Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-12 / 106. szám

* és ezért az osztrák fiatalkoniakról szóló tőrvény alapján legalább hét, de legfeljebb tízévi szlgorlioU elzárásra Ítélte. A törvény értelmében a fiatalkorúakat csupán elzárásra lehet Ítélni és a büntetés mértéke az elítéltnek a fogságban tanúsított viselkedésétől is függ. Hol kell szavazni? A Szeged város területen működő szavazatSzedő küldöttségek körzeteinek megállapításánál a pénztári orvosi körzeteket vették alapul. A pénztári orvosi körzetek a pénztárnál díjmentesen kapható »Útmutatás* cimü nyomtatványból ismerhetők meg. A választási eljárást és szavazást irányító kerületi szavazalszedő küldöttség működési helyisége a pénztár székházában (telefon 3-69.) van. Ehez a kerületi szavazalszedő küldöttséghez tartozik a 3. számú pénztári — orvosi körzet. A kerületi szavazat szedő küldöttségen felül Öregeden működő 9 szavazatszedő küldöttség a következő helyeken müköüik: az 1. 6s 2. számú helyi szavazatszedő küldöttség a belvárosi elemi népiskolában (Jókaiucca . Ide tartoznak az 1., 12. és 13. szánni pénztárorvosi körzetek. (Dr. Jung Sándor, dr. Miskolczy Zoltán, dr. Zajácz Lajos); a 3. és 1. számú a Móra-városrészi népiskolában 'Kálvária-ut, fiúiskolái bejáró, két hclyiOÉLMA«V.»WORSZAC Az ítélet kihirdetése után Artmann védője semmiségi panaszt jelentett be, Artmann pedig öklét rázva kiáltott az esküdtszék felé: I — Hát emberek ezek? Majd visszaroskadt a vádlottak padjára és igy kiáltott fel: " — Nem, ezek bestiák! ^ , ! Jelöltek Hogyan akarják kilátszani a vM&szlás liszíaságáí ? A választási agitációt vezető bizottság szombatou este a következő sorok közlésére kérte fel a Délmagyarországot: — A Szikra gyufagyár három jelöltlet akar behozni a Társadalombiztosító Intézetbe. A választók bizalma azonban nagyon bizonytalan lehet irántuk, mert a gyár munkásait arra kötelezték, hogy ma, vasárnap reggel 8 órakor, tehát munkaszüneti napon, a gyárban jelenjenek meg és az a terv, hogy egyszerre menjenek szavazni titkosan a Móra-iskolába. — A szavazalszedő küldöttség tagjait nézve .929 május 12, ~ I I III IIII ——l.wihih -2EISS Szemüvegek legmegbízhatóbbak 274 ft-^Oag^W sandberg Henriknél, pénztárorvosi körzetek. (Dr. Zoltán Ferenc, dr. Ernyei István); a 8. 6zámu a Csongrádi-sugáruti népiskolában. Ide tartoznak a 9. és 10. számú pénztárorvosi körzetek. (Dr. Buczkó Károly, dr. Hatos Sándor); a 9. számú a Szilléri-sugáruti népiskolában. Ide tartoznak a 11. számú pénztárorvosi körzet és Somogyi-telep. (Dr. Fröchlich Jenő). Akik nem tudnának a fentiek szerint eligazodni, azok vasárnap. 12-én annál a szavazatszedő küldöttségnél jelentkezzenek, amelyik a lakásukhoz legközelebb lévő helyiségben működik, hétfőn, 13-án pedig annál, amelyik az üzemükhöz (műhelyükhöz) legközelebb esik. Ugyanez áll a vidéken lakó, de Szegeden dolgozó biztosítottakra is. Szavazó igazolványát mindenki vigye magával. A, választással kapcso'atban a következő röpcédulát adták ki, amely szemléltetőleg tájékoztatja a választókat a szavazás lehnikájáról. »Ipari munkások! Magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak! Háztartási alkalmazottak! Mi