Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-04 / 100. szám

mgjus '4 5 Akció a szabómesterek közöli a nemfizelők általános »fekele Hslá|á«-nak elkészítésére A kereskedők élesen ellenzik a „nemfizetők általános névjegyzékéi" (A Délmagyarország munkatársától.) A gazda­gsági pangás és válság mai korszakára jellemző az a kommüniké, amelyet ma kaptunk és amely ¡szó szerint a következőket mondja: »A nemfizetők névjegyzéke. A Szabómes­terek Országos Szövetsége szegedi fiókja hét­főn este tartott értekezletén megdöbbentő ada­tok kerültek napvilágra. A szegedi szabóknak többminf 100000 pengőjük van olyan rende­lőknél, akik sohase fizetnek. Elhatározták, ' hogy az eddig is vezetett fekete könyvet ezután intenzivebben vezetik és már hétfőn este 80 nemfizető került a fekete könyvbe. A fekete könyvet egyesi tik a cipészek, a textilkereskedők és az uridivat kereskedőkkel, a nemfizetőket feljelentik felebbvalóiknál. Akik több helyen tartoznak és nem fizetnek, azo­kat hitelezői csalásért jelentik fel, mert ezek a nemfizetők sok adófizető iparost és keres­kedőt tesznek tönkre. Végül elhatározták, hogy •zentől minden rendelővel aláiratnak egy ren­delőlapot.« A kommüniké elolvasása után nyomban szembe­ötlött, hogy vagy a testület, amely ezt a kom­imünikét kiadta, vagy az, aki a szövegezés mun­káját végezte, túllőhetett a célon. Egészen bizo­nyos, hogy vannak rosszhiszemű adósok is és igy érthető és helyeslésre méltóaz,hogy az iparo­sok és kereskedők az ilyen konok nemfizetők el­len védekeznek. Ez a kommüniké azonban ugy tün­teti fel a dolgokat, mintha Szeged a kötelességeiről megfeledkezett adósok városa lenne. Nem hisz­szük, hogy annyira elmérgesedett volna a helyzet, hogy valamennyi szakmának valósággal tömörül­nie kellene, hogy együttes erővel tudjanak véde­kezni a nemfizetők ellen. A kommüniké tartalma kötelességünkké tette, hogy az abban emiitett szakmák egyes ismert képviselőinél érdeklődjünk és a nyert felvilágosí­tásokat, amelyek az egész állítólagos akciót meg­világítják, a következőkben ismertessük: A Pollák Testvérek cégnél a következőket mondották: — Ilyen fekete listáról egyáltalán nem tudunk­Nem is helyeseljük és csak ártalmára volna a ke­reskedőknek. A fekete lista különben is a szegedi kereskedők között még csak szóba se jött. Az Aigner és Borass cégnél a következőket válaszolták: — Ilyen lista nincsen és ilyennek a felfektetése egyáltalán nem javítaná a helyzetet. A Dr. Salgé és Társa Textilkereskedelmi Rt-ná! a következő nyilatkozatot kaptuk: — Tudok arról, hogy állandóan próbálkoznak egy ilyen fekete lista készítésével, amelyet azon­ban rendkívül veszedelmesnek tartok. Ilyen lista készítésébe a legtöbb kereskedő bele sem menne, mert annak vannak árnyoldalai is. Hangsúlyo­zom, hogy a magam részéről a listát nem tartom helyesnek. A fekete lista felállítása eltérí­tené a jobb vevőket. Az egész ügyet elhamarko­dott lépésnek tartom, általános kereskedői szem­oontból pedig károsnak. ,Knro«*Bv Sándor ezeket mondotta: — Nincsen tudomásom arról, hogy a kereskedők ilyen lista felállításával foglalkoznának és csak annyit mondhatok, hogy ilyen dologba a szegedi kereskedők sohasem mennének bele. ü csengeíei földbérlők nem tudnak gazdálkodni, mert nincsen pénzük mezőgazdasági eszközökre Befejezték a löídbérrevizió első részét — Fodor polgármesterhelyettes szerint csak egy dűlő­ben találtak tulmagas béreket (A Délmagyarország munkatársától.) Mint em­lékezetes, a város hatósága a mult év őszén irizottságot küldött ki a csengelei földbérletek bérének revideálására azzal a megbízással, hogy a bérparcellákat egyenkint járják be a bizott­ság tagjai, állapítsák meg a bérlők vagyoni, csa­ládi és kereseti viszonyait, gazdálkodásuk mód­ját, a föld értékét és azt, hogy a város által sze­dett bérek reálisak. A bizottság kiküldetését az tette szükségessé, hogy a csengelei bérlők pa­naszt emeltek a város ellen a belügyminiszter­nél, megvádolták a várost, hogy uzsorabéreket szed, hogy kihasználja a nincstelen bérlők szo­rult helyzetét. A belügyminiszter vizsgálatot is rendelt el ebben az ügyben, tárgyalásra hivta meg a város képviselőit. Hogy mi történt ezeken « tárgyalásokon, azt a jelenvoltakon kívül nem tudhatja pontosan senki, annyi azonban bizo­nyos, hogy a belügyminiszteri audiencia után ren­delte el a tanács a csengelei főldbérreviziót, amelynek lebonyolításával Fodor Jenő polgármes­terhelyettest, Kiss Ferenc ny. miniszteri taná­csost és Korom Mihály gazdasági tanácsost bizta ttieg­A háromtagú bizottság még a mult év őszén feezdte meg a revíziót