a lehetőségeket arra, hogy j ólolják a törvény hiányait. Megjegyezte még a miuiszler, hogy az OFB alapjának határo­zett rendeltetése van és csak a törvény értel­mében lehet azt felhasználni. Végül tiltako­zott Hadik János grófnak azon megállapítása ellen, hogy az OFB működésében barbarizmus nyilvánult volna meg. Hadik János gróf viszontválaszában kijelen­tette, hogy a miniszter felvilágosítását nem veszi tudomásul. Kérdezte, hogy miben nyil­vánul a miniszter felügyeleti joga, ha a fel­hozott esetekben nem kiván beleavatkozni Zsilvay Tibor igazságfigyminiszter a főfel­figyeleti jog tekintetében kijelentette, hogy mindenek felett állónak tartja a bíróság füg­getlenségét és ennek érintésétől távokartja magát. Hadik János gróf: Azt tessék megmondani, mikép hajtják végre a 11. §-t? Zsiivtoij Tibor: Erre sem terjed ki felügye­leti jogom, ez nyilván a bíróság dolga. A felsőház többsége elfogadta a miniszter válaszát. a költségvetési törvényjavaslat tárgyalására, elsőnek Teleszki János szólalt fel. A magyar gazdasági élet betegszervezet és kéri a kormányt, hogy mielőbb nagysza­bású változtatásokat valósítson meg az ország gazdasági jogrendjében. A költségvetés hely­zetét tulajdonképen determinálja az előző pénzügyi berendezkedés. A nagy expanzivitás, amelyet még most is mutat a költségvetés, az elmúlt érek pénzügyi berendezkedésének a következménye. Aggályos szempont ez és nagy óvatosságra int, mert azok a nagy bevételi tartalékok, amelyek a múltban lehetővé tet­ték és sajnos, részben előidézték a költség­vetésnek ezt az expanzivitását, felemésztőd­tek. A költségvetési expanzivitás nem halad karöltve a gazdasági teljesítőképesség emel­kedésével. Az expanzivitásnak oka az, hogy azok, akik a szanálás tervét létesitetlék, az infláció folytán előállott eltolódások követ­keztében nem látható nagyobb adóterheket raktak az országra, mint amennyit akartak és amennyit az ország megbírt és a többletet nem az adóterhek csökkentésére, hanem a ki­adások fokozására használták fel. A mezőgaz­daság helyzetének siralmas volta országosan ismert és nem sokkal kedvezőbb a nagyipar helyzete sem. Szomorú képét mutat a tőzsde és tévednek azok, akik a kedvezőtlen tőzsdei helyzelel a spekulánsok mahinációinak tulaj­donítják. Pénzintézeteink sincsenek abban a helyzetben, hogy a fokozottabb hiteligényeket kielégítenék. Mindenkit gondolkodóba ejt az a ' nagyarányú munkanélküliség, amelyet külö­nösen az intelligencia terén látunk. Sajnos azt be kell látni, hogy a közterhek több, mint kétszeresével haladják meg a békebeli közterheket, ami erősen sújtja a középosztályt, úgyhogy ezen a téren tovább menni nem lehet és nem szabad. Az államháztartás helyzete nem áll arányban a magángazdaság helyzetével és a kibontakozás után nem lehet más, mint ennek az aránytalanságnak a megszüntetése. Két ut van, az egyik a takarékosság, a másik a magángazdaság teljesítőképességének a fo­kozása. Vannak egyes tárcák, elsősorban a kultusztárca, amelyek a célkitűzések tekintetében nem minclig számolnak az ország szomorú gazdasági helyze­tével. E tárcáknál azonban dicséretes buzgalmat lát abban az irányban, hogy gazdaságosan hasz­náltassanak ki a rendelkezésre álló anyagi eszközök. A gazdasági tárcáknál igen nagy az önmérséklet a célkitűzés terén. Viszont a rendelkezésre álló eszközök kihasználása tekintetében elsősorban a földmivelésügyi mi­nisztérium akcióira gondol, amelyeknél az a megnyugvása, hogy a takarékosság követel­ményei minden tekintetben érvényesülnek. A

Next

/
Thumbnails
Contents