betegek, baleset által sérültek, elaggott munkaképtelenek kérünk Benneteket, akiket hasonló sors veszélye fenyeget, szavaz* zalok a 2. s:ámu jelültjeinkre. azt kell látni, Iiogy Gárdián íőgépész is tagja a Móra-iskolában működő 3. számú szavazatküldöttségnek. Számítása tehát világos, oda kelt vezetni a munkásokat, ahol 6 is ott van és jelenlétével befolyásolhatja a munkásokat, nehogy lelkiismeretüknek megfelelően szavazzanak. Megnyugtatjuk a Szikra gyufagyár munkásait, hogy nem kötelesek annál la szavazatszedő küldöttségnél szavazni, amelyiknél Gárdián ur székel, hanem leszavazhatnak más Szavaz átszedő küldöttségnél is, de ha mégis I

1 ott szavaznának, a szavazás titkossága amjnyiva védve van, Iiogy Gárdián ur nem fogja tudni megállapítani, hogy ki hova szavazott. Ks MARATHONSK VASZONCIPOT Vasárnap ét hétfőn tartják meg a Társadalombiztosító választásokat Tudnivalók a szavazás lehnikájáról (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap és hétfőn ismét urnák elé járul Szeged város lakosságának igen jelentékeny része, hogy szavazaláival megválassza az Országos Társadalombiztosító Intézet kerületi választmányának és országos küldöttközgyűlésének tagjait. Ezt a választást is majdnem olyan heves agitációs harc előzte meg, mint amilyen a képviselőválasztások előtt szokott lezajlani. A többségért itt is a pártok szálltak síkra, hogy biztosítsák, illetve megszerezzék a többséget a Társadalombiztosító Intézet »kormányzásához«.A válaszlók tájékoztatása céljából ilt közöljük a szavazáshoz szükséges tudnivalókat: ség). Ide tartozik a 2. számú péuztárorvosi körzet. (Dr. Krausz József); az 5. számú az alsóvárosi népiskolában (Földmives-ucca). Ide tartoznak a 4. és 5/b. számú péuztárorvosi körzetek. (Dr. Bózsó István, dr. Ács Vilmos); a 6. számú a Móra-városrészi népiskolában (Kálvária-ut. leányiskolái bejáró). Ide tartoznak az 5/a. és 6. számú pénzlárorvosi körzetek. (Dr. Baracs Marcell, dr. Sárkáuy Arpád); a 7. szánni a város javadalmi hivalalábau (Mars-ter),. Ide tartoznak a 7. és 8. számú így: 2t Jelöltek Az első akadémikusok Irta: Móra Ferenc, Az Akadémia nagyrétében érdemes megemlékezni az első akadémikusokról. A Magyar Tudós Társaság kezdeteiről, ahogy száz esztendővel ezelőtt nevezték az Akadémiát. 1SJ0 nyarán annyira julotl már a Széchenyitársaságnuk a dolga, hogy végre megalakulhatott az igazgatóság. Olyan nagy tekintetű igazgatósága tán sose lesz többet az Akadémiának. A nég\ alapító grófon kívül volt benne még hat gróf, három báró és egy valóságos herceg is. (Balthiány Fülöp. Benne volt Reviczky, a kancellár és Somssích, az alnádor. A legkisebb ur is legalább főispán volt közlük. A polgári rendet a fényes egyházi és világi méltóságok közt egyetlen ember képviselte: Wagner Ferenc soproni polgármester és diétái követ. Egy esztendő múlva azonban Wagnerből is Vághyt csináltak és nemességet. adlak neki, hogy meg ne ártson a nagy demokrácia a magyar tudománynak. Fz a tudós különben később igep szép karrriert csjnált. A Bachkorszakban a bécsi legfőbb törvényszék bírája lett és mint udvari tanácsos halt meg.) Minden volt az Akadémia első igazgatóságában, csak iró nem. Értve ez alatt olyan