Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-07 / 78. szám
1929 äpriik 7. •a van. A' bizományi raktárat a mi kívánságunkra létesítette a gyár, mi viszont vevőink kedvéért kezdeményeztük. A nagykereskedők a cukron igen keveset keresnek, sőt ha a raktárból az üzletükbe és a kiskereskedőhöz való szállítást is kalkulálják, egyáltalán nincs hasznuk a cukor árusításán. Hogy mégis nagy súlyt helyeznek a cukor árusítására, sőt még némi engedményt is adnak áz árból, annak az a magyarázata, hogy a cukor révén bizlosiliák a vevőkört, meri cukrot csak az a kereskedő kap, aki egyéb szükségletét is ott szerzi be. Mi nem adunk engedményt a megállapított eladási árból és mégis igen tekintélyes vevőkőrünk van, mert a vevőnek szabad keze marad egyéb áruinak beszerzésénél. A közönség szempontjából ennek a vitának semmiféle jelentősége nincs, mert a kiskereskedelemben egyáltalán nem juthat kifejezésre az; a métermázsánkénti 25—50 fillérnyi engedmény, amit egyik vagy másik kereskedő a kiskereskedőnek nyújt. A Fenyő Testvérek cég a következőket Inondta: — Általában ellette vagyunk mindenféle karfelinek. A cukorkartell azonban megvan és pedig a kormány hozzájárulásával, sőt talán kívánságára. Ez ellen nem tehetünk. Hogy a Leipziger-féle bizományi raktár megszüntetését kérjük, annak egyszerűen az a magyarázata, hogy a bizományi raktáros hitelbe is adhat és ad cukrot, amit mi azért nem lehetünk meg, mert nekünk a cukrot előre — átvétel előtt — kell kifizetnünk. Ha a Hitelbank raktáráról vásárlunk, akkor 100 pengőt, ha közvetlenül a gyárból teljes vagont veszünk, akkor 200 pengőt keresünk vagononként. Kilónként tehát 1 vagy 2 fillér lenne a hasznunk, de ezért be kell a vasúttól, vagy a raktárról fuvaroztatni. A bizományos nem fizeti kl előre a cukrot és igy minden kamatveszteség néikfll hitelezhet. Ez a jogos kifogásunk a bizományi raktár ellen. Az a feltevés, hogy centralizálni akarnók a cukoreladást, nevetséges, Szegeden legalább tiz kereskedő foglalkozik a cukornak nagyban való eladásával, de kaphat minden kiskereskedő is közvetlenül a Hitelbanktól. Hogy még sem ott veszik, annak az a magyarázata, hogy legalább 50 kilót kell venni, előre ki kell fizetni és magának kell elhofzatni. A cukor tehát többe jön neki, mintha a nagykereskedőnél vásárolja. Egyéb háttere ennek a harcnak nincs. — Beregi Lajos céget az ügy nem érinti — mondják a cégtulajdonosok. Mi nem folytunk be az ügybe és nem is akarunk. Ezért nem Is irtuk alá a szóbanforgó ivet. Véleményünk azonban az, hogy a Leipziger cég eljárása nem rokonszenves. Ez a cég gyáros és nem elégszik meg a gyártási haszonnal, hanem a nagykereskedelmi hasznot is maga akarja megkeresni. Ez nem méltányos. A bizományi raktárra a közönség szempontjából semmi szükség sincs, mert hiszen a raktár drágábban adja a cukrot, mint a nagykereskedők. Van azonban a dolognak a Leipziger cég szempontjából más jelentősége is. A cégnek van szeszgyára és likőrgyára is és ennek akar a cukor révén vevőkört szerezni. Igaz, hogy ezt is elláthatnák a nagykereskedők, de viszont a cég itt is maga akarja megkeresni a nagykereskedői hasznot. Egyszóval Leipzigerékfel akarják falni ugy a kis halakat, mint a nagyokat Szeged halála cs feltámadása <rja: dr. Szabó László XXVII. \ Katasztrófa Ilire a képviselőházban Kállay Ödön szegedi képviselő »nagy mozgást« keltett a következő bejelentésével: — Éppen most váltottam pár szót a pénzügyminiszter úrral, aki egy kilenc órakor feladott táviratból arról értesült, hogy Szegeden a viz már két öl magasságú. