Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-12 / 82. szám

DfcLMAGYÄRORSZÄG 1929 ápxHís tl kukoricaszárkvantum szállítását, azonban — mint azt Schiffert igazgató, az érdekeltség vezetője irta legutóbbi levelében Pálfy tanácsnoknak —, Makó pénzügyi helyzete nem alkalmas arra, hogy a makói megoldás terve megvalósuljon. Makó ugyanis képtelen biztosítani az érdekeltség által kivánt kedvezméJnyeket, amelyeket Szeged tanácsa az első szóra azonnal felajánlott. Ennek a levélnek az alapján Pálfy tanácsnok utasította a kiküldötteket, hogy most a csanádmegyei uradalmakat járják végig és igyekezzenek velük megállapodásra jutni. Ha a csanádmegyei kirándulás sikerrel jár, akkor egészen bizonyos, hogy a papirgyár mégis Szegeden épül feL Szerelem, hisztéria, bűntény és tehetség cini alatt vasárpap délelőtt iél 11 órakor a Belvárosi Moziban grafológiai előadási tart Szaháll Zoltán, a naqyhirü magyar grafológus, aki a jövő héten már külföldi turnéra megy. Elutazása előtt Szegeden, a Belvárosiban tartja nagyérdekességii grafológiai előadását s bemutatja a grafológia tudomány minden fázisái. Mától Kass-szállóbeli lakásán fs fogad. Szeded halála é§ feltámadása Irfe: dr. Szabó L&szló XXIX. Az árvíz legendái п. Szegedi Gergelu Az árviz után mindenütt, ahova a Leipziger Illustrierte Zeitung eljutott, nagy hatást keltett egy rajz, mely egy tutajra helyezett divánt ábrázolt s a divánou egy kisdedet. A víz sodorta a tutajt ismeretlen célja felé. A kép, aláírása ez volt: »Sorsára bizva...« Lehet, hogy látott valaki ilyesmit is az árviz napjaiban, — hiszen akkor semmi sem volt lehetetlen. Nagyon megható voll a kővetkező történet Js, melyet a Szegedi Hiradó örökített meg: Lerogyott a «regény csalid háza a r\r bettrése reggelén. Az apa és az anya, meg a nagyobbacska gyermekek ki tudja, menckúitek-e, vagy hogy, a leborult háztető alatt az iszapos vizben lelték szerencsétlen halainkat? Egy tagja a családnak bizonyos, hogy megmenekült. A ház leomlása alkalmával a lökés ereje kitaszította a lakószobában levő kopott bölcsőt, a benne levő kicsiny gyermekkel az utcán bömbölő vízre. Az ár folyása roppant nagy volt, hamar messze ragadta magával az árván maradt kisdedet, kinek bölcsőjén s a jó Istenen kívül semmije sem maradt. »Hol legnagyobb a veszély, ott legközelebb a segély.« A mentők észrevettek a vízen himbálódzó bölcsöt, nagy nehezen mellé eveztek s a kis gyermek meg volt mentve. Elvitték azután a belvárosi templom környékére s itt Krerujnger prépost ur megkeresztelte az apátlan s anyátlan kisdedet, adván neki »Gergely« nevet, mivel a vész Gergely napján tört be városunkba. A vezetéknév pedig »Szegedi« lett A Szegedi Gergelyt azután • prépost nr biztos helyre adta ápolásba. Jókait annyira meghatotta ez a történet, hogy »A bölcső* cimmel huszonhárom strófás költeményt irt belőle, melyei legelőször Jókainé Laborfalvy Róza szavalt el a szegediek felsegitésére rendezett estélyien. A költemény utolsó szakaszai igy szólnak: Ott leng a bölcső a hullám feledt, Nyugtabban, mint a gálya horgonyén; Hallod, Uram: a gyermek fölébredett 1 Szavát Te érted; 5 beszél veted. Azt kérdi .Tőled: 1H0I van jó anyám?« Leheld reá az égből válaszul: »Ki mindent elvett, mindent visszaad. Nejn Iéez te árva, íme él az Ur! Kiben apát, anyát nyerj vigaszul: Ad néked egy. boldog magyar hazát. Ad néked, aki ápoljon tovább, Fiaihoz érökhü nemzetet Anyád tesz, édes az, nem mostohái.! Nem árva az, ki szivéhez talált, Az meg van áldva, iu el nem veszet; Jón boldogabb kor, örökséged ez! A romból aj város emelkedik, t — A' gyermeksirás Hozz53 zetrgeSez, , Uram! Hagyd szállni magas egedig! Megrepedi a harang szive Az árviz első napján déli tizenkét órakor — mint mindig, mióta az öreg városháza fennállott, Hunyadi János nándorfehérvári diadalának emlékezetére megszólalt a városháza harangja. A harangozó azonban ijedt ember lehetett, mert harangozás közben azt képzelte, hogy »inog a torony.