Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-07 / 78. szám

1929 äorilis 7. rnmmmmsmmmmmma T>#T \ CV * nOT»C7 iff 3 A Gizella-téren építik fel a Társadalombiztosító ui székházát Haszár Károly tárgyalásai Szegeden három munkáslakóház építéséről (A. Délmagyarország munkatársától.) Huszár Károly, az Országos Társadalombiztosító Intézet el' nóke pénteken délután óta Szegeden tartózkodik. Glattfelder Gyula megyéspüspök szükebbkörü vacsorát adott tiszteletére, amelyen megjelent dr. Somogyi Szilveszter polgármester is. A Társadalombiztosító Intézet elnöke azért jött Szegedre, hogy az intézeti székház épitése ügyében tárgyaljon meg bizonyos elintézésre váró dolgokat Mint emlékezetes, az intézet már régebben elhatározta, hogy uj székházat épit, mivel a régi székház, amely a Tisza Lajos-köruton áll, már régóta nem felel meg a követelményeknek. Eredetileg az volt a terv, hogy a régi székházat eladják és az uj székházat a Mérei-uccában vásárolt nagyobb telken építik feL Az uj székház tervei el is készültek, de az építkezés mégis elmaradt. A polgármester most azt ajánlotta Huszár Károlynak, hogy az uj székházat ne a Mérei-uccai telken építtesse fel az intézet, hanem a régi székházat bővíttesse ki és erre a célra szerezze meg a szomszéd Szfics-féle lelkeket, amelyek a Tisza Lajos-körut és a Gizella-tér sarkán feküsznek. Mivel pedig a székház céljaira ilyen nagy telekre nincsen szükség, a sarokrészen építtessen az intézet egy szebbkivitelü bérházat, amelyben lakást kaphatnának az intézet tisztviselői, de magánosoknak is adhatna ki itt lakást az intézet. Huszár Károlynak tetszett a polgármester terve és kijelentette, hogy azt teljes erejével támogatni fogja Vass József népjóléti miniszter előtt Ezzel a kérdéssel kapcsolatban fölvetette a polgármester azt a tervet is, hogy a Társadalombiztosító Intézel építtethetne Szegeden modem munkáslakásokal Is, legalább hasznosan fektetné be azokat a hatalmas összegeket, amelyek az intézet pénztárában összegyűlnek. Elmondotta a polgármester, hogy a város ebben az. évben épiti fel a harmadik munkásházat a Taschler-telek egyik részén. Ezen a hatalmas telken még három hasonló nagyságú ni nnkásla kőházat lehetne fölépíteni. Huszár Károlynak ez a terv is megtetszett és kijelentette a polgármester előtt, hogy abban az esetben, ha a város a három telekrészt ingyen átengedi a Társadalombiztosító Intézetnek, azokon három modern munkáslakóházat épiltet egészséges fürdőszobákkal és napközi otthonnal, amelynek fentartásáról azonban a városnak kell gondoskodnia. Huszár Károly szombaton délelőtt meglátogatta a polgármestert hivatalában, ahol hosszú ideig tárgyalt erről a tervről. A tárgyalások eredményéről a polgármester elmondta, hogy Huszár Károlynak nagyon tetszik a terv és a jelek szerint meg is teszi a szükséges intézkedéseket annak megvalósítására. A telekrészeket természetesen a közgyűlés engedheti csak át a Társadalombiztosító Intézetnek, viszont az építkezéshez a népjóléti miniszter hozzájárulása szükséges. A polgármester meg van győződve arról, hogy a közgyűlés a három telekrészt amelynek tervrajzát, és a város altal építendő munkásház terveivel együtt a polgármester átadta Huszár Károlynak, örömmel átengedi az építkezés céljaira, hiszen igy körülbelül száz egészséges munkáslakást kapnának a szegedi pinceoduk lakói. Huszár Károly a polgármester meglátogatása után megtekintette a várost, kiautózott a Taschlerféle telekre is. Más helyről nyert értesülésünk szerint a Méreiuccai telken építendő palota tervét azért még nem vetették el véglegesen. Huszár Károly két alternatívát terjeszt Vas József népjóléti miniszter elé, aki a legrövidebb időn belül annál is inkább dönteni fog az építkezés ügyében, mert a Szücs-féle leiekre tizennégynapos opciófa van a Társadalombiztosítónak. &ZTOÍ &OPS.BNYHB OOKOIÍDEY MiHAliM Ha a miniszter a Szűcs-féle telek megvásárlása mellett foglal állást, ugy azonnal kiírják a tervpályázatot, még pedig rövid terminusra, ha pedig a Mérei-uccán építendő palota felépítése mellett döntene a miniszter, ugy a Sebestyén-féle tervek alapján az építkezésre ír iái ki a versenytárgyalásokat. Nagy- és Kislcereslcedölc ßarca a sszolnoki cukorgyár s&egedi eladási irodája Körül (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a magyar cukorgyárak évek óta kartellben állanak, illetőleg egységes eladási feltételeket állapítanak meg a cukrot vásárló kereskedőkkel szemben. A központi darusítást Budapestről a Magyar Altalános Hitelbank cukorosztálya intézi, amelynek érdekkörébe a legtöbb magyar cukorgyár tartozik. A cukornak a vidéken való eladására a Hitelbank a nagyobb városokban, közöttük