Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-12 / 106. szám

1929 május 12. Df.l,M«;v A RC.: 5Z 40 HWWIIii MlIWhil iiimiiiii | pi |i ÖFXMA GY Л RORSZ KG IS IV. KECSKEMETf U.19. Vll.ERZSÉBET IV. KOSSUTH L.U.5, " VI.ANDRASSY- U T 371 SZEGEDI KARA52.ÖS, Négy diák megszökő!! az éreüségi elől és futballistának akart beállni Bécsben (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Toldy-uccai kereskedelmi iskola négy tanulója, akik most érettségi előtt álltak; Sz?.gö Arthur, Fodor Miklós, Szebenl Győző, Mondzirher József, valamennyien jómódú kereskedők, iparosok gyermekei, megszöktek hazulról. A fiuk tagjai voltak egy budai futballklubnak és azt irták szüleiknek, hogy Bécsbe mennek és ott egy futballklubban kivannak elhelyezkedni. Ha ez a tervük nem sikerül, beállnak az idegen légióba. A szülők a rendőrséget vették igénybe és a fiukat sikerült js Oroszváron feltartóztatni. A szülök az érettséei elöl mecszökött diákokért elutaztak Oroszvárra. f f >í _ „Sfitanácsolás" és kilihés az alsótanyai kapitányság hivatalában Zajos események Lengyel kapitány hivatalában, aki megtagadott egy szerződés hitelesítését Alsótanya, május 11. (A Dél mag yarors zág kiküldött munkatársától.) Tegnap délelőtt egészen szokatlan események játszódtak le Alsótanyán, a tanyai közigazgatási szerv hivatalában. A városi hatóságot képviselő tanyai tisztviselő ugyanis olyan magatartást tanúsított hivatali tevékenykedés© közben, hogy az ügyben bizonyára a hatóságok fogják kimondani a döntő szót. A különös eseményeket igy lehet összefoglalni: ban, ami nem kapitális ugyan, mégis ezer pengőt tesz mai pénzben.) Hát ez a Nagy János irta ízt az igen szép tudományos munkát, aminél» az volt a cinre: Hierolexikon, vagyis latin-magyar köztanulásos egyházi műszótár s ami olyan jeles alkotás volt, hogy már a maga idejében se találtatott ember,'aki azt elolvasta volna. Egy másik latin munkája ellenben most igen aktuális olvasmány volna, tehát megérdemelné, hogy az Akadémia kiadja a Vjgyázó-vagyonból. Tudnillik ebben azt bizonyítja sok szép példával, hogy a magyar nyelv közelről rokon három keleti nyelvvel, még pedig az arameusszal, íz arab bal és — a héberrel... De a főnevezetességet Eötvös Károly jegyezte fel Nagy Jánosnak. Azt, hogy negyven esztendeig soha egyetlen tagválasztó gyűlésről el nem maradt, de negyven év alatt soha senkire rá nem szavazott, akár József nádorr kapacitálta, akár Deák Ferenc. Meg is mondta, hogy miért. — Engem megválasztottak akadémikusnak, nem (udom, miért, mert én arra rá nem szolgáltam. Ebben bizonyos vagyok, mert magamat jól esmérem. Hát most már hogy válasszak én meg a nemzet tudósává olyan embert, akit sehogy se ismerek? Nem, azt én nem teszem, én nem szavazók senkire. Ha igaz ez az anekdota, akkor Nagy János megérdemelte az Akadémiát. A nyelvtudománya lehetett gyönge, de a logikája erős volt. Tegnap délelőtt az Alföldi Gépkereskedelmi Részvénytársaság egyik főtisztviselője járt Alsótanyán, ahol többek között Tanács Sándor nagyszéksósi gazdának eladott egy traktort és egy cséplőszekrényt. A megbeszélés után- megkötötték a kötlevelet, majd fölkerekedtek és megjelentek Lengyel István alsótanyai kapitánynál, hogy a megrendelések gyűjtéséről szóló törvény alapján láttamoztassák a legközelebb eső hatósági közeggel a szerződést. A különös események ekkor játszódtak le, amelyekről az alábbi nyilatkozatok nyújtanak felvilágosítást. Az Alföldi Gépkereskedelmi Rt. főtisztviselője igy mondotta el a Délmagyarország munkatársának a történteket: — Lengyel kapitány urnái Tanács Sándor gazda és Kalmár Jenő alsótanyai kereskedő társaságában jelentem meg, hogy a hatóság? igazolást lebonyolítsuk a rendelkezések szerint. A kapitány urat, hivatkozva a törvényre, megkértem arra, hogy láttamozza az aláírásokat. Lengyel kapitány ur a láttamozást megtagadta azzal, hogy az ugyancsak aláíró Tanácsnc nincsen jelen. Én erre közöltem vele, hogy Tanácsné betegsége miatt nem jelenhetett meg és csak arra kertem a kapitány urat, hogy Tanács aláírását hitelesítse. Lengyel ezt is megtagadta és a közjegyzőhöz küldött, megarra, hogy ez a dolog nem oda, hanem idetartozik, a kapitány igy förmedt ránk: — Menjenek a sóhivatalhozl — Most arra kértem Lengyel kapitányt, hogy a hitelesítés megtagadásáról adjon irást. i Ezt is megtagadta. Ekkor azt mondottam, hogy kénytelen leszek a legnagyobb sajnálatomra feljelenteni illetékes hatóságánál. Lengyel erre a legdurvább szavakkal illetett és :>takapodjon ki!« kiáltással Jciutasitott hivatalából. Hivatalos helyiségben lévén, ennek a felszólításnak nem tettem eleget, mire nekem rontott, arcul ütölf. a hivatali szobából kilökött, majd magára zárta az ajtót. A történtek után a zárt ajtón keresztül ekkor a következőket kiáltottam: — Hivatalos hatalommal való visszaélés' miatt följelentem! Itt Ön nem Ruh Gézának a veje, aki egy konkurens cég ügynöke, hanem itt Ön tanyai kapitányi A Délmagyarorszás munkatársa felkereste. Alsótanyán Tanács Sándor gazdálkodót, aki a következőkben mondotta el a történteket: — A vétel megkötése után hármasban felkerestük Lengyel kapitány urat, akit a főtisztviselő ur udvarias hangon kért meg a hitelesítésre. A kapitány ur ezt megtagadta, majd olyan izgatott hangon kiabált, hogy én kiléptem a helyiségből. Kint hallottam, hogy a kiabálás egyre tart, majd nemsokára láttam, hogy a kapitány ur hivatalából kilökte a főtisztviselő urat, akinek mellét két kézzel ragadta meg. Azt is elmondom még, h'ogy körülbelül három év előtt nálam járt a kapitány ur apósával, Ruh Géza gépkereskedő úrral és ajánlotta, hogy apósától vásároljak gépeket, amelyekért ő 185 milliót kéri. En azonban a gyárhoz fordultam, ahol ugyanezen gépeket 170 millióért vettem meg. Kalmár Jenő alsótanyai kereskedő a kővetkezőket mondta a különös eseményekről: < — Amikor megjelentünk Lengyel kapitány lehetősen ingerült hangon. Amikor utaltam f Wői modellkalapok * a legufabb színekben és formákban a legolcsóbban kaphatók Knlttel Konrádnál SzéchenyMér 2. és 5íárász~u. 15. (Formóza) Panama 8 P- (Formóza) fényezett 10 P. Borin! kalap 6 P. I I Aíalakltásokat a legújabb formákra vállalunk. 214 £