Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-12 / 82. szám

1929 április 12. tltJMA RT A HOKS7 AO A tábla négy évre enyhítette Kántor lános büntetését, aki doronggal leütötte ellenfelét (A Délmagyarország munkatársától.) A tábla Kovács Rókus-tanácsa csütörtökön tárgyalta Kán­tor János alsótanyai gazdálkodó szándékos ember­ölési bünpörét A vád szerint Kántor a mutt év augusztus 19-én doronggal leütötte Bálint István gazdálkodót, aki sérüléseibe belebalt A halálos kimenetelű verekedés egy bál után történt A két legény régi haragosa volt egymásnak. Néhány hó­nappal előbb Kántor János egyszer már összeszó­lalkozott Bálinttal, amikor előkapta revolverét és két lövést adott le ellenségére. A lövések azonban nem találtak. Bálint csak másnap vette észre, hogy a kalapja át volt lőve. Feljelentést azonban nem tett Kántor ellen, de kijelentette, hogy Kán­tor ezért még lakolni fog. Az alsótanyai bál estéjén Bálint megjegyzéseket jtett Kántorra. A bálban azonban többet nem találkoztak. A bál után Kántor titokban követte hazafelé iparkodó ellenségét, majd egy alka'mas pillanatban rárontott és egg doronggal leütötte. Bálint holttestére csak másnap akadtak rá. Kántor János letartóztatása alkalmával önvé­delemre hivatkozott. A szegedi törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a tanuk azonban igazol­ták, hogy Kántor megleste és lopva utánaosont ellenségének. A szegedi törvényszék ViM-tanácsa Kántor Já­nost szándékos emberölés büntette cimén mon­dotta ki bűnösnek és nyolcévi fegyházra itélte. A tábla csütörtöki felebbezési tárgyalásán Kán­tor Jánost csak halált okozó súlyos testisértés büntette cimén mondotta ki bűnösnek és ezért négyévi fegyházra itélte. Az Ítélet ellen ugy a vád, i mint a védelem semmiségi panaszt jelentett be. Éjszakai verekedés és a „keményöklü" birkozóbajnok (A Délmagyarország munkatársától.') Húsvét után történt, hogy éjféltájban a üréher-étteremben ki­sebb csoport egyetemi hallgató mulatozott Az Ifjak a hangulat tetőpontján távoztak a Dréherből |és az Emke-kávéház felé tartottak, A kávéház ajtajában az ifjak összeszólalkoztak két iparos­sal. A mámoros hangulatban az első pofon el­csattan ására nem kellett sokáig várni Hogy ki kapta az első pofont, azt nem lehet tndni, de pillanatok múlva formális verekedés fejlődött ki. A verekedésbe közben mások is beleavatkoztak. Verekedett az álldogáló autótaxi soffőrje, a konflis» kocsis ostorával dolgozott. Jajgatások, szitkoló­riások hallatszottak. Valaki rendőrért kiáltozott, már vér is folyt Az éjszakai harcban két egyetemi hallgató könnyebben megsérült Szerdahelyi László gyógyszerészhallgató ós Rákosfalvi Zoltán orvos­tanhallgató a rendőr őr járatnál egy birkózó külsejü egyénre hivatkoztak, akinek feltűnően kemény filde volt. A rendőrök az ál Utólagos főverekedőt azonnal leigazoltatták. Kitűnt, hogy Maróti bir­kozóbajnok volt, aki azonban kijelentette, hogy 6 csak önvédelemből harcolt öt megtámadták és akkor védekezett Marótit a panaszos két egye­temi hallgatóval együtt azonnal előállították a rendőrség központi ügyeletére. A panaszosokat mégegyszer meghallgatták, majd az ügyeletes rendőrtiszt látlelet beszerzésére utasította őket A panaszosokat csütörtökön idézték meg a rend­őrségre. A két egyetemi hallgató kihallgatása al­kalmával kijelentette, hogy sérüléseik nyolc napon belül gyógyultak. Az emlékezetes éjszakán kissé jobb hangulatban voltak és ezért Maróti ellen nem óhajtanak büntető feljelentést tenni. Az Emke-kávéház előtti verekedés résztvevői el­len azonban botrányokozás és éjszakai csendhá­borítás cimén eljárás indul, a kihágási bíróság a napokban tartja meg a tárgyalást. Itt a tavasz 849 és közeledik a saláta^ idény! Valóban jó salátához nélkülözhetetlen a va­lódi Meinl-féle Olívaolaj. 7t liter . . . P 5'30 0*4 , . . . „ 2-80 0-3 „ . . . w 2-10 0 2 „ . . . „ 1-50 »A mai viszonyo k között a lakások részleges felszabadítása is súlyos veszedelmei felenlene« Nyilatkozatok a szegedi helyzetről (A Délmagyarország munkatársától.') Isme- ! rétes, hogy a népjóléti miniszternek az a terve, 1 amely a lakásrendelet módosítását, a rész­leges lakásfelszabaditást célozza, nagy feltű­nést és izgalmai keltett Ez az izgalom Sze­geden, a speciális helyzetben még élénkeb­ben jelentkezett. Tegnap ebben a kérdésben nagygyűlést tartottak a szegedi szabadfoglal­kozású szellemi munkások, akiknek határo­zatát táviratilag közölték a kormánnyal. A Délmagyarország most az alábbi nyilatkoza­tokat közli a súlyos veszedelmet jelentő lakás­felszabadítás ügyében: » Drw Pap Róberl a következőket mondotta: — Rendkívül sérelmes a kormánynak