Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-24 / 115. szám

2 DCLMAFIYARORSZAG 1929 május 24. Az Országos Hiíelvédő Egylet bevonul a Hazai Textil Igazgatóságába Budapest, május 23. Hetek óta folynak az OHE kebelében az egyességi tárgyalások a Hazai Textilipar Rt. ügyében. Ma délelőtt volt ebben az ügyben a döntő értekezlet, amely meglepő megegyezéssel végződött. A társaság összes részvényeit letétbe kell helyezni az OHE központjánál és ha a társaság a magánegyességi feltételeket nem lartja be, az OHE gondoskodik a likvidációról és a részvények eladásáról. .. • Ho^y a társaság az egyességi kvótát fizetni fogja, ennek biztositására az OHE öt tagot delegál a Hazai Textilipar Rt. igazgatóságába és ez az öt tag a régi igazgatósági tagokkal szemben majoritással rendelkezik. Az egyes, séghez az angol hitelezők is hozzájárultak és ezen az alapon ¿'él hónap múlva megkezdődik az 50 százalékos kvóta törlesztése. Megkezdődött a népjóléti tárca költségvetésének vitája Valamennyi szónok a rokkantkérdés rendezését sürgette Budapest, május '23. Almássv László elnök majdnem üres padsorok előtt nyitotta meg a képviselőház mai ülését. A népjóléti tárca költségvetésének általános vitáját folytatták. Esztergálj os Jáno» részletesen foglalkozik Várnai Dániel tegnapi beszédével, amelyben azt mondotta, hogy Magyarországon szociális böjt van. Böjtölnek a hadikői csönjegyzők, a rokkantak, A népjóléti miniszter két évvel ezelőtt kijelentette, hogy nem ígér egyebet, mint hogy a hadirokkantak iránti szsretetét Ígéretek helyett cselekedetekkel fogja bebizonyítani. Vass József népjóléti miniszter: Be is bizonyítottam! Esztergályos János: A gyermekvédelem i5 böjtöl, nem lett annyit a minisztérium, mint amenynyit tehetett volna. Miért nem üt a népjóléti miniszter vasököllel a pénzügyminiszter asztalára? Vass József népjóléti miniszter: Csak a szociáldemokraták ütnek más asztalára! Esztergályos János: Égbekiáltó bün Lillafüredre óriási összegeket kjdobni, amikor a tuberkulózis elleni védekezésre nincs Dénz. Nem fogadja el a költségvetést. Usetly Béla arról beszél, hogy a szociális teljesítményeket fejleszteni kell. A hadirokkant ügyre legalább há. romszor annyi pénzt kellett volna áldozni, mint amennyit felvettek a költségvetésbe. A rokkantak ujabb felülvizsgálatára feltéllenül szükség vanRothcnsiein Mór kifogásolja, hogy a népjóléti miuiszternek egyáltalán joga van lakásrendeletek kiadására A törvényhozás hatáskörébe kell utalni ezt a kérdést. Követeli, hogy az összes murtkásügyeket a népjóléti minisztérium hatáskörébe utalják át. Pozsogár Rezső, Ltngauer Albin, Sch.ndl Károly, Tahódy Tibor, Görgey József, Erödi Ilarrach Béla, Kiss István, Frühwlrth Mátyás volnának a kővetkező szónokok, de nincsenek jelen. FItz Artúr nagy elismeréssel nyilatkozik a népjóléti miniszter működéséről. Kéthlv Anna kijelenti, hogy a népjóléti miniszter jótékonysági munkája célját veszíti azzal, hogy szétfolyik és nem öleli egységbe a problémákat. — Miért akarják — úgymond — az uj lakásrendelettel a rettenetes helyzetet rontani? A leherbíróképesség még nem emelkedett annyira, hogy akár egy embernek is fel lehessen mondani- A cscrelakásrcndszer is megbukott a gyakorlatban. Nem közérdek, hogy ezzel a rendelettel megbolygassák a lakók nyugalmát. A költségvetést nem fogadja el. Krisztián fmre gyógypedagógiai intézetet és a nyomorék gyermekek fokozottabb mértékben való támogatását kéri a népjóléti minisztertől. A tárca költségvetését elfogadja. Farkas István a mezőgazdasági munkások biztosítását követeli. Kifogásolja a klinikák hiányos felszerelését és