istenleremlését, akinek ez a mestersége. Iviss János szu_ perintendans ugyan nagyon ajánlotta az illetékesek figyelmébe »legzöldellöbb koronájú költőinkel, Kisfaludy Sándort és Berzsenyit s legelmésebb írónkat I-'áv urat«, akik »a felsőbb rcudü mcglisztelletésre nemcsak méltók, hanem polgári hclvhczetekre nézve is alkalmasabb«, de ugy látszik. éppen polgári helyhezetekre nézve nem találtattak alkalmasaknak. A fő azonban az volt, hogy a Széchenyi alapvetésének ötödik évfordulóján már nagyjában készen volt az Akadémia. -Volt alapszabályzata, volt igazgatósága, — csak éppen dolgozó tagjai, nem voltak még. Ez az a stádium, amire a paraszt rigmus azt mondja, hogy »'van már kis szék. csak lába kck.< Az alapszabályzat huszonhétben állapitolta meg a rendes tápok számát s ezeket az igazgatóságnak kellett kiválasztani a nemzet írástudói közül. F.l kell ismerni, hogy az igazgatóságnak nem volt könnyű dolga. Szépirót, nyelvtudóst csak lehetett találni, de hol vegyék a filozófusokat, a történetírókat, a matematikusokat, a törvénytudókat és a fizikusokalt A históriai osztály különösen nagy goudot adott az igazgatóságnak. Két nagyszerű törlénetludós volt kéznél: Horváth István, a Nemzeti Múzeum főkönyvtárosa, a délibáblátó szittya és Fejér György, a negyvenhárom kötetes Codex d i p1 o m a t i c u s ősszehördója. Csakhogy Horváth Istvánnak nem kellett az Akadémia. Azért haragudott meg. mert nem fogadták el azt a javaslatát, hogy vidéki embert ne vegyenek be a Tudós Társaságba. Fejér György pedig az Akadémiának nem kellett. Egyházi férfiú létére is parasztallották. így tehát megtették historikusoknak Kazinczy Ferencet és Kiss Jánost. Ifiaz, ho£y uiindakeltő költő volt. de hát éppen azért volt ez sikerült választás. Kifejezésre jutott benne, hogy a történettudomány nincs híjával a költészetnek. A matematikai osztálynak csak két tagja volt. Tittel Pál, a csillagász, akiről ma már csak anynyit tudunk, hogy az ő halálára irta Vörösmarty a legszebb magyar epigrammát. És Bítnic Lijos, a szombathelyi címzetes püspök, aki irt egy számtankönyvet, de azt legalább latinulA törvénytudományi osztályba Pesten nem találtak "alkalmas embert Csak két vidéki emberből állt. Az egyik Szlemenics volt, a pozsonyi jogakadémia professzora, a másik Köteles Sámuel, a derék uagyenyedi professzor, aki írt prédikációkat, logikát, antropológiát, csak éppen jogtudományt nem müveit soha. Horváth József hontmegyei főfizjkus az utolsó az első orvosakadémikusok sorában. Piaristának készült, meg is szerezte a tanári oklevelet, de aztán Galenushoz szegődött és megházasodott. Sok orvosi munkákat írt s azok közt van egy fiatil házasoknak való tanácsadó is. amit most aligha koszorúzna meg az Akadémia. Megvin a mi nagy könyvkriptánkban is. elég elrongyolt könyv, látszik, igen kedvelt olvasmány volt a maga idejében. Nem állhalom meg, hogy ki ne jegyezzem az első akadémikusok közül a Xagv Jáuos nevét is, aki ugyan csak egy-két évvel később lépett elő levelező-tagból rendes taggá. (Ez abban 'íz időben nem csupán címbeli különbséget jelentett. Az Akadémia rendes tagjai évj fizetést húztak, négyszáz forintot Bensőben, vagyis eier forinto.t váltócédulá