a rvagy lakások felszabadítására vonatkozó ter­veaete. Mindenkinek tisztában kell lenni azzal, ha most felszabadítják a nagylak ásókat, őrült kapkodás áll be, mert a legtöbben még a négy­szobás lakások árát sem tudnák megfizetni. De ettől eltekintve is még az ötszobásnál ki­sebb lakásba sem tudnák bemenni egysze­rűen azért, mert ezek a lakások nincsenek felszabadítva. Mi ennek tehát a következmé­nye? Az, hogy kénytelenek bemenni egy má­sik hatszobás lakásba, amelynek a bérét most már lényegesen felemelt alapon lehetne csak megfizetni. Ezt az ujabb megterhelést nem bírja ki a középosztály. — Sehol Európában nincsenek ilyen horri­bilis házbérek, mint Magyarországon. Senki nem tudja megérteni, hogy miért kell most ebben a kérdésben szabad kezet engedni a háztulajdonosoknak. — Er az uj rendelkezés nem fogja előmoz­dítani az építkezések megindítását som. A hitel ugyanis olyan drága, hogy ti zenkétszáza­iékon alul pénz nem kapható, már pedig ilyen teherrel a házak jövedelmét nem lehet biztosítani. A kormánynak, vagy a városnak kellene a magánépitkezések megindítására az ¿niciativát megadni, még pedig olyan mó­don, hogy olcsó hitelt nyújtson a magánvállal­kozásnak. Különösen Szegedre vonatkozik ez, ahol számbajővő magánépitkezés nem volt, sőt ige n sok lakást szüntettek meg az egye­temi építkezéssel kapcsolatban. Ezt a külön akciót tehát éppen az egyetemi építkezés tenné indokolttá. Az állam tehát bocsásson a sze­gedi magánvállalkozás számára olcsó hitelt. 120 perces nevetést Óriási siker! Mind szamarak a férfiak! és SCHAPL1N SVD, a Gondtalan Vórulfürt öoszomúnyvadt&sa: vidám 2. óra! vasárnapig a Belvárosiban. Meinl Gyula Rí, Szeged, Klauzál tér 2. sz, Dr. Pálfy József tanácsnok a következőket mondotta: — Ebben a kérdésben éles érdekellentétek nyilatkoznak meg. Az iparosoknak ós általá­ban a magyar gazdasági életnek az az érdeke^ hogy az építkezés minél hamarabb megindul­jon, hogy minden akadályt elhárítson a kor­mány az építkezés lehetősége elől. A ház­tulajdonosok szerint az építkezés megindítá­sának egyik akadálya a lakásforgalom kötött­sége. Ezzel szemben a lakók érdeke, tehát a többség érdeke azt parancsolja, hogy mind­addig, amíg a magánépitkezés nem indul meg, amíg tehát megjelelő száma üres lakás nincs, a korlátozásokat nem lehet megszüntetni. Vé­leményem szerint az a leghelyesebb álláSr pont, hogy a mai viszonyok között a lakások részleges felszabadítása is súlyos veszedelmet jelentene. J Halálra Ítélték a kiskunhalasi apagyilkost Budapest, április 11. Az Ítélőtábla Kállay-tanícstL csütörtökön tárgyalta Bor-Réz Sándor kiskunhalasi földműves bűnügyét akit annakidején a törvény­szék szándékos emberölés és lopás büntette cimén, életfogytiglani fegyházra ítélt. A csütörtöki tár­gyaláson ismertetett pöriratok szerint Bor-Réz Sán­dor 1927 év végén összeszólalkozott az édesapján vaL, akivel ezidőtől fogva nem is beszélt Az apa és fiu között mind jobban elmérgesedett a viszony, ngyhogy az apa az összeszólalkozást kővető nyáron a földbirtok terméséből nem is adott fiának. Bor-Réz Sándor erre többek előtt kijelentette, hogy apjának ezért a cselekedeté­ért véres bosszút fog állni. Egy éjszaka a fiu beosont apja szobájába, csen­desen az ágyhoz ment és amikor éppen torkon akarta ragadni az apját, az idős ember felébredt, lerázta magáról a támadót és baltát ragadva, a sötét alakra támadt. A fiu nem hátrált meg, hanem apjára vetette magát ®kit lerántott a földre és több mint másfél óráig tartó élet-halál küzdelem után a fin megfojtotta a heves küzdelemtől tel­jesen kimerült apját. Bor-Réz Sándor rémes tette után felöltöztette édesapja holttestét, kicipelte az udvarra a magtár elé, hogy azt a látszatot keltse, mintha az édes­apja a viharos éjszakában a magtár tetejéről zuhant volna le. A gyilkosság után a fiu apjának pénztárcáját, ruháját és minden értéktárgyát magá­hoz vette, majd megszökött a faluból. Néhány nap múlva a csendőrök elfogták a gyil­kost és a kecskeméti ügyészség fogházába szállí­tották. A törvényszék Bor-Réz Sándort életfogytig* lani fegyházbüntetéssel sújtotta, a tábla azonban most megváltoztatta a tőrvényszék ítéletét és a fiatal gazdálkodót kőtél általi halira itélte, mert ugy találta, hogy a ggilkosságof előre megfontolt szándékkal, aljas indokból követte el. A védői semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. KORZÓ-MOZI Április 12., 13, 14-tn Pén'eV, szombaf, vasárnap Rang és szerelem . Szerelmi történet 8 felvonásban. Főszereplők Ramon Novarró ¿5 Renée Adoreé. a*00"*81 Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 ónkor MMH

Next

/
Thumbnails
Contents