felemlíti, hogy különösen a vidéki klinikáU felszerelésében mutatkoznak nagy hiányok. A költségvetést nem fogadja el. SrhandI Károly azt állitja, hogy a népjóléti minisztérium működésének eredményeképen a csecsemőhalálozás csökkent. Vass József népjóléti miniszter rá!a.szol ezután a felszólalásokra. — A képviselő urak — úgymond —, niejf azok Is, akik nem szavazták meg a költségvetést, burkoltan bizalmat szavaztak nekem azzal, hogy az ósszes munkásvonatkozásu, egészségügyi, népvédelini kérdéseket a népjóléti tárcához tartozandónak ítélték. Ami a rokkantkérdést illeti, egy tény: valamennyien szeretnénk segíteni. Bejelentem, hogy minisztertanácsi felhatalmazás alapján készül a rokkanteljárási törvényjavaslat. Arra is tőrekedni kell a javaslatban, hogy a rokkantak gazdasági elhelyezéséről is intézkedés történjék. A pénzügyminiszter urat felhívom, hogy megfelelő összeget bocsásson rendelkezésre az uj rokkantotthon felépítésére. — A lakásrendelettel kapcsolatos kilakoltatási kérdésben megtettük a szükséges intézkedéseket. Az állam meg fogja építtetni a szükséglakásokat is, de ezeket a végtelenségig nem lehet építeni. A lakáskérdés annjira autonóm kérdése a gazdasági életnek, hogy ennek előkészítése nem tartozhat sem az állami, sem a városi éra hatásr kőre alá. A nyomorék gyermekek elhelyezésére vonatko. zóan megjegyzi, hogy ezeknek számáról még nincs pontos statisztika, de a testileg és szellemileg nyomorékokat összegyűjtik, a többieket pedig kórházban vagy gyermekmenhelyeken helyezik el. * Kérj a népjóléti tárca általános költségvetésének elfogadását. A Ház a költségvetést általánosságban elfogadja, majd a népjóléti miniszter ujabb rövid felszólalása után elfogadja a Ház Pintér László határozati javaslatát a nyomorék gyermekek támogatásáról és az ezzel' kapcsolatos statisztika elkészítéséről. Az elnök szünetet rendelt el, amely után megkezdték a tárca költségvetésének részletes tárgyalását. Szilágyi Lajos a fogyasztási adók eltörléséről szólt, kérte a minisztert, hogy hasson oda, hogy a főváros ezt az adónemet törölje el. Vass miniszter kijelentette, hogy a fővárosba hozott élelmiszerek fogyasztási adójának eltörlését nem szorgalmazhatja. A drágaságot szervesen kell megszüntetni, azzal, hogy a termelőt egyenesen a fogyasztóval hozzuk kapcsolatba. Szilágyi Lajos ezulán a vjtézség iérem pótdijak rendszeres fizetésének mielőbbi megkezdését sürgette. Tóth Pál a községeknek jó ivóvízzel való ellátásának fontosságáról, a népbetegségek elleni küzdelemről szólt. A címnél felszólalt többi szónok js fejtegetéseinek legnagyobb részében a rokkantproblémával foglalkozott. Esztergályos János szerint a társadalom nem tantisii olyan, magatartást a rokkantakkal szemben, mint aminőt el lehetne várni tőle. Nem vonja ki e megállapításából Pécs városát sem. Malasits Géza azt hangoztatta, hogy a rokkantké:'dés szorosan összefügg a politikai kérdésekkel. Ha titkos választójog volna Magyarországon, akkor más parlament volna itt és másként határozna. Farkas István szerint magánál a népjóléti tárcánál is lehetne megtakarításokat elérni a rokkantprobléma jávara. Vass miniszter: Nagyon örülne, ha megtakarításokat lehetne elérni. Az a terve, hogy a készülő hadirokkant törvényben kőtelezővé tegye az egyes hatóságok számára, hogy elsősorban a hadirokkantakat vegyék figyelembe az állások juttatásánál. A kormány elé terjeszti azt a gondolatot, hogy a gazdasági élet tényezőit kényszerjtő erővel bírják rá egy bizonyos száinu rokkant elhelyezésérc. Természetes, hogy az elhelyezkedett rokkantak továbbra is megmaradnának járadékaik élvezetében. A Ház a