Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-04 / 100. szám

UBLM AGYARORSZÁG május 4. IribeteK * kéitfésre. Tudomásom szerint a pécsi szén nagyobb kalóriáju, olcsóbb is, de a tzegedi üzemekben üzemzavar nélkül nem hOsünállialó. A város tanácsa Reichardt iparfelügyelő véleménye alapján a tatai szén mellett döntött Puskás Jenő: A mérnöki hivatal előterjesztéseiben lehet-e számszerű tcvedcs cs ezt cszreveheti-e a város tanácsa? —• A' mérnöki hivatal is tévedhet és ha előterjesztésében számszerű hiba van, azt a város tanácsa már nem veheti észre. A város tanácsa ülésein már nem szorozhat, vagy oszthat. Schőffer biró: A számvevőségnek jelen kell-e lenni a versenytárgyalásra beérkezett pályázatok felbontásánál és átszámításánál? — Igen, minden esetben. — A szén szállítására beérkezett ajánlatok átszámításában a számvevőség résztvett-e? — Alem hiszem és ha nem, ez szabálytatIftn volt. Dr. Pávó Ferenc fb. tanácsnok elmondotta, hogy a városházán Balogh Lajos mindenkinek osztogatta a röpiratot. Ottovay István műépítész a röpirat terjesztéséről tett vallomást Magifar László hírlapíró szerint minden tanácsnok, városi tisztviselő és városatya kapott ilyen röpiratot. Aradi Lajos nyomdai művezető tanú állította elő a Montanus-röpiratoL A nyomtatvány megrendelője Balogh Lajos volt, dc hogy a nyomtatványt ki fizette ki, nem tudja. Puskás: Emlékszik-e arra, hogy én, amikor a röpirat kéziratát átadtam, megtiltottam, hogy abba Balogh belejavítson. Balázs ügyész: Ez természetes. Az ügy. ftek ártott volna, ha a kéziratba Balogh belejavít! Aradi Lajos kihallgatásával a tanuk kihallgatását befejezték, ami után a szakértők mondották el véleményüket A szakértők véleményét Tóth Tibor Máv felügyelő terjesztette elő. Az együLtes szakvélemény szerint egy kilogram gőz ára a tatainál 123 korona 80 fillér, mig a pécsi szén ára 115 korona 70 fillér volt. A további kérdésekre kifejtette a szakvélemény, hogy a szegedi városi üzemekben a pécsi szén a kazánok átalakításával használható. Át kellett volna a rostákat alakítani, emelni kellett volna a kéményeket. A két szén keveréke az üzemekben hasznáL haló lett volna. Hogy a pécsi szenet a tataival milyen arányban kell keverni, az csak ujabb próbafüléssel állapítható meg. A próbafűtések ellen sok a kifogás. Az első két fűtés teljesen irreális volt. A Reichardtfcle próbafűtés már elfogadható. Jegyzőkönyvi kimutatása azonban hiányos. Arra a kérdésre, hogy a mérnöki hivatal kimutatása alkalmas volt-o arra, hogy a város tanácsát félrevezesse, azt a véleményt adták, hogy a mérnöki hivatal szakvéleménye nem volt alkalmas arra, hogy a város tanácsa; vagy a laikusokból álló ellenőrző bizottság helyes képet nyerjen. A műszaki bizottság tagjai a be jelen telt adatok valódiságáról nem győződlek meg és azt nem számították át. Arra a kérdésre, hogy az eljáró mérnöki hivatal ténykedését vezette-e rosszakarat és részükről történt-e visszaélés, az a vélemény, hogy olyan magas joku mulasztás, amelyből a mérnöki hivatal visszaélési szándékára lehelne következtetni, nem történt. A mérnöki hivatal szakvéleményében az üzem biztonságát tartotta szem elölt és nem az árra és a kalória nagyságára fektette a fősúlyt — Mi szakértők határozottan állithatjuk — mondotta a szakvélemény —, hogy a mérnöki hivatal helyében mi sem tanácsoltunk volna a város tanácsának, hogy üzemeiben a pécsi *~finre térjen át. Hangsúlyozzuk, hogy a pécsi szénnel a város ütemeinek zavartalanságát mi sem tudtuk volna biztosítani. Schmldt Ferenc nyugalmazott Máv. felügyelő a közös szakértői véleménnyel szemben különvéleményt jelentett be. Szerinte a mérnöki hivatal szakvéleménye alkalmas volt arra, hogy a város tanácsát félrevezesse.. A mérnöki hivatalt ezen ténykedésében azonban jóhiszeműség vezette és bűnös mellékgondolatuk nem lehetett. A vélemények után az ügyész, majd a vádlottak intéztek kérdéseket a szakértőkhöz. Balázs ügyész: A mérnöki hivatalnak meg volt-e az a szándéka, hogy a gyengébb és drágább tatai szénnel szemben a jobb pécsi szenet mellőzze? Tóth Tibor szakértő: Határozottan nem. A mérnöki hivatalt szakvéleménvében a célszerűség vezette. Ezután Puskás intézett kérdéseket a szakértőkhöz, akik azonban a kérdések megkonstruálását írásban kérték. A szakértők feleleteiket az idő előrehaladottsága miatt már nem készíthették el, amire Vild Károly elnök a tárgyalást félbeszakította és annak folytatását szombat reggel kilenc órára tűzte ki. Szombaton délelőtt a vád- és védbeszédek következnek, Ítéletre valószínűleg délután kerülhet