« Erről jelentést is tett az Ágencián a polgármesternek, aki ugy rendelkezett, hogy a harangozást abba kell hagyni mindaddig, mig a viz a városháza környékéről el nem megy. Ez volt az oka annak, "hogy Gergely-napjától április l-ig nem szólalt meg a városháza öreg "harangja. A nép azonban más magyarázatot talált ki erre a magában veve egyszerű dologra: az egész város meg évek inílva is azt beszélte, hogy -»aniikó begyütt a viz, a kongalás anynyira fájt a harangnak, hogy fájdalmában mögrepett 0 e&mel* Az ijedt cigányok A viz után a Murkák, Hasiak, Gilagóg és más régi cigányok dicsekedtek, hogy ők kitartottak a veszedelem idején, pedig ők voltak a legkényesebb helyzetben. Akkoriban a mai Róna-utca tája volt a »hangászok« országa. (A viz után már »népzenészeknek« hivták őket.) Tisztelet-becsület a szegedi cigányoknak: rendes emberek voltak, a civilizációra hajlamosak; közülök sokan házat is szereztek, még a körúton belül is. A várost éppenugy szerették, mint a többi polgárok. A legközelebb eső menedékhelyre tolongtak azon a szomorú emlékű éjszakán: a Szent György-iskola emeletére. Az, hogy kényes lett volna a helyzetük, — túlzás. Repedések mutatkoztak ugyan a falon, de az egykori templom téglafalának alja óriási terméskő-kockákból volt épitve, egészen addig, mig a viz ért. A falak már a tatárjárás előtt is fennállottak és talán már évszázadok óta repedeztek, de a régiség miatt és nem a viz miatt. A hangász urak inkább csak tűrtek a helyzetet, de különös hősiességről nem beszélhettek, mert minden arramenő csónakra rákiabáltak, hogy menekülni akarnak és csak zavart csináltak azzal, hogy a toronyban egész nap, reggeltől estig kongatták a nagyharangot. Végül is a »közcsend« érdekében át kellett vinni őket Újszegedre a város legszilárdabb épületéből. A protestánsok ünnepe Budapest, április 11. A protestánsvilág április ban ünnepli négyszázéves fordulóját annak, hogy 1529 áprilisában a németországi Speyerben összegyűlt fejedelmek, grófok és városi képviselők proklamálták az evangéliumhoz való ragaszkodásukat és követelték, hogy hitük szabad gyakorlása elé senki akadályt ne gördítsen. Ez a proklamáció a lelkiismereti és vallásszabadságnak mind mostanáig egyik legfőbb alapja. A 400 éves fordulót április 21-én, vasárnap ünnepli meg a magyar protestantizmus s ezen a napon az ország valamennyi református és evangélikus templomában erről a világtörténelmi dátumról fosnak mecemlékezni. Budapest 1600 ágyas u) közkórházat épít IBudapest, április 11. A székesfővárosi tanács mai ülésén foglalkozott az uj Rókus-kórház építésének ügyével s hozzájárult a közegészségügyi és közkórházi bizottság legutóbbi határozatához, amely szerint a Tisza Kálmántéri telken épül fel az 1600 ágyas uj kórházépület. A tanács ezt a javaslatot fogja a legközelebbi ülés elé terjeszteni. Befejeződött a református konvent iilése Budapest, április 11. Csütörtökön folytatták a református konvent közgyűlését. A közjogi bizottság javaslatait Kun Bél* egyetemi tanár terjesztette elő. A belügyminiszter újból szabályozni akarja az egyházi adó kivetését, kezelését és behajtását. A kultuszminiszter tudatta a konventtel, hogy a református egyháznak régebbi kezdeményezése folytán elkészült a törvényjavaslat az isten káromlók szigorú megbüntetésére. Hosszabb vitára adott alkalmat laz a kérdés, vájjon kapnak-e hittanból osztályzatot a keresztény szülők megkereszteletlen gyermekei- A konvent egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy az ilyen tanulók feltétlenül kapjanak osztályzatot. Az A Társadalombiztosító uj székháza Tisztelt Szerkesztőség! Olvasom, hogy a Társadalombiztosító uj házat épít, ami igazán égető szükség. Engedje meg, hogy erre vonatkozó nézetemet elmondjam itt a nyilvánosság előtt azért, mert az az épület sokezer ember keserves pénzéből fog épülni és igy feltétlenül szükséges, hogy ez a szegény emberek célját szolgálja elsősorban. Nézetem szerint az orvosi rendelők a várószobákkal együtt feltétlenül a földszinten rendczendők be, hogy a betegek könnyen, megerőltetés nélkül elérhessék. Az udvari rész nagy várószobának rendezendő be kellő számú paddal pár száz ember részére olykép, hogy az télen melegedőnek is használható lenne. Az első emeletre oly hivatali szobák kerülnének, amelyeket a felek gyakrabban keresnek fel. A. többi hivatalok, amelyeknek felekkel nincs dolguk, a felsőbb emeletre kerülhetnek. Helyénvaló lenne í—2 betegszoba felállítása is, hogy 3—4 napig ott a beteg kezelhető lenne. Ha lakásnak is lenne helye az uj székházban, elsősorban két oruosi lakást kell ide helyezni, hogy a pénztári tagok bármikor orvosi segélyt kaphassanak. Csak azután, ha ezen követelmények teljesültek, lehet majd más lakást elhelyezni az épületben. Az alagsorban egyébként fürdők beállítása is célszerű lenne. Tisztelettől: Aláírás. Színházjegyek Délmagyarország jegyirodájában elővételi dij nélkül válthatók