második címet elfogadta. A harmadik címűéi Kabók Lajos az elme- és ideggyógyintézc- i tek fejlesztését, a negyedik cimnél a gyermek védelem hathatósabb alátámasztását sürgette. Az ülés hat ór;> uLán ért véiteL : Opíilca-Foio Liebmann láíszerésznél w Ha-Ha mellett. Ötéves kisleányával a vonat elé vetette magát Kőbányán egy tiatal asszony (Budapesti tudósítónk telefonjclenlése.) Csütörtökön este Kőbánya-alsópályaudvaron Kenderes Ferenc vasúti tisztviselő 27 éves felesége karjáfa vetle ötéves kisleányát és egy mozgásban levő tehervonat elé vetette magát. A nagy lendület következtében a kisleány túlesett a síneken és csak jelentéktelen sérüléseket szenvedett, az asszonyt kellészelte a vonat. Az asszony lakásán végrendeletet találtak, amelyben szüleit arra kéri, hogy hozományát ne adjál: ki férjének. hanem vegyék vissza. Az „emberevő" cigányok btinpöre Kassa, május 23. A szepsii emberevő cigányok pőrének csütörtöki tárgyalásán dr. Weisz László stószi orvos teszi meg először tanúvallomását. Ezután dr. László stószi orvost szólítja a biróság tanúvallomásra. Elmondja, hogy Imling András nyakcsigolyájának megvizsgálásakor törést fedezett fel. Igen érdekes, hogy a többi hat gyilkosságnál is ilyen nyakcsigolyatörést észleltek az orvosok. Ribáf Pál azt mondja, hogy a fogházgondnok az irodában ütötte, verte gumibottal. Csiszár vádlott: Az ügyész ur jelenlétében vertek bennünket, sőt a prokurátor-főügyész ur adott utasítást a verésre. Az elnök huszonnégy órai szigorított zárkával sújtja a vádioltat, mert ilyen hazugságot állit. Brujó Barnabás szintén azt állitja, hogy a főügyész jelenlétében ütötték, verték őket, ő adott utasítást a verésre. Brujó Barnabás szintén huszonnégy órai szigorított zárkát kap. Izsót Péter vizsgálóbíró tanukénti kihallgatása következik ezután. Izsóf vizsgálóbíró kijelenti, hogy a vádlottak önként, minden kényszerítő eszköz nélkül tették meg vallomásukat. Az ő feltevése az volt, hogy a cigányok megbeszélték egymásközt, hogy a fiatalkorú vádlottak magukra vállalják a cselekményeket, hogy ezáltal mentesítsék az idősebbeket a súlyosabb bűncselekmények alól. Friedlánder védő itt azt kérdezi a tanutói: — Felmerült-e a vizsgálat során az emberevés vádja? Beismerték-e a cigányok ön előtt, hogy emberhúst ettek? Vizsgálóbíró: Igen. Ebbe az ügybe én majdnem megbetegedtem. Turek ügyész ingerülten pattan fel helyéről és arra kéri az elnököt,.ne engedje meg, hogy a vizsgálóbíró válaszoljon az emberevésre vonatkozó kérdésekre. Teljesen jogosulatlan az emberevés vádját belekeverni ebbe a gyilkossági bünpörbe. Friedlánder védő emelt hangon válaszol: — Ezt a kérdést igenis tisztázni kell. Nekünk az a célunk, hogy kiderítsük az igazságot és tisztázzuk, hogy is áll a dolog ezzel a kannibalizmussal. A külföldi sajtó tele van híresztelésekkel, hogy a cseh köztársaságban emberevők élnek. Mi lennénk a legboldogabbak, ha ei a vád nem bizonyulna valónak, de ragaszkodunk ennek felderítéséhez. Az elnök megadja a védőnek a jogot a további kérdezésre, majd néhány részletkérdést intéz Izsóf vizsgálóbíróhoz, főleg arra vonatkozólag, hogy a cigányok miként vallották be az emberevés vádját. — Egyszerűen, természetes hangon beszéltek az emberevésrgl, — válaszolja Izsóf vizsgálóbíró. — Mivel indokolták meg a vádlottak azt az elképzelhetetlen bűncselekményt, hogy emberhúst ettek? Vizsgálóbíró: ök mindig beszéltek emberevésröl, különösebb indokolás nélkül, holott figyelmeztettem őket arra, hogy csak a tiszta igazságot vallják. Férfit ]kalapok óriási választékban olcsó órakon 619 Pollák Testvéreknél C&eltonlc.» u. é$ Fekete»!» u. tarok.