sor. 9t A vfzdijfizetés problémáidhoz Irta: Dr. Schulz Károly. Az idézett cím alatt a Délmagyarországi szerdai számában dr. Deltre János érdekes cikkben kommentálta az uj lakásrendeletnek a vízdíjra vonatkozó rendelkezéseit. Fejtegetéseivel azonban nem mindenben érlek egyet és miután a probléma nemcsak a jogászokat, hanem a nagyközönséget is érdekli, szükségesnek tartom az említett cikk egy-két megállapításaival szemben az alábbiakra rámutatni. Vita tárgyát képezheti az a kérdés, vájjon jogosult-e a város az 1917. évinél magasabb vizdijat szedni, mert hiszen az uj lakásren- j delet az 1917. évi jogállapotot állítja vissza. | Helyesebbnek látszik az az álláspont, melyet " dr. Dettre János is elfoglal s amely szerint ez a kérdés igenlőleg döntendő el; az uj lakásrendelet ugyanis csak a vízdíj viselésének módját illetőleg állítja vissza az 1917. évi állapotot és nem egyben a vizdij mérvére vonatkozólag is. Hogy az uj lakásrendelet helyesen igy értelmezendő, az következik abból is, hogy a vízdíjra vonatkozó rendelkezései semmiféle átszámítási kulcsot nem tartalmaznak, már pedig az 1917. év óta beállott pénzérték- és pénz nem változás folytán e pontnál is éppen ugy megadta volna a rendelet az átszámítási kulcsot, mint más rendelkezéseiben, — ha tudniillik a vízdíjnak 1917. évi összegét kívánta volna visszaállítani Minden vitán leiül kétségtelen azonban, hogy akár az 1917. évi vizdijakat, akár pedig a 4 százalék, illetve 1 százalékos vizdijakat jogosult a város szedni, — ezeket teljes mértékben a bérlők kötelesek megfizetni és azokkal még részben sem terhelhetők a háztulajdonosok. Minden támpont nélkül áll ugyanis az az értelmezés, miszerint az 1917. évi vízdíjakon felüli vízdíjfizetési kötelezettség a háztulajdonosokra volna áthárítható, hiszen az uj lakásrendelet egyetlen egy szóval, sem tartalmaz ilyértelmü intézkedést, hanem csak az 1917. évi jogi állapotot állítja vissza, ezen jogi állapot szerint pedig a vizdijat a lakók voltak kötelesek megfizetni. Az 1928. évi február hó 1. napján életbelépett régi lakásrendelet a közüzemi dijak fizetési kötelezettsége alól a bérlőket felmentette, de sem ezen régi lakásrendelet, sem ujabb kormányrendelet a közüzemi dijak mérvét nem állapította meg, ha tehát az uj rendelet vonatkozó undelkezéseinek oly értelem is volna tulajdonitható, hogy azok a vizdijfizetés mértékére vonatkozólag is az 1917. évi állapotot állítják vissza^ ugy a vizdijak leszállításának sem volna semmi akadálya. A szabad rendelkezés alatt álló helyiségeid bérlői abban az esetben, ha a háztulajdonossal szemben a vizdijak fizetésére magukat kifejezetten nem kötelezték, — jogszerűen nent követelhetik a háztulajdonostól az általuk fizetendő vizdijak megtérítését. Abból a körülményből ugyanis, hpgy a háztulajdonosok az eddig tőlük, tényleg minden hatályos jogszabály nélkül, beszedett vizdijat befizettek és a vízdíjnak tőlük történt beszedése ellen nem tiltakoztak, — nem következtethető az, hogy ők a szabad rendelkezés alatt álló helyiségek bérlői által viselendő ezen közterhet továbbra is viselni, illetve bérlőiknek megtéríteni kötelesek lennének. Ezen az állás, ponton, tisztán jogi szempontból nézve a dolgot, mit sem változtat az a körülmény, hogy, a háztulajdonos a szabad rendelkezés alalfc álló helyiségek bérének megállapításánál esetleg számításba vette azt iSj hogy a vizdijat neki kell viselnie, — mert hiszen a háztulajdonosok a bérmegállapításnál figyelemba vették például a házadónak 18 százalékos kulcsát is és amidőn a házadó 16 százaiékral szállíttatott le, a bérlők ezen a cimen bérleengedést még sem követelhettek. Helyesen! tehát a szabad rendelkezés alatt álló helyiségek vizdij a abban az esetben is, ha errevonatkozólag a bérbeadó és bérlő között semmiféle megállapodás sincs, — a "bérlőt terheli, s csak akkor, ha a bérmegállapodás értelmében a bérlő közüzemi dij cimén esetleg külön fizetést köteles teljesiteni a háztulajdonosnak, — hozhatga levonásba a bérlő a háztulajdonosnak e cimen teljesítendő fizetésből azt, amit a városnak kell vizdij cimén beszolgáltatnia. ipiXünmiP lXXI CXI Használjon ! Lumière Fotolemezt, filmet és papírt. Kiváló eredmény! Igen olcsó ár! Egyedárusitó : Sandberg Henrik • nerfá Jégszekrények és borasztalok, sörapparátusok 271 a legszebb kivitelben és legolcsóbb árban Léb bádogosnál, Attila ucca 8. sz. HEGJELENT és a kiadóhivatalban U- nhaló a Dél m agyarország Kölcsön könyvtári Katalógusa. Ára 1 pengő. G. F. B. a tökéletes Bembergselyem harisnya ierakat Pollák Testvéreknél