Szegeden is kirendeltségeket létesített, amelyek a cukrot kizárólag nagykereskedőknek adják el, akik viszont az árunak a kiskereskedőkhöz és szatócsokhoz való juttatásáról gondoskodnak. Ezidőszerint a cukorfogyasztás zömét tevő kristálycukornak az eladási árát a Hitelbank cukorosztálya az egész országra egységesen métermázsánként 113.50 pengőben állapította meg, amely összegből jutalék címén a nagykereskedőt 50 fillér illeti meg. Ezzel a rendszerrel szemben az elmúlt hónapok folyamán az ország számos helyéről kifogások és panaszok hangzottak el és a kiskereskedők főleg azt kifogásolták, hogy a nagykereskedők a cukrot, amely egyik legkurrensebb cikke a fűszer- és csemegeüzr leteknek, kizárólagos készpénzüzletként kezelik és csak abban az esetben nyújtanak fizetés tekintetében bizonyos könnyítéseket a kisembereknek, ha azok az egyéb cikkeket is tőlük vásárolják. A kartellmegállapodások értelmében ázombun a Hitelbank cukorosztályának az elárusitási joga nem kizárólagos, hanem a bari elibe tartozó cukorgyárak lei vannak fogosilva arra, hogy közvetlen eladási irodákat Is tartsanak fenn, csupán a kartell által megállapított árat tartoznak betartani. Ezen az alapon a Leipziger-cég érdekkörébe tartozó szolnoki cukorgyár, amelynek évi kontingense 500 vagon, a Hitelbank kirendeltsége mellett külön bizományosokat állított fel egyes városokban. Szegeden a LeipziQer-cégnek a Ooldgruber Gábor Fiai cég a képviselője. Ma u!oii«rH Iván Mosjoukie a Cár pnüstáfa R Korsó Moxiban. SE!rnns.I BELVÁROSl"MOZI Április 8, 9., 10 ín HMfr.n, kedden szerdái Sszép Heléna sxerelmei, "y:hi'!6eiii f/atra 10 felvonásban. Főszereplők:^ ^¡g SfiOHB és »3 Márta. Azonkívül Bűntény a Horné-villában Előadások kezdete 5, 7, 9. vas«r- él flnneptiíp 3. S. 7, 1 Arakor —mmmMI I HIHIHI mHH iiniiiPUHiiiii—— ap s 7 cn ™?rn,p a Belvárosi Moziban Wladimir Gaidarow löszerepl Asíve h LAVINA nagy larsadaimi dráma 10 felvonásban. A fp'vételek az Álnok gyBnyörfl vidékén, a srenl városban, Rómában ís a nagy vi'ai»v-*rns'-k 'r-ga pá an tö ente*. KORZÓ MOZI Április 8., 9-én Hét'ön él kedden Harry Liedike é. Maria Paudler főszereplésével; SziVidOfflItÓ. ÄUben. A«»kam Burleszkek. Előadások ketdete 5. 7. 3, vasár- és flnnepnao 3, 3, 7, 9 órakor Mikor a Leipziger-cég saját eladási irodáit megszervezte, éles harc tört ki ezen irodák és a cukorelárusitást végző nagykereskedők kőzött. A Leipziger-cég bizományosai ugyanis a kizárólagos készpénzltzlel helyett 2-3 hétre is hitelezték a cukrot a kiskereskedőknek és nekik az 50 fillér nagykereskedői jutalékból bizonyos megállapodás szerinti hányadotátengedtek. A régi nagykereskedőknek ez a verseny természetesen kellemetlen volt és a Hitelbank utján igyekeztek a Leipziger-céget rábírni, hogy kirendeltségeit szűntesse be. Hivatkoztak arra, hogy a szolnoki cukorgyárat veszteség, nem éri, hisz árujának elhelyezése amúgy, is biztosítva van, az ő üzletvitelüket ázottban a verseny kedvezőtlenül befolyásolja.' Egyes helyeken a kirendeltség megszüntetése meg is történt és ott természetesen a cukor árát azonnal felemelték. Szegedről is lépések történtek a Hitelbank-' nál a Goldgruber Gábor-cég lerakatának megszűntetése érdekében. A Hitelbankkal folytatott tárgyalások alapján a Leipziger-cég meg is kereste szegedi bizományosát ebben az ügyben és közölte vele, hogy a szegedi lerakat i további fen tartását csak abban az esetben vál-j lalhatja, ha Goldgruberék nagyobb számú kereskedő aláirásával Igazolják, hogy ezek a külön képviselet fenntartását kívánják. Hangsúlyozta azonban a Leipziger-cég, hogy az aláirott kereskedők kőzött nagykereskedők is legyenek és a lerakat szükségességét a kereskedelmi érdekképviseletek is igazolják. Azok a szegedi kiskereskedők, akik a cukrot a Goldgruber-cég utján vásárolják, számszerint körülbelül negyvenen, aláírták ezt a nyilatkozatot. Az aláírók között van két nagykereskedő is, Peternelly Lajos és Schlesinger Mór. Az aláírók ezt a nyilatkozatot szerették volna oiyformán kiegészíteni, hogy az égési szegedi kereskedelem egységesen kivánfa a külön le^ ' .rakat fenntartását, ez azonban nem volt lehetséges, mert az a három nagykereskedő, aki a Hitelbank kirendeltségével karöltve végzi az eladást, Beregi Lajos, Fenyő Testvének és Danner Péter Fia, megtagadta a nyilatkozat aláírását. A Goldgruber-cég, amely igy a csonka nyilatkozat alapján próbál tárgyalást folytatni a szolnoki cukorgyárral és a Hitelbankkal, hogy kirendeltségét ne vegyék el tőle, a következő nyilatkozatot tette ebben az ügyben: — A Leipziger-féle cukorgyárra nézve nem fontos a bizományi raktár fentartása, mert kontingensének eladása mindenképen biztosit-