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter erre va maga és a miniszterelnök nevében«: elmondta, hogy értesülése szerint a viz Szegeden roppant magasságú egyes helyeken. Dávid pénzfigyigazgató azonban azt jelentette, hogy az adóhivatal nincs veszélyben. Kállay Ödön is elmondta a maga információit, amelyek szerint Szegeden már házak dőltek össze és vannak házak, amelyekből tizenkét hullát szedtek ki. Beöthy Ákos a Ház izgatottságára hivatkozva kérte a kormányt, hogy adja elő. mit tett a mentés érdekében'? Tisza Kálmán miniszterelnök erre előadta, hogy ő távirati jelentést kért a kormánybiztostól Is, Szeged polgármesterétől is, de egyik, sem válaszolt a hivatalos táviratra. Bármenynyire nyugtalanító is a hallgatásuk, annak aligha lehet más oka, mint hogy valószínűleg roppant sok teendőjük van. Táviratozni most különben sem könnyű, mert csak csónakon lehet megközelíteni a távirdahivatalt. A Iiáz ismét áttért a napirend tárgyalására, tfc a felszólalásokra nem figyelt senki s oly nagy volt az izgalom, hogy félórára fel kellelt függeszteni az ülést. Tisza kocsit küldött a közmunkaügyi miniszterért. A szünet után Pécby Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszter az ülés újból való megnyitása után elmondta, hogy az utolsó napon hogyan folyt a védekezés és előadta azt a nézetét, hogy »ha csendes idő és nappal lett volna, a veszélyt meg lehetett volná akadályozni. Neki Herrich még a katasztrófa bekövetkezése után is azt jelentette, hogy a habok egy kicsit átcsaptak az alföldi vasút töltésén s ettől az emberek megijedtek és szétszaladtak, — de ő most »rögtön oda fog menni és a szakadást betölteti, amennyire az emberileg lehetséges.« — Ugy vagyok értesülve, mondotta a miniszter, hogy közegeim mindent megtesznek a szakadás kijavítására. Mint látjuk, a miniszter értesülései igen rosszak voltak, de igen helyes volt a miniszternek az az intézkedése, hogy nagyon sok vasúti kocsit rendelt az osztrák államvasút szegedi állomására. Valószínűleg volt némi túlzás abban a jelentésben is, melyet arról kapott, hogy a szegedi állomásról husz különvonatot tud elindítani egy nap alalt és tizennyolcezer menekülőt elszállíttathat. Simonyi Ernő inegbocsáj tathatatlan dolognak nyilvánította azlj hogy a kormánynak nincsenek értesülései. A miniszterelnök legutolsó távirata reggel három órakor kelt. Mikor Franciaországban a Loire kiáradt, az első hírre a császár kocsira ült és minisztereivel a hely színére utazott; nálunk még arról sem intézkedtek, hogy a kormány értesüléseket kapjon. Tisza Kálmán miniszterelnök erre közölte a Házzal, hogy felkérte Kállay ödőn képviselőt, hogy menjen Szegedre és legyen segítségére a kormánybiztosnak. Báró Simonyi Lajos volt kereskedelmi miniszter is megbortránkozott azon, hogy a kormánynak nincsenek értesülései; ha az újságok kaptak táviratokat, akkor kaphatott volna a kormány is. Botrányos mulasztás terheli a kormányt. Nóvák Gusztáv erre felolvasott