a helyszínen, Csengelén. Három napot töltöttek azonban akkor a csenge­lei tanyákon, mert váratlanul beköszöntött a tél, amely járhatatlanná tette az utakat és a munkát, így a revízió akkor félbeszakadt és csak most, tavasszal kerülhetett sor folytatására. Mivel akkor Fodor polgármesterhelyettes Sevillában képvi­selte a várost, a bizottság elnöki tisztségét ideig­lenesen dr. Csonka Miklós tanácsnok vette át, takii azonban néhány nap múlva felváltott az időközben hazaérkezett Fodor Jenő, igy a bizott­ság az ő elnökletével folytatta a munkát és pénte­ken befejezte a csengelei bérletek revízióját. A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett Fodor Jenőhöz, aki a revizió eredményeiről a következőket mondotta: — A bizottság tulajdon képen csak a csengelei bérföldekkel végzett. Ezután következnek azok a bérföldek, amelyeknek bérét sokallják a bérlők. A bizottság munkájának eredményéről részlete­sen még nem beszélhetek, mert fel kell előbb dolgoznunk az adatokat A tanácsnak egy héten belül megteszem a bizottság jelentését — Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy Csen­gelén egyetlen dűlő kivételével nem taláUunk in­dokolatlanul magas béreket és igy általában lé­nyegesebb bérleszállitásra nem is kerül a sor. Abban az egyetlen dűlőben, amelynek parcelláit a legnagyobb földkonjunktura idején árverezte el a város, tényleg tulmagasak a bérek. A csen­gelei panaszoknak nem a magas főldbérekbeu rejlik az oka, hanem egészen más természetű dolgokban. A bérlők legnagyobb része egyetlen fillér nélkül vette ki a földet. A környékbeli ura­dalmak napszámosai, cselédei jelentek meg az árveréseken. Nem volt több pénzűk, mint amennyi az első félévi haszonbérre és a kaucióra kel­lett Amikor megkapták a bérletet mert túllici­táltak mindenkit egyetlen fillérjük sem maradt és igy nem is kezdhették meg a normális gazdál­kodást A revízió során a helyszínen több bérlő­től megkérdeztük, hogy segitene-e sorsukon, ha a város elengedné bérhátralékukat és leszállítaná a béreket a jelenlegi bérek felére. Majdnem mind­egyik bérlő azt válaszolta, hogy nem, mert nincs pénzük a mezőgazdasági eszközök beszerzéséhez sem. A város tehát csak akkor segítene rajtuk, ha a hátralék elengedésén és a bér leszállításán kivül még megfelelő nagyságú és hossza lejáratú Szombat, vasárnap, hétfőn is a diadalmas mm\s a Belvárosiban. Budapesti Nemzetközi Vásár 1929 májas 4-tfiI május 13-fg fl magyar Ipar egységes hemtrtatffa. 50 OS Iutazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazoívány kapható Bndapesten: a Vásárirodánál V., Alkotmány ucca 8. '•»« Szegeden: Kereskedelmi és Iparkamara. (A vásárigazolvány ára 3 pengő 20 fillér.) kamatmentes kölcsönt is folyósítana számukra. A csengelei panaszoknak tehát nem a magas bérek az okai, hanem azok az eltolódások, amelyek a háború után következtek be, amelyeknek súlyos következményeit nemcsak a bérlők érzik, hanem érzi a kereskedő, az iparos, a tisztviselő egy­aránt Elmondotta még Fodor Jenő, hogy a csenge­lei revizió eredményéről azért tesz külön jelen­tést a bizottság a tanácsnak, hogy végre elinté­ződjék ez a régen húzódó ügy. A jelentés meg­tétele után a bizottság tovább folytatja működé­sét és megvizsgál minden olyan bérletet, amely­nek bérét a bérlők magasnak tartották. A csen­gelei bérletek revíziója tizennyolc munkanapig­tartott. KORZÓ MOZI Májas 4, 5-én >zombat, vasárnap I IVA MARA főszereplésével j Az orosz táncosnő dráma 8 felvonásban — Azonkívül: Ámor a nyeregben! turfförténet 8 felvonásban. Főszereplő MAKY ASTOR. I Eltodások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5. 7, 9 órakor | TAPÉTÁZ Szabó, Oroszlán ucca szóm. £ Férfit kalapok óriást választékban olcsó órakon 300 Pollák Testvéreknél Csekontca u. és Feketesas u_ sarok. fr-Crt"*" boraxos kölnivíz ugy iilatAnál, mint boraxtartalmánál fogva kitűnő hatású. Csak zárt üvegekben kapható n 91 Szent RóKus gyógyszertárban. Kis Üveg Ara l.ZO. nagy Üveg Ara 2-40. Értesítés. Értesítem vevőkSzSnségemet, hogy fatelepemet Móra ucca 2. s7. e'ó' Tímár ucca 9. ss. alá (felsővárosi templom mellett) helyeztem ét. További szíves pártfogást kér 491 Bartos Ár mim Telefon 2—44. fa- és szénkereskedő. Brilliánsok átfoglalása megvárható* F. Molnár Béláné aranyműves, KBlcsey ucce 7. Szakszerű ékszerkészltés és javítás. lanORCOt felveszek. BRISTOLszálló BUDAPEST. Újonnan berendezett szép éttermek. Kisebb-nagyobb termek. Modem berendezésű szállodát szobák. Hideg és melegvizvezeték. Telefon és rádió minden szobában. Bár. 182 Cigányzene.

Next

/
Thumbnails
Contents