egy távirar tot, annak bizonyságául, hogy a kormányt mulasztás terheli, mert a veszedelmet előre lehetett látni. A távirat, melyet március 11-én este kilenc órakor kapott Szegedről, igy fezólt: Ha hatezer katona rögtön Szegedre nem küldetik talicskával és ásóval, a város tönkremegy. Lukácsnak öt napja beszélem ezt, de nem hallgat rá. A karcsú nőtypus meghódította a világot. A divatos vonalak kedvéért sok mindenről le« mondanak a nők, amit szeretnek. Egy élvezeti cikket azonban — a va«t lódi babkávét — bátran fogyaszthatják, mert a hamisilaUan babkávé ér« falmailan módon megakadályozza a felesleges zsirképződésl. Nem ok nélkül szerelik tehát a nők a babkávét. Meinl Gyula Rí. Szeged, Klauzál tér 2. sz. Görgey honvédtábornok öt nap előtt háromezer honvédet ajánlott fel, azt sem fogadta el. Szuronnyal hajtott, ijedt néppel sokra nem mehetünk. Tegyen kormányunk rögtön lépéseket ez iigyben, ennyit talán megérdemel ezen direkt és indirekt adóban ötmillió forintot fizető ősmagyar Szeged városa, hol százmillió forint van veszélyben. Kéri János, algyői birtokos, Csongrádmegy': közigazgatási bizottságának tagja. Péchy Tamás miniszter újból felszólalt, azt fejtegetve, hogy a baj már megtörtént, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy mi és hogyan történt; nem lehetetlen az sem, hogy a perosorai töltést a túlsó oldalról szándékosan rontották meg, hogy a Tisza balpartján elkerüljék az ái-vizet. Azt kívánni pedig, hogy| minden töltést a katonaság védjen és iavitgasson, teljesen lehetetlenség. Két óra már elmúlt, amikor Ugrón Gábor kezdte támadni a kormányt. Jókai Mór erre fölkelt a helyéről és igy szólt, elég hangosan: — Menjünk haza! Több kormánypárti képviselő fel is kelt és Jókaival kifelé indult Ugrón erre utánuk . kiáltott: J — A nemzet költője megsirathatja azon szerencsétlenséget igen szép szavakban és könnyeket hullathat felette, de mint képviselő, távozik a terembőit Jókai a terem közepéről visszakiáltott Usjronnak: — A nemzet költője megosztja kenyerét a szerencsétlenekkel és nem elégíti ki őket üivs szavakkal! A jobboldal helyeselt, a baloldal pedig zajosan követelte Jókai rendreutasitását. de eredménytelenül. Ugrón arról beszélt, hogy a kormány mindig talál mulasztásaira valami mentséget. Königgraetznél a hadvezetés nem ismerte be a maga hibáit, hanem a vereségért a ködöt okolta, a kormány sem beszél most a maga hibáiról, hanem azt mondja, hogy Szeged pusztulását a vihar okozta. Tisza Kálmán kijelentette, hogy az ilyen lueszedre egy szót sem válaszol, — s ezzel az ülés véget is ért 2 óra 20 perckor. A kormány a hajnalban feladott jelentés után délután 5 óra 30 perckor kapta a következei táváratot, melyben Kende Kamit kormánybiztos csak ennyit jelentett: »Szeged csak volt; mentünk akit s amit lehet.« mnani Három okos »zóI Sicgsiárflii ftorUnű |ó! j E. SCHATZ MAGDA füzöszalonja Somogyi U. 15., készíti a legmodernebb fűzOket, haskűtfiket és minden e szakmába vágó készítményeket. 37 »DUrkopp«, »Airtomoio« »Lucifer«, »Steyer«, »Amcric6r> 1 a világversenyek gvőz esei minőségben utóié b tetten CyArt Írok! Cummtk. alkatrészek legolcKöbbaa. 876 QyermeHKocsiK egszebb kivitelben reklám árakon — Árjegyzék ingyen. Kardos István utódánál Csekonlcs u. 5.